A rendezvény kiváló alkalom a kontinens keleti és nyugati cégeinek kapcsolatteremtésére, valamint a még nem uniós tagországok szövetségeinek megismerésére. Hazánkban a 80-as évek közepe óta nem volt hasonló jelentőségû „vetőmagos” esemény. A korábbi évek tapasztalatai alapján a rendező ország cégei nagy számban jelentek meg, mintegy reprezentálva az ágazat súlyát, jelentőségét. A konferencia összes előadásának közlésére terjedelmi okok miatt nincsen lehetőség, azonban az érdeklődők számára bővebb információt nyújt az Agro Napló honlapja. Két előadás kiemelt jelentőséggel bírt a konferencia résztvevői számára, ami úgy gondolom, hogy az Agro Napló olvasói számára is hasznos információkat tartalmaz. Gráf József agrárminiszter megnyitó beszédében méltatta a vetőmag szektor jelentőségét a hazai mezőgazdaságban. Marcel Bruins a Nemzetközi Vetőmag Szövetség (ISF) főtitkára a nemzetközi vetőmagágazat helyzetével és a GMO növények elterjedésével kapcsolatban osztotta meg nézeteit.
Gráf József: a vetőmagágazat szerepe a hazai mezőgazdaságban
Öröm és megtiszteltetés, hogy Magyarország ilyen jelentős nemzetközi szakmai konferenciának adhat otthont. A rendezvényen 30 országból több, mint 250 résztvevő érkezett, amely jól mutatja, hogy milyen fontosak ezek a találkozók a vetőmaggal foglalkozó szakemberek számára. Az ilyen üzleti találkozóknak különleges jelentősége van, hiszen mindenki előtt ismert az a pénzügyi válság, amely ránk is komoly kihatással van. Ebben a helyzetben úgy gondolom, hogy a személyes kapcsolatok egyre inkább felértékelődnek, hiszen semmi sem rosszabb a bizalmi válságnál.
Magyarország elhelyezkedéséből adódóan mindig is fontos szerepet töltött be az Európa keleti és nyugati fele közötti kapcsolatteremtésben. Ez a pozíció most teljes mértékben összhangban van a Közép-Kelet-Európai Vetőmag Hálózat (EESNET) szellemiségével, amelynek 1999-es megalakulásakor deklarált célja volt, hogy elősegítse a két térség közti információ áramlást és az üzleti kapcsolatokat.
A vetőmagtermesztés a magyar mezőgazdaság jelentős, nagy hagyományokkal rendelkező ágazata. A vetőmag, amely kiinduló pontja és döntő mértékben meghatározója a növénytermesztés sikerének, mindig is fontos szerepet töltött be a gazdaságban. A piacot jellemző kínálati viszonyok, az élesedő verseny és a szigorúbb minőségi előírások megkövetelik a jó minőségû, igazolt eredetû vetőmag használatát.
A vetőmag-minősítés Magyarországon több, mint egy évszázados múltra tekint vissza, amelyet már 1895-ben törvény szabályozott. E tevékenységnek ma is alapját képezi a magas színvonalon végzett hatósági munka, amely elősegíti azt, hogy a hazánkban előállított vetőmag minőségi garanciát jelentsen.
A biológiai alapok védelme ma is az alapvető nemzeti agrárprogram céljai között kell, hogy szerepeljen. A megfelelő minőségû, a helyi adottságokhoz legjobban alkalmazkodó fajta és az azt megtestesítő jó minőségû vetőmag a növénytermesztés alapját jelenti. A magyarországi adottságok, a klimatikus viszonyok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a vetőmagtermesztés a hazai mezőgazdaság meghatározó ágazatává fejlődjön.
A vetőmagtermesztés aranykorát az 1980-as évek jellemezték, amikor 300–350 ezer hektáron történt vetőmag-szaporítás. Az 1990-es éveket jellemző átalakulás és az azzal járó gazdasági hatások következtében módosult a vetőmagtermesztés szerkezete és megváltozott a vetőmag-kereskedelem (rendszere) is.
Napjainkban a vetőmagtermesztés túlnyomó részével az állami gazdaságokból létrejött részvénytársaságok, társas vállalkozások, szövetkezetek foglalkoznak. A multinacionális cégek beruházásai mellett az előzőekben említett társaságok kezében mûködik a vetőmag-feldolgozó kapacitások jelentős része is. Az állami vetőmagszektor megszûnésével gyors ütemben kialakult a privát vetőmag-kereskedelmi szektor, amelyek a teljes belföldi piacot lefedik.
Az átalakulással a külkereskedelmi kapcsolatok sem maradtak érintetlenek. A korábban jelentős mennyiséget felvevő Középkelet-európai piacokon a korábbi kapcsolatrendszer és pénzügyi elszámolási rendszer felbomlása miatt a vetőmag-kereskedelem megszûnt. A nyugati piacokon viszont részesedésünket sikerült megőrizni. A multinacionális vállalatok megjelenése jelentős tőkebevonást és technológiai fejlesztést eredményezett.
Vetőmag-szaporításunk 120 ezer hektáron stabilizálódott, a szántóterületek 3%-át foglalja el, jelentős súlyt képviselve az Európai Unióban. E területen évente több mint száz faj 1200 fajtájának szaporítása folyik. Az összes megtermelt vetőmag mennyiség évente 240 ezer tonna.
Az ágazatban nagyságrendileg 200 egyéni vállalkozó és 600 társas vállalkozás 70–80 milliárd Ft értékben állít elő és forgalmaz vetőmagot, több ezer embernek munkát és megélhetést adva. A belső igények kielégítése mellett a megtermelt vetőmag jelentős része (25–30%) a külpiacokon talál gazdára. Vetőmagexportunk legnagyobb része az EU-ba, azon belül Franciaországba, Németországba, Hollandiába és Olaszországba irányul.
A bel- és külpiacokra termelt vetőmag ma már részben nemzetközi cégek fajtái közül kerül ki, azonban számos hazai szaporító gazdaságnak, vetőmag-feldolgozó üzemnek, valamint disztribútornak ad megélhetést. Az ágazatnak igen nagy szerepe van a kisebb gazdaságok jövedelmezőségének fenntartásában, ezáltal nagymértékben hozzájárul a vidéki lakosság foglalkoztatásához. A vetőmagtermesztés nagy hozzáadott értékkel rendelkező tevékenység, ezért már akár az 5 hektáron végzett hibridkukorica vetőmag-szaporítás is jelentős területnek tekinthető. A kisebb növényfajoknál (virágmag és zöldség) néhány száz négyzetméter területen végzett vetőmag-előállítás annyi árbevételt hozhat, mint a nagy szántóföldi kultúráknál egy hektár.
Pozitív folyamatként említhető a FÁK országok vetőmagpiacainak újraépítése. A vetőmagszállítás és a közös nemesítési tevékenység a rendszerváltás után szinte a nullára csökkent. Az újrakezdés nem volt egyszerû, mivel a régi fajták már nem voltak forgalmazhatóak és az utódállamokban külön-külön kellett a fajtákat újra regisztráltatni. Mára több, mint húsz hazai nemesítésû napraforgó- és kukoricafajta kapott állami elismerést, amelynek alapján újra indulhattak a vetőmagkiszállítások.
A növekedési potenciál fenntartása érdekében, azonban további erőfeszítésekre van szükség a vetőmag ágazatban szereplő hazai cégek részéről. Az Európai Unión kívüli országokba jelenleg nincs vetőmag- export-támogatás, azonban az FVM sokat tesz a kapcsolatok építéséért. Az orosz-magyar, ukrán-magyar miniszteri szintû találkozók rendszeresek, melyen lehetőséget biztosítunk a vetőmag szakma képviselőinek is, hogy véleményüket elmondhassák a szükséges fejlesztési irányokkal kapcsolatban.
A hazai vetőmag ágazat versenyképességéhez, fejlődéséhez többféle, különböző fajta támogatásokat biztosít a minisztérium. Az FVM kiemelten kezeli és támogatja az öntözés-fejlesztési területén megvalósuló programokat, beruházásokat. Ez kulcsfontosságú a szakma számára, hiszen ma a megfelelő, korszerûen öntözhető területek hiánya az egyik legnagyobb gátló tényezője a vetőmag-szaporítás fejlesztésének.
Szintén előkészítés alatt áll az a rendelet tervezet, amely a hibridüzemek korszerûsítését célozza. A hazai vetőmagüzemek döntően a '90-es éveket megelőzően épültek, amelyek az akkori időszak átlagos igényeit meghaladó minőségû vetőmag előállítására voltak képesek, de a mai kor változó minőségi követelményeinek megfelelő fejlesztéseket igényelnek.
Annak érdekében, hogy a hazai vetőmag szektor lépést tudjon tartani a robbanásszerû technológiai fejlődéssel, ami a vetőmagszárítás, -tisztítás területén jelentkezik, a folyamatos korszerûsítés elengedhetetlen. A fejlesztés ugyancsak nélkülözhetetlen az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások betartásának érdekében.
A vetőmagszektor alapvető érdeke, hogy a Magyarországon szaporított vetőmag hazánkban kerüljön feldolgozásra, magas hozzáadott értéket és ezzel együtt munkát, megélhetést teremtve a vállalkozások számára.
Most már hosszú évek óta tendencia, hogy a kalászos vetőmag-felújítás jóval alatta marad a szakmailag indokolt mértéknek. A minisztérium eszközei korlátozottak a kialakult helyzet javításához. A többlettámogatás folyósítása uniós jogszabályokba ütközik, míg a támogatások lehívásának meghatározott arányú fémzárolt vetőmag vásárlásához kötését a termelői érdekképviseletek nem támogatták.
Az FVM, az IRM-el és a Szabadalmi Hivatallal közösen kívánja elősegíteni a szellemi tulajdon védelmét a hazai növénynemesítők számára. A Szabadalmi törvény módosításával lehetőség nyílik a nemesítőket megillető fajtahasználati díj beszedésére az utántermesztett vetőmaghasználat tekintetében is.
Az FVM a háttérintézményein keresztül a törvény adta keretek között minden olyan információt meg fog adni a fajtatulajdonosok számára, amely segítségével jogaikat érvényesíteni tudják. Ez az intézkedés várhatóan indirekt módon Magyarországon is a vetőmag-felújítás élénkülését fogja okozni, mint ahogy ez Európa több országában már megtörtént.
Marcel Bruins: GMO növények, kihívások és következményük a vetőmagiparra
Az ISF 73 országban 197 taggal rendelkezik, mely kiterjedt taghálózat segíti hozzá az ISF-et ahhoz, hogy a határokon átívelő vetőmag kereskedelemről (annak mennyiségéről is) átfogó képet kapjon. A nemzetközi vetőmag kereskedelem 96%-a az ISF tagságán belül zajlik. A világ vetőmag piaca 36,5 milliárd US dollárra tehető, ebből 6,5 milliárd US dollár értékû vetőmag nemzetközi kereskedelemben kerül értékesítésre, valamint az utántermesztett vetőmag értéke 6,4 milliárd US dollár körül becsülhető.
A világ vetőmag piacának értéke 1985 és 2007 között 20 milliárd US dollárról 36,5 milliárdra nőtt, azonban ami ennél is érdekesebb az a tény, hogy a nemzetközi vetőmag kereskedelem ugyanezen időszak alatt 1,3 milliárdról 6,2 milliárdra nőtt, tehát 4–5-szörösére. A kereskedelem koncentrációjával kapcsolatban szintén fontos megemlíteni, hogy míg 1985-ben a teljes forgalomból 8%-kal részesült az 5 legnagyobb cég, addig 2007-ben ez az arány már 33,8% volt.
A vetőmagpiac szignifikáns növekedése elsősorban három fő okra vezethető vissza: a hibridek fejlődésére, a vetőmag csávázás terjedésére, a transzgénikus fajták fejlődésére.
Nem csak a globális vetőmagpiac növekszik, hanem nemzetközi vetőmag kereskedelem is, mely 2007-ben meghaladta a 6 milliárd US dollárt. Ez a növekedés is elsődlegesen három tényezőre vezethető vissza: a szállítás olcsóbbá és gyorsabbá válására, a hibridek fejlődésére, valamint a nemesítés és a termesztés felgyorsulására (keresztévszakos termelés két, néha három generáció évente).
A GM növények termesztése 23 országban engedélyezett. A GM növények térhódítása mind az ipari országokban, mind a fejlődő országokban nagyon gyors. Jelenleg a szója, kukorica, kisebb mértékben gyapot és repce GM fajtáit termesztik, azonban további 20–25 növényfaj áll az engedélyezés küszöbén. A GM növények legnagyobb része növényvédő szer toleráns RR), jóval kevesebb a kártevőkre toleráns fajta (főként Bt). Azon fajták száma, melyek mindkét tulajdonsággal rendelkeznek (herbicid rezisztens és kártevő toleráns fajták), növekszik. Az EESNET országok közül Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Romániában termesztenek GM növényeket.
Világszerte 12 millió gazdálkodó termeszt GM növényeket. A transzgénikus növények termesztése főként a fejlődő országokban kulcskérdés. Az előző évben Kínában 50%-kal nőtt a Bt gyapot termésátlaga, Indiában pedig 10%-kal, eközben mindkét országban csökkent a növényvédőszer-felhasználás, méghozzá 50%-kal. A csökkent növényvédőszerfelhasználás pedig környezetkímélő. A fent említett szegény gazdálkodóknak nőtt a bevételük, Indiában 250 US dollár/ha lett, Kínában 220 US dollár/ha. A többletbevétel hozzásegíti az elmaradott országok lakóit ahhoz, hogy egészségügyi ellátásra, gyermekeik iskoláztatására is fordíthassanak pénzt, ne csupán a mindennapi megélhetésre legyen elegendő a gazdálkodásból származó bevétel.
A technológia segítségével új tulajdonságok hozhatók létre. Az új tulajdonságok között vannak minőségi és agrotechnikai értelemben vett új tulajdonságok. Minőségi tulajdonságok közül a leghíresebb az arany rizs, melynek magas az A-vitamin tartalma, ezen kívül azonban sok más tulajdonságot is sikerült kialakítani: frissebb, egészségesebb, ízletesebb zöldségek és gyümölcsök, rák ellenszereként használható paradicsom, vitaminnal dúsított kukorica-, mustár-, repceolaj, allergénektől mentes szója, rizs és búza. Új termesztési tulajdonságokat is sikerült kifejleszteni, melyek nagy része növényvédelmi szempontból jelentős, különféle kórokozókra, betegségekre rezisztens, valamint abiotikus tényezőkkel szemben ellenállóbb fajtákat fejlesztettek, illetve fejlesztenek ki (pl.: szárazságtûrés, vírusrezisztencia).
A GM növények megjelenésének azonban következményei is vannak: a vetőmagipar koncentrációja, szabályozási terhek, a véletlen jelenlét (Adventitious Presence- AP) és természetesen a finanszírozás terhei.
A vetőmag kereskedelem 1996-ban 30 milliárd US dollár, 2007-ben pedig 36,5 milliárd, a GM vetőmag kereskedelem ebből 1996-ban 0,12 milliárd US dollárral részesült, azaz 0,4%-kal, 2007-ben azonban ez az arány 19,2%-ra nőtt.
Annak idején a vetőmag ára csupán a benne rejlő genetikai tartalomtól függött, a vetőmagos cégeknek csupán azzal kellett számolniuk, hogy mennyire jók a szaporító anyag genetikai tulajdonságai. Napjainkban még két tényező van, ami meghatározza a vetőmag árának mértékét. Az egyik a vetőmagkezelés, csávázás, a másik a hozzáadott technológia, a biotechnológia által hozzáadott új tulajdonságok. Attól függően, hogy egy, vagy több módosított tulajdonsággal rendelkezik a fajta, hogy bizonyos esetekben a hagyományos genetika a vetőmag árának csupán a harmadát teszi ki.
A vetőmag szakma is rengeteget tett azért, hogy minimalizálja a véletlen jelenlét (AP) előfordulását. A megfelelő izolációs távolsággal a konvencionális táblák GM-mel történő szennyeződését kívánják megakadályozni. Az eszközök, felszerelések GM növények vetése, betakarítása, ápolása utáni tisztítása, a virágzás alatti felügyelet, a laboratóriumi vizsgálatok mind azt a célt szolgálják, hogy a véletlen jelenlétet minél jobban visszaszorítsák.
A vetőmagos cégekre háruló költségek szintén fontosak, minél alacsonyabb az AP határérték, annál nagyobb költségterheket ró a vetőmagos cégekre a betartása. A kis cégek költségei hamarabb növekednek, mint a nagyobb cégeké, ebből következik, hogy amennyiben alacsony lesz a határérték, a kisebb cégek kerülnek a fennmaradás határára.
Összefoglalva az ISF szeretné a nemesítőket hozzásegíteni ahhoz, hogy a lehető legjobb fajtákat hozhassák létre és ennek egyik módszere a biotechnológia lehet. Az ISF álláspontja az, hogy a „koegzisztencia” tisztán gazdasági kérdés, semmi köze a termék biztonságához azután, hogy a kötelező előírásoknak már megfelelt és forgalomba került. Az ISF a GM fajtákra is úgy tekint mint a konvencionális fajtákra, amennyiben az összes szükséges vizsgálaton megfelelnek. Az ISF azonban elvárja a GM termékek kifejlesztőitől, hogy bocsássák rendelkezésre azt a technológiát, amellyel ellenőrizhető a GM technológiával előállított termékek esetleges alacsony szintû jelenléte a hagyományos környezetben.
–a. n.–
Hanganyagok, videok és képgalériák a www.agronaplo.hu szakportálon.
