Bács-Kiskun megye gazdaságában mindig kiemelt szerepet játszott a mezőgazdaság. 2011-ben a megyében megtermelt GDP közel 12%-át ebben a gazdasági ágban állították elő, amely arány az országos átlag 2,5-szerese. Az ország mezőgazdasági bruttó hozzáadott értékének 9%-a származott a megyéből. A természeti-földrajzi adottságok mind a szántóföldi növénytermesztésre, mind az állattenyésztésre, mind pedig a szőlő- és gyümölcstermesztésre viszonylag kedvező feltételeket teremtenek. A homokos talaj, a sok napsütés különleges zamatot ad az itt termelt gyümölcsnek és szőlőnek. A megye külföldön is legismertebb terméke a fűszerpaprika.
Változatos természeti adottságok
Természetföldrajzi szempontból a megye jelentős részét az elsősorban futóhomok borította Duna-Tisza közi Homokhátság foglalja el. A Kiskőrös-Kiskunhalas vonaltól délre a Bácskai lösztábla lösszel, vagy homokos lösszel borított területe található. A Duna mellett futó 20–30 km-es sávot a medréből kilépő folyó iszapos hordalékkal töltötte fel, a megye északkeleti részén pedig a Tisza mentén alakultak hasonlóan a talajviszonyok. Az eltérő talajadottságok nagyban meghatározzák a főbb mezőgazdasági kultúrákat. Míg a Duna melléki síkságon és a Bácskában a szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés, addig a homokos térségekben inkább a gyümölcs- és szőlőtermesztés a meghatározó.
Éghajlatát a meleg, esetenként forró száraz nyarak jellemzik. Napfényben rendkívül gazdag terület, különösen a megye déli része, az évi hőingadozás viszont igen magas. Országos viszonylatban kevés a csapadék, s a többségében homokos talajok a lehullott csapadékból is keveset raktároznak el (kicsi a víztartó képesség, nagyobb a talajvízszint ingadozása), így az aszályos időszakok kialakulása viszonylag gyakori.
Kisgazdaságok meghatározó szerepben
A megye történelme, földrajzi és éghajlati adottságai jelentősen befolyásolták a térség mezőgazdasági fejlődésének irányát. A török uralom idején elnéptelenedő területekre érkezők leginkább csak saját telek fejében vállalták az ideköltözést, ezenkívül a futóhomok megkötésére szolgáló szőlőtelepítés is a területek felparcellázásához vezetett. Mindezek következtében a gazdaságok többsége nem nagybirtok, hanem kisebb parasztgazdaság volt. Ennek hatása napjainkban is érződik. A 2010-es Általános Mezőgazdasági Összeírás idején a mezőgazdasági terület 36%-át a kevesebb mint 50 hektáron gazdálkodók használták, míg az országos arány mindössze 26% volt. Ezzel szemben a legalább 500 hektárt művelő gazdaságok 29%-os megyei részesedése 9 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.
A terület nagyobb mértékű felosztottsága egyben arra is utal, hogy Bács-Kiskun megyében az egyéni gazdálkodók meghatározóbb szerepet játszanak, mint az ország más térségeiben. Többségük ugyanis jellemzően kisebb területen gazdálkodik, de 2010-ben Bács-Kiskunban a 200,00–499,99 hektáros gazdaságok mezőgazdasági területének is igen nagy hányadát, közel háromnegyedét egyéni gazdálkodók használták. A mezőgazdasági területek 64%-át (országosan 52%-át) egyéni gazdaságok művelték, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a második legmagasabb arány az országban. Különösen a szőlő- és gyümölcster- mesztésben vállaltak jelentős részt, a megyében lévő ültetvények 87, illetve 81%-át művelték egyéni gazdálkodók. A gyepterületek héttizedét is ők használták, a juhok 95%-át, a lovak 90%-át, a kecskék 86%-át, a szarvasmarha állomány 60%-át is egyéni gazdaságokban tartották, ugyanakkor a vízi szárnyasok (ludak és kacsák) mintegy héttizedét nevelték.
A népesség több mint egyötöde a mezőgazdaságban
A 2000–2010 közötti időszakban az országos tendenciához hasonlóan Bács-Kiskun megyében is jelentősen csökkent az egyéni gazdaságok száma. A 2010. évi összeírás adatai szerint az 54 ezer egyéni gazdaságban 111 ezer személy tevékenykedett. Jelentős részük, mintegy kilenctizedük családi munkaerő (gazdálkodó vagy segítő családtag) volt. A gazdasági szervezeteknél 10 ezer fő állt alkalmazásban. A népesség több mint egyötöde végzett valamilyen formában mezőgazdasági tevékenységet, bár csak kis hányaduk, alig több mint 7 ezer fő az állandó munkaerő.
Az egyéni gazdaságok többségét férfiak irányították, a nők aránya nem érte el a 30%-ot. Az 54 ezer egyéni gazda inkább az idősebb korosztályból került ki: az 55–64 évesek aránya megközelítette a 27%-ot, csaknem 30%-uk pedig már a 65. életévét is betöltötte. Ebben a tekintetben, országosan, még kedvezőtlenebb a helyzet. A 35 évesnél fiatalabbak mindössze 8%-os megyei aránya pl. egy százalékponttal kedvezőbb az országosnál. A gazdák háromnegyede munkája során kizárólag gyakorlati tapasztalataira támaszkodott, mindössze 15%-uknak volt valamilyen mezőgazdasági végzettsége. Legnagyobb hányaduk foglalkoztatottként, vagy nyugdíjasként végzett mezőgazdasági tevékenységet. A foglalkoztatottak 46%-os aránya 6 százalékponttal magasabb volt, a nyugdíjasok 44%-os részesedése pedig közel ugyanennyivel elmaradt az országos átlagtól.
A segítő családtagok között is magas volt a foglalkoztatottak aránya, amely arra utal, hogy Bács-Kiskun megyében sokan vagy főfoglalkozásban, vagy pedig munka mellett végeztek mezőgazdasági tevékenységet.
A fűszerpaprika és a szőlő hazája
2012-ben a megye termőterületének 53%-át, 366 ezer hektárt szántóként használták, melynek közel hattizedéről gabonaféléket takarítottak be. A búza és a kukorica mellett a napraforgó volt a legjellemzőbb, a vizsgált évben a szántó több mint felét ez a három növény foglalta el, melyekből az országos termés 5–7%-át adta Bács-Kiskun megye. Az országos eredményekhez a helyi gazdálkodók őszi árpából és a tritikáléból ennél nagyobb arányban, egyaránt 17-17%-kal járultak hozzá. Legnagyobb részt azonban a burgonya és a mák termelésében vállalt a térség mezőgazdasága, mindkettő esetében az ország teljes termelésének kb. egynegyedét adta.
Bács-Kiskun az ország egyik jelentős zöldségtermelő vidéke. 2012-ben a teljes zöldségtermés 14%-át a megyei termelők adták, és zöldségfajtánként is meghatározóak a megyei eredmények. Ez negatív értelemben is igaz: a 2012. évi zöldpaprika és fejes saláta termés ugyan jelentősen elmaradt a várakozásoktól, de a terület megközelítően 30%-át a megyében takarították be.
Bács-Kiskun legjelentősebb zöldségféléje a fűszerpaprika, a belőle készített őrlemény külföldön is keresett termék. Az országos termőterület fele a megyében található, a 2012. évi adatok szerint a termés több mint hattizedét itt takarították be. A megyei termelés az utóbbi években növekedett ugyan, de a 2012. évi mintegy 14 ezer tonna még mindig alig héttizede a 2000. évinek. A Vidékfejlesztési Minisztérium 2014-ben induló pályázatával azonban remélhetőleg a termelési kedv további bővülése várható.
A szőlő termőterületének jelentős része – megközelítően egynegyede (2012-ben mintegy 17 ezer hektár) – szintén a megyében található, a leszüretelt termésből is általában hasonló arányú a részesedés. 2012-ben azonban a rendkívül kedvezőtlen időjárási, környezeti hatások eredményeként az országos termés alig 12%-át takarították be ebben a térségben. A szőlőtermesztés területileg meglehetősen koncentrált, a 2010. évi agrárcenzus adatai szerint a termőterület mintegy kétharmada a Kiskőrösi kistérségben, elsősorban Kecelen, Kiskőrösön és Soltvadkerten található.
2012-ben a megyében 9 ezer hektárról (az országos terület egytizedéről) takarítottak be gyümölcsöt, melynek több mint hattizedét az alma, a meggy, valamint a szilva és a ringló foglalta el. Az ország szilva- és ringlóültetvényeinek egyötöde a megyében volt, emellett a 706 hektár kajszi és 47 hektár nektarin is jelentős, 16% körüli részarányt képviselt.
Jelentős lúd- és kacsaállomány
Bács-Kiskun az ország egyik legnagyobb állattartó térsége. A megyék közül a legtöbb lúd, kacsa, házinyúl és méhcsalád itt található, a sertések, illetve a juhok állománya pedig csak Hajdú-Bihar megyében magasabb. Bács-Kiskun megye állattartó gazdaságai leginkább a lúd és a kacsa tenyésztéséből veszik ki részüket, a 2013 decemberi adatok szerint az előbbiek 44, az utóbbiak 59%-át a megyében írták össze.
Több termék, olcsóbb piacok
Az utóbbi évek adatai alapján a legtöbb zöldséget, gyümölcsöt az országos átlagnál olcsóbban lehetett megvásárolni Bács-Kiskun megye piacain. 2012-ben a burgonya 84 forintos éves átlagára az országos átlag mindössze kétharmadát érte el, de 20% körüli megtakarítást érhettek el azok is, akik görögdinnyét, uborkát, vöröshagymát, zellert vagy zöldpaprikát vásároltak a helyi piacokon. A 2012. évi kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében az előző évihez képest a legtöbb termény drágult, s az áremelkedés elsősorban a gyümölcsöknél mutatkozott meg.
Legnagyobb mértékben a cseresznye átlagára emelkedett, de kajszit és őszibarackot is közel kétszer annyiért lehetett kapni, mint 2011-ben. A rendkívül rossz termés miatt 2012-ben Bács-Kiskun megyében az országos átlaghoz képest őszibarackhoz 21, sárgabarackhoz pedig 13%-kal drágábban juthattak a vásárlók.
KSH Szegedi főosztály, Tájékoztatási osztály