Érdemes tehát áttekinteni, hogy milyen szerepet játszik a hazai mezőgazdaságban a légi növényvédelem, és milyenek a lehetőségek a jövőben.

Magyarországon a légi növényvédelemnek nagy hagyománya van és fontos technológiai eszköz a növénytermesztésben. Több, mint 50 éve dolgoznak a merevszárnyú repülőgépek, és a helikopteres permetezéseknek is már több, mint 35 éves múltja van. Bár a korábbiakhoz képest a légi úton kezelt terület nagysága jelentősen csökkent, még mindig 800 ezer millió hektáron végeznek munkát a repülőgépek. A rendszerváltásig a légi kezeléseket a repülőgépes növényvédelmi szolgálat irányította, szervezte és végezte, utána a gépek egyéni és társas vállalkozások tulajdonába kerültek. A védekezésekhez a megfelelő mûszaki feltételek adottak, bár a géppark zöme nem a legújabb légi jármûvekből áll. Jelenleg mintegy 90 légi jármû üzemel, ebből 50 helikopter. Az országos lefedettség jónak mondható, minden régióban található vállalkozás, amelynek a szolgáltatásai elérhetőek.

A légi növényvédelem legfontosabb mezőgazdasági alkalmazási területei napjainkban a következők:

• gabonafélék posztemergens gyomirtása;

• gabonafélék tavaszi fejtrágyázása;

• gabonafélék gomba és rovar kártevők elleni védelme;

• olajnövények (repce, napraforgó, szója) rovar és gomba kártevők elleni védelme;

• szőlő- és gyümölcsösök növényvédelmi munkái,

• napraforgó és repce desszikálása,

• kukorica érésgyorsítása.

A légi jármûvek emellett az erdőgazdaságokban is végeznek kezeléseket, és jelentős további feladat a szúnyogirtás.

Az utóbbi években azonban aggasztó hírek érkeztek, hogy be akarják tiltani a légi növényvédelmet. Az Európai Unió Környezetvédelmi Főigazgatósága 2004 óta foglalkozik a peszticidek fenntartható használata irányelvének értelmében a légi növényvédelem kérdésével, és a cél kezdettől fogva a betiltás volt, legfeljebb a dereguláció lehetőségének fenntartásával. Ezt a témát a környezetvédelem jegyében szakmai kérdésként kell kezelni. A magyar mezőgazdasági kormányzat kezdettől fogva fellépett a légi növényvédelem betiltása ellen. Az irányelv tervezetnek a növényvédő szerek légi úton történő kijuttatásával foglalkozó 9. cikkével kapcsolatban különböző véleményeket és javaslatokat fogalmazott meg és terjesztett elő, amelyek a hazai légi védekezések helyzetét ismertették, és bizonyították a légi kezelések szükségességét és biztonságos szabályozását Magyarországon.

Hazánkban a 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet szabályozza a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzést. Mezőgazdasági repülés csak megfelelő légi alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező, zárt kabinú légi jármûvel, felsőfokú növényvédelmi képesítéssel bíró személy szakirányításával, repülésfigyelő közremûködésével lehet végezni. Mezőgazdasági repülést csak az végezhet, akinek érvényes szakszolgálati engedélye van, valamint rendelkezik légi-mezőgazdasági bizonyítvánnyal. Ez utóbbihoz növény-, talaj-, környezet-, és természetvédelmi, közegészségi, munka- és tûzvédelmi, vagy felsőfokú növényvédelmi képesítés, illetve a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán szerzett repülőgép vezetői üzemmérnöki oklevél szükséges. A légi jármûvezetők háromévenként kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni.

A légi jármû szóróberendezését, felszerelését, tartozékait kifogástalan állapotban kell tartani, különös tekintettel a keresztirányú szórásegyenletességre, valamint zárt állapotban az elfolyás- és csepegés-mentességre.

A légi jármû vezetője a munka megkezdése előtt köteles meggyőződni a munkaterület levegőből történő megmunkálásához szükséges munkafeltételek együttes meglétéről. Ilyen például a munkatérkép, amely tartalmazza a kezelésre kijelölt területeket, a kezelés szempontjából érzékeny növénykultúrákat, az állattartó telepeket, állandó legelőket, védett természeti területeket, a vizek szempontjából érzékeny területeket, személy és teherszállító útvonalakat, államhatárt, légvezetékeket, kiemelkedő tereptárgyakat. Figyelembe kell venni természetesen az időjárási körülményeket, különösen a hőmérséklet, szélirány, szélsebesség, páratartalom, felhőzet adatait, és ezeket az adatokat óránként be kell jegyezni.

Vegyszeres gyomirtás és állományszárítás legfeljebb 4 m/s sebességû szélben és legfeljebb 25°C hőmérsékletig végezhető. LV kategóriájú szert legfeljebb 4 m/s, ULV kategóriájú szert legfeljebb 2 m/s szélsebesség mellett lehet kijuttatni.

A repülést a technológiának megfelelő biztonságos magasságban kell végrehajtani. A rendelet pontosan előírja a munkavégzés során végrehajtható manővereket, repülési magasságokat, irányváltási szögeket, az alkalmazható sebességeket. Kiszórt vegyszer nem kerülhet a kezelt területen kívül más területre. Tilos repülést végezni lakott terület, állattartó terület, élővíz, bányató, illetve vízkivételi mû, szennyvíztisztító telep, illetve fokozottan védett természeti terület felett. Növényvédelmi munkát csak légi kijuttatásra engedélyezett szerrel lehet végezni. A rövid áttekintésből is kitûnik, hogy hazánkban a légi növényvédelem részletesen és körültekintően szabályozott keretek között folyik.



Szervezetten és körültekintően

Ezt bizonyította az a tanácskozás és légi bemutató is, amelyre meghívták az Európai Tanács mezőgazdasági és halászati munkacsoportjának tagjait. A 2007 szeptemberében Tolnán megrendezett konferencián, és az őcsényi repülőtéren, valamint a Görögszó szőlőültetvényben tartott légi bemutatón 15 tagország 28 külföldi és 18 hazai szakembere vett részt. Benedek Fülöp szakállamtitkár megnyitója után 8 hazai és 11 külföldi előadás hangzott el a légi növényvédelem szabályozásáról, ellenőrzéséről, tapasztalatairól és értékeléséről. A magyar előadásokból is kitûnt, hogy hazánkban a mezőgazdaság mellett az erdészetben és szúnyogirtásban is jelentős a repülőgépes kezelések szerepe. Magyarországon több évtizedes tapasztalatok és kutató-fejlesztő munka eredményeként kialakított technológiai ajánlások alapján történnek a védekezések. Szász Árpád és Varga Lajos nyomán az alkalmazott repülési sebességek és magasságok, valamint fajlagos permetlé felhasználások az 1–3. táblázatokban láthatók.

A légi permetezés során kijuttatásra kerülő különböző kezelési eljárásoknál, illetve vegyszereknél alkalmazásra kerülő beállításokat szintén Szász és Varga összeállításában az 1. ábra tartalmazza.

A repülőgépes növényvédelem előnyeit és hátrányait a földi védekezéssel összehasonlításban Dr. Hajdú József a tanácskozáson a 4. táblázatban foglalta össze.

A légi növényvédelem megítélésénél fontos szerepe van a mûveleti költségeknek. A különböző permetezési munkák költségeit Dr. Hajdú az 5. táblázatban foglalta össze.

A táblázat alapján jól látható, hogy valamennyi tényező figyelembe vételével légi növényvédelem egy hektárra eső költségei versenyképesek a földi védekezésben alkalmazott technológiai megoldásokkal.

A szigorú ellenőrzés és szabályozás mellett végrehajtott légi permetezés a termelékenység, a nagy felületen gyorsan és hatásosan alkalmazható védekezések lehetősége, a versenyképes költségek alapján több kultúrában és védekezési feladatnál előnyös, ezért indokolt alkalmazása a növényvédelmi technológiákban.

Mégis lesz még egy ideig

A tolnai tanácskozásnak és a kapcsolódó légi bemutatónak is nyilvánvalóan szerepe volt abban, hogy lehetőség nyílt a légi növényvédelem további alkalmazására. Bár a cél változatlanul a mezőgazdasági repülés megszüntetése, megfelelő esetekben mégis alkalmazhatják az egyes tagországok. Ehhez megfelelően indokolni kell az alkalmazás szükségességét (például, hogy az adott esetben nem, vagy nem kellő időben lehet földi géppel a védekezést végrehajtani), bizonyítani kell gazdaságosságát, szabályozni kell az alkalmazható szerek választékát, a személyi feltételeket, a gépeket és a kivitelező vállalkozásokat regisztrálni kell. Ezeknek a feltételeknek hazánk könnyen eleget tud tenni, hiszen a szabályozás, regisztráció már biztosított. Egyedüli gondot a Ka-26 helikopterek további mûködtetése okozhatott volna, mivel ezek a szovjet gyártmányú gépek nem rendelkeznek megfelelő okirattal. A vonatkozó ANNEX-II. rendelet értelmében azonban sikerült a típust oldtimer kategóriába sorolni, és így alkalmazása nemzeti hatáskörbe tartozik, tehát tovább repülhet.

Összefoglalásképpen megállapítható te-hát, hogy a repülőgépes védekezéseknek Magyarországon még jelenleg jelentős szerepe van. Az Európai Unió légi kezeléseket meg kívánja szüntetni, azonban lehetőséget adott arra, hogy a tagországok indokolt esetben és szabályozott körülmények között továbbra is alkalmazzák. A meghatározott feltételeknek hazánk messzemenően megfelel, tehát a légi növényvédelem használatára az igényeknek megfelelően továbbra is számítani lehet.

Dr. Dimitrievits György