Ennek megfelelően a termőterületek nagysága stabilizálódni látszik világszerte és Magyarországon is. A hazai gabonatermesztés stabilizálódásához azonban az EU-s támogatási rendszer is hozzájárult. A gabonatermesztés eredményességét az ökológiai adottságok, és a fajták biológiai adottságainak optimális kihasználása mellett, a gépesítés színvonala, ezen belül különösen a betakarítás mûszaki színvonala is meghatározza.
A gabona-betakarítás döntő többsége világszerte arató-cséplő gépekkel történik (helyenként pl. távol-keleten speciális rizskombájnokkal), és ezek a berendezések jól kiforrott, megbízhatóan mûködő gépek, az arató-cséplő gép gyártók folyamatosan fejlesztik gyártmányaikat. A magyar gabonatermesztés és ehhez kapcsolódóan az arató-cséplő gép piac európai jelentőségét az is alátámasztja, hogy a jelentősebb európai arató-cséplő gép gyártók fejlesztési eredményei gyakran már a prototípus változatok esetében Magyarországon megjelenik, de az újabb sorozatú gépek kínálatával folyamatosan találkozhatunk. Nagyon gyakran az újabb típusok hazai vizsgálatára is sor kerül, sőt egyes gyártók (New Holland, John Deere, Claas) szinte valamennyi újabb típusának, legalábbis őszi búzában történő vizsgálatát az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézete az elmúlt években elvégezte. A hazai vizsgálatok elvégzésének azért van jelentősége, mert a gabonatermesztési és -betakarítási technológiák, különösen a kalászos gabonák tekintetében az európai országokban, az eltérő ökológiai adottságok, időjárási, éghajlati viszonyok, fajtahasználat, szem-szalma arány, üzemszervezési okok, birtoknagyság, jelentős eltérést mutatnak. Ezek az eltérések azonban a hazai viszonyokra is jellemzőek. Az adott ökológiai viszonyoknak megfelelő arató-cséplő gép kiválasztását ezek a vizsgálatok, illetve a vizsgálati eredmények közreadása mindenképp segítheti.
Az arató-cséplő gép gyártók, éppen az eltérő viszonyoknak való megfelelőség érdekében, többnyire gépcsalád elven fejlesztik gyártmányaikat, a kisebb munkaszélességgel dolgozó, egyszerûbb szerkezetû gépektől a nagy teljesítményû GPS vezérlésû gépekig, a két végpont között azonban gyakran számos konstrukciós változat is megtalálható.
A mai arató-cséplő gépeket – konstrukciójukat tekintve – az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
• az anyagáram irányára merőleges verőlécekkel szerelt dob (vagyis tangenciális) és a gép hosszanti szimmetriatengelyével párhuzamosan elhelyezett szalmarázó ládák;
• tangenciális dob és spirális anyagszállítású forgó szalmatovábbító és -leválasztó hengerek;
• axiális magleválasztású cséplő és spirális szalmatovábbítású forgó-leválasztó.
Nálunk Magyarországon az önjáró és a keresztben elhelyezett tangenciális cséplőszerkezetû és szalmarázó-ládás változatok terjedtek el leginkább, valamint ezek kombinált magleválasztású változatai. Az utóbbi időszakban a magleválasztási hatékonyság növelésére számos cég kifejlesztette ezen gépek forgódobos magleválasztású változatait. A kíméletesebb cséplési igények kielégítésére pedig axiáldobos gépeket alkalmaznak. A lejtős területeken pedig speciális kialakítású, különböző konstrukciójú szintező berendezéssel ellátott tisztító szerkezetû
(~ 17% lejtőhatárig), illetve az arató-cséplő gépet a járószerkezethez, illetve a lejtőszöghöz szintező arató-cséplő gépeket használnak.
A folyamatos fejlesztés eredményeként, a gyártók újabb típusaira jellemző, hogy az arató-cséplő gép nagyságrendjének megfelelően a tangenciális anyagáramlású és leválasztású cséplőszerkezetû gépek különböző szélességû cséplőszerkezettel és átmérőjû cséplődobbal rendelkeznek. A cséplőszerkezet geometriai méretei meghatározzák az arató-cséplő gép ûrszelvényén belül a tisztítószerkezet, vagyis a rostafelület, a magleválasztó, vagyis a szalmarázó-leválasztó felületének nagyságát, illetve a szalmarázó-ládák számát. Ezek a paraméterek meghatározzák az arató-cséplő gép kapacitását, illetve elvárható teljesítményét. Az arató-cséplő gép egyéb szerkezeti részeit ennek az igénybevételnek megfelelően méretezik, illetve ezt figyelembe véve választják ki. A meghajtó, illetve az erőforrást biztosító motorokat is ezt figyelembe véve választják ki és építik be. A legkisebb dobszélességû gépkategóriába 1000–1100 mm, 70–100 kW, a nagyobb 1100–1300 mm dobszélességnél 170–200 kW, az 1300–1600 mm dobszélesség mellett 200–290 kW, 1600 mm dobszélesség mellett 295 kW-nál nagyobb teljesítményû motorokat építenek be. A forgó szalmaleválasztású, kétrotoros gépek beépített motorteljesítménye 274–390 kW, míg az axiáldobos gépeké 295–362 kW közötti lehet. Természetesen egyes gyártmányoknál – ezen kategóriákon belül – számos variációs megoldás található. Az is biztos, hogy a nagyobb áteresztőképességû arató-cséplő gépek esetében a menet közbeni ürítésre általában 50–60 kW plusz teljesítmény áll rendelkezésre. Az újabb fejlesztésû arató-cséplő gépek (Massey Ferguson) fontosabb mûszaki adatait az 1. táblázat tartalmazza. A cséplőszerkezet kialakítások vázlatát az 1. ábrán mutatjuk be.
A cséplőszerkezet, a tisztítószerkezet, a leválasztó szerkezet, a ferdefelhordó, a kaszaszerkezet hajtása általában mechanikusan lánc- vagy ékszíjhajtáson keresztül történik. A járószerkezet hajtásátvitel a mai korszerû gépeken mechanikusan hajtott hidraulika szivattyúval hidrosztatikusan meghajtott többfokozatú fogaskerekes sebességváltóval történik, a motorfordulatszámtól független sebesség, illetve kombájn terhelésszabályozás érdekében. Néhány egyéb, a motorfordulattól független fordulatszám szabályozást igénylő szerkezeti elem is, mint pl. a motolla szintén hidrosztatikusan kapja a hajtását. A hajtásátvitelre vonatkozó megállapítások többé-kevésbé a forgó szalmaleválasztású és axiáldobos arató-cséplő gépekre is elmondható.
Az újabb fejlesztésû arató-cséplő gépek általában az ergonómiai igényeket maximálisan kielégítő klimatizált vezetőfülkével vannak felszerelve, melyben a gépkezelő további kényelmét az elektromos, elektro-pneumatikus és elektro-hidraulikus távvezérlésû megoldások biztosítják. A középkategóriás és nagy teljesítményû gépek GPS és egyéb automatikus távvezérléssel is üzemeltethetők.
Ahhoz azonban, hogy a cséplő-, a tisztító- és a leválasztó berendezés által biztosított áteresztőképességet és az újabb fejlesztésû gépek technikai-mûszaki tökéletességét kihasználhassuk, nagyon pontosan be kell tartani az üzemeltetési feltételeket. Az áteresztőképesség alatt egyébként az arató-cséplő gépen – 1,5% szemveszteség mellett – áthaladó anyagmennyiséget, szem-pelyva-törek és szalma keverékét értjük, mértékegysége a kg/s. Ezt a paramétert szántóföldi mérővizsgálattal vesszük fel, és cséplőrész-veszteség görbén jelenítjük meg, 2. ábra. A hagyományos, szalmarázó-ládás gépek jelleggörbéje szerint a veszteség kisebb gépterhelésnél lassan növekszik, ami hirtelen emelkedő tendenciát mutat. A rotoros szalmaleválasztású és axiáldobos gépek esetében a szemveszteség értéke nagyobb gépterhelésnél kisebb meredekséggel nő. Azt, hogy az arató-cséplő gépet milyen áteresztőképességgel, ebből adódóan, milyen szemtömeg-teljesítménnyel kívánjuk üzemeltetni, természetesen nagyon sok tényezőtől függ, de ezek mind odavezethetők vissza, hogy az adott körülmények között mi az az elviselhető veszteségszint, amit az üzemeltető el tud viselni, vagyis a veszteséggörbe, mely pontján üzemelteti az arató-cséplő gépet.
A www.agronaplo.hu-n található táblázatokban közölt mûszaki adatokból látható, hogy az egyes típusok – a teljesítménykategóriájukon belül is – különböző munkaszélességû vágóasztalokkal szerelhetők fel. A gazdaság adottságaihoz, vagyis a normális körülmények (pl. időjárás) esetén elérhető átlagos terméshozamnak megfelelő munkaszélességû vágóasztalt válasszunk ki. Ez azért fontos, mert az általunk elképzelt üzemi gépterhelést döntően a megválasztott munkaszélesség biztosítja, és ezért a terméshozam ingadozását kismértékû sebességváltoztatással tudjuk korrigálni. Az arató-cséplő gépek üzemeltetése során ugyanis a betakarított szem tömegére vetített fajlagos hajtóanyag-felhasználás, a kis munkaszélesség, nagy munkasebességgel történő kompenzálása jelentősen emelkedhet, amint ezt a 3. ábra mutatja. Ez abból is adódik, hogy az arató-cséplő gépek – különösen a nagy teljesítményû és építésükből adódóan nagy tömegû gépek – önvontatásához szükséges hajtóanyag-felhasználás, vagyis az órás fogyasztás a munkasebesség növelésével jelentős mértékû emelkedést mutathat. Ezt mutatja a 2. táblázat.
A táblázat adatai 260–300 kW teljesítményû ~ 10 t saját tömegû arató-cséplő gépre vonatkoznak. A kívánt tömegteljesítmény elérése érdekében a táblát gondosan körbe kell vágni, hogy a tábla méretéhez igazodó mozgásmódnak megfelelő forgó álljon rendelkezésre. Az arató-cséplő gépek kihasználása szempontjából egyik legfontosabb munkaszervezési feladat a szállítás jó megszervezése az adott feladatnak megfelelő szállítókapacitás és eszköz biztosítása. Kis táblaméretek esetén jó megoldás a tábla két végén leállított billenőplatós traktoros csere pótkocsik alkalmazása, ez a megoldás nagyobb táblaméretek és szállítási távolságok és viszonylag jó útviszonyok mellett még nyerges pótkocsik, vontatók alkalmazásával is eredményes. A gabonaszállításban, a traktoros pótkocsis szerelvényekre engedélyezett 40 km/h max. menetsebesség, előtérbe helyezte ezen szerelvények alkalmazását. Természetesen a terepfokozatú váltóval szerelt 4x4 kerékképletû pótkocsis, tehergépkocsis szerelvények használata 44 t összgördülő tömegig nagyobb szállítási távolságok és csoportosan üzemelő arató-cséplő gépek kiszolgálására használhatók előnyösen és gazdaságosan. A nagy teljesítményû arató-cséplő gépek esetében 50–60 kW plusz motorteljesítmény áll rendelkezésre a menet közbeni ürítésre. Ezeknek a nagy teljesítményû arató-cséplő gépeknek a kiszolgálására – éppen a menet közbeni ürítési lehetőség biztosítására – célszerû gyûjtő-átrakó kocsikat beiktatni a szállítási láncba. Ez a gépkombináció különösen GPS vezérlésû, automata kormányzás és terhelésszabályozós üzemmódban jelenthet plusz betakarítási teljesítménynövekedést. A csigás átrakó szerkezettel szerelt gyûjtő-átrakó kocsik használata mintegy 10–15%-kal javíthatja az arató-cséplő gép szemtömeg-teljesítményét. Természetesen még sok szempontból, mint a szervizszolgáltatás, a kombájnosok ellátásának megszervezéséről lehetne szólni, de a terjedelmi korlátozások miatt ezekre már nem térhetünk ki részletesen.
Dr. Kelemen Zsolt
MGI – Gödöllő
