Az új támogatási rendszer bevezetésének szükségességéről Gőgös Zoltán, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium államtitkára június elején az Országgyûlés plenáris ülésén beszélt. Az alábbiakban az államtitkári expozé alapján ismertetjük, hogy mit is célszerû tudni az új támogatási rendszerről.
Az áttérésre azért van szükség, hogy a magyar agrárgazdálkodók közel azonos versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek már a közeljövőben, mint a régi tagállamokban gazdálkodók. Az SPS rendszer lényege, hogy alkalmazásával a termelés és a támogatás különválik egymástól a mezőgazdasági termelésben. Az utóbbi vagyoni jellegû jogosultsággá válik, és forgalomképes lesz. Ezzel kapcsolatban – azzal, hogy a támogatást vagyoni jogként lehet adni-venni – az agrárkormányzat az SPS rendszer bevezetésétől még azt is reméli, hogy az új rendszer a mezőgazdasági termelőket a piaci kereslethez igazodó racionális magatartásra ösztönözni – foglalta össze az államtitkár a legfontosabb ismereteket.
Gőgös Zoltán jelezte: sok vita és elemzés tanulmányozása előzte meg azt a döntést, miszerint a kormány javasolja, hogy az elérhető magasabb előnyök miatt Magyarország vállalja az SPS-re való áttérés minden kockázatát. Emlékeztetett rá, hogy az uniós közös agrárpolitika (KAP) 2003-as luxemburgi reformja alakította ki az úgynevezett összevont gazdaságtámogatási rendszert, közkeletû nevén SPS-t. Napjainkban e gondolat jelentősége egyre meghatározóbbnak tûnik. Egyre többet hallani ugyanis arról, hogy a világban az élelmiszertermelés az energia és az ivóvíz mellett stratégiai jelentőségûvé válik. Magyarország pedig szó szerint bûnt követne el, ha az ország természetföldrajzi adottságait maximálisan nem használná ki.
Az államtitkár egyértelmûen leszögezte, hogy a magas hozzáadott értéket termelő ágazatok a tervezett átállással mindenképpen nyernek. E megállapítás elsősorban az állattenyésztésre igaz – hangsúlyozta. A gabonatermelők, ahogy mondani szokták a pénzüknél maradnak, talán egy kicsivel több jut ennek az ágazatnak, mintha nem kerülne sor az SPS-re való átállásra. A gyepgazdálkodással foglalkozók viszont az átlagnál rosszabbul járnak azzal, ha az új támogatási rendszer lép életbe.
Ez a csoportosítás egyértelmûen kijelöli az új nyerteseket, illetve veszteseket, ha nem kerül sor az átállásra. A legkisebb hozzáadott értékû gyepgazdálkodás az abszolút nyertesek közé kerülne, az állattenyésztés viszont a vesztesek közé. A gabonatermelők ebben az esetben is a pénzüknél maradnak. De Gőgös Zoltán szerint ez az út nem a jövőbe vezet.
Azáltal viszont, hogy az új támogatási rendszer bevezetésével 2013-ig kiszámíthatóvá válik a termelő számára, hogy milyen feltételek mellett, milyen összegû támogatást kap, ez a tény mindenképpen stabilizálni fogja a mintegy 200 ezer agrárvállalkozás gazdasági körülményeit, és ezen belül is elsősorban az állattenyésztéssel foglalkozók gazdálkodási viszonyait. Továbbá az előzetes számítások alapján azzal is kalkulálnak az agrártárcánál, hogy a bevezetendő új rendszer mûködtetése olcsóbb lesz a jelenleginél. Az államtitkár aláhúzta: a kormány olyan rendszer kialakításában érdekelt, amely végső soron mind a 10 millió magyar állampolgár jó minőségû és biztonságos élelmiszerellátását biztosítja. Ezért arra törekszik, hogy az elfogyasztott élelmiszerek minél nagyobb hányadát a hazai fogyasztói szokásokhoz igazodva Magyarországon termeljék meg Gőgös Zoltán – a kétkedőkre utalva – felhívta a figyelmet arra, miszerint az unió nem véletlenül javasolja a jelenlegi rendszerben való maradást, azaz hogy az új tagországok, köztük hazánk se álljon át az SPS rendszerre. Egy erős szereplőt kiiktatni az agrártermékek piacáról, néhány tanácsot megér – jegyezte meg az államtitkár, feltéve a kérdést: megválaszolta már valaki azt a kérdést, hogy ha már olyan kiváló a jelenleg alkalmazott egyszerûsített földalapú támogatási rendszer, akkor miért nem tülekednek a régi uniós tagállamok, hogy ezt válasszák?
A válasz egy példán keresztül jól megvilágítható: el lehet azt képzelni, hogy a szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozó bajor parasztoktól el fogják venni az állattenyésztés utáni többlettámogatást, és azt oda fogják adni a keleti tartományok gabonatermeléssel foglalkozó nagyüzemeinek? Nem! Szinte biztos, hogy 2013 után legalább is opcionális jelleggel meg fog maradni az üzemi szintû történelmi bázisra alapozott támogatás – vélekedett.
Vannak, akik azért utasítják el az SPS rendszer bevezetését, mert Magyarországon rendezetlenek a földhasználati viszonyok, kialakulatlan a birtokstruktúra. Az államtitkár ismét kérdezte: a kétkedőket: meddig akarják fenntartani ezt a bizonytalan állapotot? Hogyan akarnak fejleszteni? Hogyan akarnak új öntözőgépet beszerezni? Hogyan kívánnak a pénzintézetekkel a beruházási hitelek kondícióiról tárgyalni úgy, hogy maguk sem tudják néhány év múlva lesz-e földje a gazdaságnak vagy nem? Hogyan akarnak részt venni a különböző fejlesztési programokban? Ezek nagyon súlyos, gazdasági racionalitáson, és nem aktuálpolitikai megfontoláson alapuló kérdések. Így ezekre válaszolni kell. Tegye meg azt ki-ki lelkiismerete szerint.
Az is kritikaként fogalmazódik meg, miszerint az új rendszer a nagyüzemeknek kedvez. Vitatkozni kell ezzel az állítással, a vitán pedig vegyenek részt azok az egyéni gazdák is, akik gazdaságuk területének legalább felét, kétharmadát bérlik. Nem biztos, hogy a tárgyszerû vita végén az előadót nem fütyülnék ki...
A minisztériumi vezető arra is kitért, hogy szakmai fórumokon sokszor felvetődött az úgynevezett bázisidőszaknak a kérdése. Többen kritizálták, hogy miért a 2006-os évre esik ez az időszak, amelyet az üzemi szintû történelmi bázis kialakításánál figyelembe kívánnak venni. Gőgös Zoltán hangsúlyozta: az Európai Unió szabályozási rendje értelmében bázisnak csak jogilag és pénzügyileg lezárt időszakot lehet megjelölni.
Az SPS rendszer stabilizálja, és átláthatóvá teszi a földhasználati viszonyokat ismételte meg állítását az államtitkár, és ugyanakkor megismételte korábbi kérdését is: lehet, hogy ez nem tetszik egyeseknek, a földhasználat bizonytalansága ugyanis mindig a spekulánsoknak kedvez. Ha Magyarország nem tesz semmit, és minden úgy marad, ahogy eddig volt, akkor 2011-től kezdve azok a potenciális külföldi befektetők részesülnek majd az SPS rendszer előnyeiből, akik az új rendelkezéseket kihasználva földet vásárolnak. Ezért a magyar gazdákat, a magyar gazdálkodókat „helyzetbe kell hozni”. Amíg egy adott kérdésben a nemzeti szabályozási hatáskör biztosított, az összes lehetőséget ki kell használni.
Így a kormány még augusztus 1-je előtt értesíteni fogja a Bizottságot arról, hogy Magyarország 2009-ben át kíván állni az úgynevezett SPS rendszerre. Az elkövetkezendő mintegy három-négy hónapot pedig arra kívánja szánni, hogy a javaslatban szereplő célkitûzéseket minél szélesebb körrel megismertesse az érintettekkel, továbbá, hogy a végrehajtási jogszabályok többsége is elkészülhessen ez idő alatt.
Az államtitkár jelezte: az ésszerû kompromisszumra a kormány nyitott. Ha a törvényjavaslatot az Országgyûlés elfogadja, az átállásra való felkészülést az előzetes terveknek megfelelően folytatja a kabinet. Ha nem sikerül a Parlament keretei között legalább a többségi konszenzust kialakítani, úgy sajnálattal, de vissza fogja vonni a kormány az unió Bizottságánál tett korábbi vállalását.
(X)
