A burgonya eredményes termesztését a fémzárolt vetőburgonya, a terméshozam, a minőséget jelző értékmérő tulajdonságok és a tárolhatóság garantálja. Az ehhez szükséges feltételeket, a megfelelő talaj és elővetemény megválasztásával, a növény igényét szolgáló talaj előkészítésével és a szükséges tápanyagok biztosításával lehet megalapozni. Csak a nagy burgonyatermések lehetnek gazdaságosak, de annak feltétele a szükséges mennyiségû tápanyag biztosítása.

A növénytermesztők körében sokszor elhangzik: a nitrogén a termésmennyiséget, a kálium pedig a minőséget határozza meg. Leszámítva az olyan szélsőséges eseteket, mint a súlyos káliumhiány, amely csökkenti a termésmennyiséget is és ellenkezőleg, a nitrogén hiánya is kiválthatja a termés minőségének, beltartalmának romlását, el kell fogadni ezt a megállapítást. A burgonyának mindhárom fő tápelemre (NPK) elengedhetelenül szüksége van, de közülük a legnagyobb mennyiségben a káliumra van szüksége. A burgonya a kálium mennyiségére és a K-hatóanyag formájára, minőségére, valamint a magnézium jelenlétére különösen érzékeny.

Tudjuk, hogy a káliummal jól ellátott növények ellenállóbbak a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben. Fagyérzékenységük kisebb, jobban tûrik a szárazságot, a vízhiány tünetei is később jelentkeznek. De nemcsak a szárazságot viselik jobban. Tudniillik a káliumhiányos állományok esetén a burgonya szára idő előtt elhal, a további asszimiláció ezáltal gátolt (nem épül be több szárazanyag), és így a terméspotenciált nem lehet teljesen kihasználni (1. kép).

A káliumról tudjuk, hogy általánosságban serkenti az anyagcsere folyamatokat, ezzel elősegíti a szénhidrát-képződést (cukor-,

keményítő- és szárazanyag tartalom növekedés) és a fehérje kialakulását. Így az ipari burgonya például egységnyi területen nagyobb mennyiségû keményítőt produkál. A káliummal jól ellátott növény húsa egyenletes, világos és foltmentes, ami a chips és hasábburgonya gyártás alapvető feltétele. A kálium javítja a tárolhatóságot, csökkenti az apadási veszteséget. Gondoljuk végig, hogy a betakarítás után, be- és kitárolás közben, a szállítás folyamán, az átrakásoknál mennyi kisebb-nagyobb ütés éri a gumókat. A kálium javítja a betakarítás, szállítás és tárolás alatti sérülésekkel szembeni ellenállóságot. Mivel a burgonyatermés betakarításával sok káliumot vonunk ki a talajból, a talaj K-ellátottsága döntő fontosságú a termésre. A kálium nemcsak a burgonya termését határozza meg, de minőségét is nagymértékben befolyásolja: csökkenti a gumók elszíneződésére való hajlamot (fekete-foltosság, gumóhús-elszíneződés és főzés utáni elszíneződés); növeli a citromsav- és C-vitamin tartalmat; csökkenti a redukáló cukortartalmat, így a belőle sütött hasábburgonya sütés során nem barnul meg.

A kálium formájának jelentős szerepe van a burgonya termésére és minőségére. Nagy dilemmát jelent, hogy kálisó vagy a drágább kálium-szulfát formát válasszuk? A kettő közül, ha nagyobb termést és magasabb keményítőtartalmat szeretnénk elérni, akkor a kálium-szulfát formájában kijuttatott hatóanyag a célravezető. Felmerül a kérdés, hogy mikor juttassuk ki? Számtalan megismételt kísérlet bizonyítja, hogy messze a legjobb terméseredményt és minőséget akkor értük el, amikor a káliumot szulfát formájában és magnéziummal kombinálva (azt is szulfát formájában adva = Patentkali®) 100%-ban tavasszal juttattuk ki.

Fontos tudni, hogy a burgonya számára a tápanyagfelvétel körülbelül július végéig befejeződik, tehát nem szabad késlekednünk, időben kell kijuttatni a tápanyagokat. A kálium mûtrágyák közül a szulfát típusúak jöhetnek számításba (pl. Káliumszulfát, Patentkali®). A burgonya ugyanis kloridérzékeny növény, a gumó minőségét a klór nagymértékben rontja (ezért a 40, ill. 60%-os kálisó használata tavasszal a burgonyatermesztésben nem javasolt).

A burgonya esetében a magnézium (nem mikroelem!) pótlása (ESTA® Kieserit, EPSO Top®) is rendkívüli jelentőséggel bír. A tenyészidőszak folyamán közel azonos mennyiségben igényli a burgonya, mint a foszfort, azonban a magnézium pótlásáról gyakran megfeledkezünk, pedig a burgonya különösen érzékeny a Mg-hiányra. A magnézium kiemelt szerepet játszik a fotoszintézisben (a klorofillmolekula központi atomja), a fehérjeszintézisben és a különböző enzimek aktiválásában. Mg-hiány gyakran párosul a gumók túlzott nitrát-koncentrációjával. A burgonya egy részét laza talajokon termesztik, melyek gyakran alacsony magnézium-tartalmúak és emiatt Mg-trágyázást igényelnek. A tavaszi K- és Mg-trágyázás a tápanyagok jobb hasznosulása és a gazdaságosság miatt együttesen ajánlott (pl. Patentkali®).

A magnéziumot keserûsó (EPSO Top®) formájában többszöri lombtrágyázással adhatjuk a leghatékonyabban. A keserûsó a legtöbb permetszerrel jól keverhető, így a lombtrágyázás a növényvédelemmel egymenetben elvégezhető.

Dr. Zsom Eszter szaktanácsadó

30/232-0154