Takarmányozásban, élelmiszerellátásban és ipari termékek előállításában (bioetanol, invertcukor stb.) egyaránt fontos szerepet tölt be. A világon megtermelt kukorica mennyisége az utóbbi években meghaladta a 700 millió tonnát (1. ábra).

 

Magyarországon az utóbbi 40 évben a megtermelt gabonafélék mennyisége 7–17 millió tonna között változott. Azonban míg 2005-ben a kukorica összes termésünk 9 millió tonna volt, 2007-ben az összes gabonafélék termése alig haladta mag a 10 millió tonnát (2. ábra).

 

A rendkívül nagy termésingadozás oka a klímaváltozás, a száraz, aszályos évek növekedése. 2007-ben Magyarországon a kukorica országos termésátlaga csak 3,76 t/ha volt. Az ezt megelőző években viszont 7–7,7 t/ha.

A kukorica sokoldalú felhasználhatóságát jellemzi, hogy ipari felhasználhatósága egyre dinamikusabban fejlődik. Az USA-ban 2006-ról 2007-re 20 milliárd literről 28 milliárd literre nőtt a bioetanol előállítás (3. ábra).

 

Az USA a jövőben a kukorica exportját is mérsékelni kívánja a bioetanol előállítás fokozása miatt. Magyarországon a bioetanol előállítás kukoricából most van kibontakozóban. A kabai cukorgyár helyén épülő üzemben 300 ezer tonna kukoricából terveznek bioetanol előállítást, azonban ez a program a kukorica árának jelentős növekedése miatt megtorpant. Amíg a kukorica tonnánkénti ára 24 ezer forintról 50–57 ezer forintra nőtt, a bioetanol ára nem változott. Az elkövetkezendő években megbízhatóan 35–40 ezer Ft/t körül fog stabilizálódni a kukorica ára. Bár az EU törvény előírja, hogy 2010-től a felhasznált kőolajszármazék 5,7%-ának bioetanolnak kell lenni, az üzemanyag felhasználásnál. Azonban a jelenlegi kukoricaárak miatt a bioetanol előállítás veszteséges. Az etanol ára a világon (USA, Brazília) alacsony, és nem követi a kukorica árának növekedését (4. ábra).

Magyarországon a kukorica termésátlaga és összes termésmennyisége is nagymértékben csökkent 2007 évben (3,75 t/ha, ill. 54 millió tonna). Ez a tény a klímaváltozással hozható összefüggésbe.

Az utóbbi tíz évből hat év volt száraz, aszályos, magas hőmérséklettel párosulva (5. ábra).

2007-ben folytatódott a kedvezőtlen tendencia, januárban minimális csapadék hullott, áprilisban viszont egyáltalán nem hullott csapadék és a havi középhőmérséklet viszont I–VIII. hónapban 3–6,4 °C-kal magasabb volt a sokévi átlagnál.

A hőmérséklet éves szinten a kukorica tenyészidejében és a kukorica kritikus időszakában (VI–VIII hó) különösen 1993-tól emelkedett meg jelentősen

(6. ábra). A legszélsőségesebb időjárás az utóbbi években július hónapban volt, amikor a kukorica virágzása, megtermékenyülése történik (7. ábra).

A klímaváltozás az utóbbi 17 évben egyre jobban erősödő tendenciát mutat.

Évente 1,5–2,0 mm-rel csökken a csapadék sokévi átlaga, a magasabb hőmérséklet miatt nő a talajfelszíni párolgás (evaporáció). A löszhátakon lévő mezőségi talajok 200 cm mélységig 500 mm vizet is tudnak tárolni, melynek 50%-a felvehető diszponibilis víz, 50%-a nem felvehető holtvíz azonban a csapadékhiány miatt a talajok az utóbbi években nem tudtak feltöltődni. Ezért fordulhatott elő, hogy 2007-ben is a vízhiány miatt a kukorica már a délelőtti órákban „furulyázott”, sodródott a levélzete.

A kedvezőtlen időjárás következtében pl. Pest megyében 2007-ben a megyei termésátlag csak 2,09 t/ha volt, de Fejér és Tolna megyékben is csak 2,98–3,42 t/ha körül alakult a termésátlag a korábbi 8–9 t/ha-ral szemben.

Növelni kell a kukorica termésbiztonságát. Bár korszerû biológiai alapokkal rendelkezünk, azonban kifogásolható, hogy a kukorica vetésterületének közel 50%-án 10 hibridet termesztünk.

Ez a tény genetikai sebezhetőséget is jelent. Nagyobb gondot kell fordítani az ökológiai adottságoknak megfelelő hibridválasztásra.

A kukorica a világon a búza és a rizs után a harmadik legfontosabb növény és az is marad a jövőben. Magyarországon a kukorica a legnagyobb területen termesztett növény (árukukorica, silókukorica, vetőmagtermesztés). A kukorica árának jelentős növekedésével a jövedelmezősége is nagymértékben nőtt. Ezért különösen fontos, hogy a termésátlag növelése mellett a termésbiztonságot is növeljük.Az aszály kedvezőtlen hatását mérsékelhetjük:

• megfelelő vetésváltással,

• harmonikus NPK tápanyagellátással,

• víztakarékos, a növény igényét kielégítő szakszerû talajelőkészítéssel,

• az ökológiai adottságoknak megfelelő, jó alkalmazkodóképességû hibridek választásával,

• egészséges, jó biológiai értékû vetőmag használatával,

• a területegységre vetített tőszám mérséklésével,

• hatékony növényvédelemmel,

• az agrotechnikai mûveletek optimális időben és jó minőségben való végzésével.



A jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani a hibridválasztásra. Az ökológiai adottságon és a hibrid igényén túl fokozottabban figyelembe kell venni a termesztés célját. Teljesen már követelményeket kell támasztani a takarmányozási és az ipari célra termesztett kukoricahibridekkel szemben.

A jövőben is fontos kérdés – szempont – a kukorica minősége, azonban a minőségi követelménynek a termesztés céljához kell igazodni. Ha takarmánynak termesztjük kedvező a magasabb fehérjetartalom, ha viszont ipari feldolgozásra (bioetanol, izocukor stb.) akkor a magasabb keményítőtartalom kedvezőbb.

A jövőben várhatóan Amerikában és Európában is nőni fog a GMO-s kukoricák részaránya. Jelenleg USA-ban állítják elő a legtöbb GMO növényfajtákat és hibrideket.

Jelenleg a világon 100 millió hektáron termesztenek GM növényeket: kukoricát, szóját, repcét, gyapotot, rizst.

Legnagyobb termelők: USA, Kanada, Argentína, Kína, India, Dél-Afrikai Köztársaság

Környeztünkben pedig: Románia, Ukrajna és Bulgária engedélyezte a GM fajták termesztését.

Napjainkban a GMO növények 71%-a gyomirtó szerrel, 28%-a pedig a különböző rovarok kártételével szemben rezisztens. A GM növények kb. 80%-át állati takarmányként hasznosítják. Egyre több GMO-os kukorica és szója fajták kerülnek be az országba, elterjedésükhöz komoly gazdasági érdek fûződik a forgalmazók számára.

Az USA-ban GMO kukoricahibridekkel 13–16 t/ha-os termést érnek el és ennek is köszönhető, hogy nagymértékben tudja a bioetanol előállítást növelni.

A felhasznált eredmények részben a GAK OMFB 00896/05. számú kutatási kísérletből származnak.

Dr. Sárvári Mihály–Boros Beáta–Kovács Gyöngyi

DE AMTC MTK Növénytudományi Intézet