A vetőmagexport legnagyobb része Franciaországba, Németországba, Hollandiába és Olaszországba irányul. A bel- és külpiacokra termelt vetőmag ma már döntően a biotechnológiában is érdekelt nemzetközi cégek fajtái közül kerül ki, azonban számos hazai szaporító gazdaságnak, vetőmag-feldolgozó üzemnek, valamint disztribútornak ad jól jövedelmező megélhetést.
Mióta a 90-es évek végén az Európai Bizottság határozatot hozott a genetikailag módosított (GM) élelmiszerek jelöléséről, többször is fontolóra vették, hogy toleranciaszinteket (küszöbértékeket) állapítsanak meg GM anyagok véletlenszerû jelenlétére a hagyományos vetőmag tételekben1. Végül minden esetben elhalasztották a döntést.
Ilyen küszöbértékek hiányában a jelenlegi EU-s jelölésre vonatkozó jogszabályok megkövetelik, hogy GM vetőmagként jelöljék mindazon vetőmag tételeket, amelyek kimutatható mértékben EU-ban termesztésre engedélyezett GMO-t (genetikailag módosított organizmust) tartalmaznak. Olyan vetőmag tétel, amelyből nyomokban, EU-ban nem engedélyezett GMO kimutatható, egyáltalán nem kerülhet az európai piacra. A gyakorlatban mindkét korlátozás ugyanahhoz a kereskedelmi eredményhez vezet.
Számos, a közelmúltban készült EU tanulmány jelezte, hogy mind nehéz, mind drága meggátolni a GM véletlenszerû jelenlétét a hagyományos vetőmag tételekben. Ezekkel a jelentésekkel összhangban rendszeresen találnak kismennyiségû GM anyagot a hagyományos vetőmag tételekben, azok véletlenszerû ellenőrzésénél.
Első pillantásra furcsának tûnnek ezek az érvelések. Bár a jelenlegi hagyományos vetőmagra vonatkozó AP korlátozások előidézhetnek piaci kockázatot és megnövelhetik a teljesítési költségeket, nem világos miért terhelné aránytalanul az európai vetőmag ipart. Ha valaki, akkor éppen az európai vetőmag termesztők tûnnek a legjobb helyzetben lévőknek, hogy hasznot húzzanak a jelenlegi AP korlátozásból, mivel Európában kevés helyen van GMO termesztés, ami akadályozná a vetőmag előállítást. Továbbá úgy tûnhetne, hogy a határozott AP szabványok hiánya megvédi az EU-s vetőmag előállítókat az importtal szemben. Szóval valóban szükség van a hagyományos vetőmagok AP küszöbértékeire az EU piacán? Befolyásolja az EU vetőmag iparág versenyképességét a jelenlegi AP korlátozás és a határozott AP küszöbértékek hiánya?
A növénynemesítés, vetőmagtermesztés hasonlóan a növénytermesztéshez nyílt környezetben történik, ezért a 100%-os tisztaság elérése teljesíthetetlen. A növényfajtól függően előfordulhatnak keresztbeporzások a vetőmag-szaporító területtel szomszédos táblákról, illetve fizikai keveredés is történhet a betakarítás, feldolgozás és csomagolás egyes lépései során. Kis mértékû szennyeződések ezért mindig elfogadottak voltak a vetőmagtermesztésben. A hagyományos vetőmagtermesztés során a fajtaidegen növényeket jól képzett vetőmag-felügyelők vizuálisan kiszûrik. A hibridkukorica vetőmag-szaporításban a fajtaidegen egyedek előfordulásának aránya az elmúlt évek során átlagosan 0,7% volt. A GM kukorica fajták vetőmagjának termesztése, betakarítása, tárolása és forgalmazása a konvencionális fajtákkal azonos módon történik. Ezeknek a tételeknek szintén ellenőrzik a fajtatisztaságát.
Az új technológia megjelenése elsősorban nem a GM fajták, hanem a konvencionális vetőmagok termesztésénél jelent kihívást. A konvencionális vetőmagtétel tartalmazhat GM vetőmagot ugyanúgy, ahogy egyéb fajtaidegen vetőmagot is.
Magyarországon jelenleg nem engedélyezett a géntechnológiai úton módosított fajták termesztése, azonban takarmányként bekerülhet az országba. A hazánkban mûködő vetőmagcégek jelentős hányada nemesítésének és a szülői vonalak előállításának egy részét olyan területen végzi, ahol jelenleg is engedélyezett a GM kukorica termesztése. Ma, még a közepes méretû kukorica vetőmag cégek is világszerte több helyszínen szaporítják fel a szülővonalakat és állítják elő, dolgozzák fel a hibrid vetőmagot, mind az északi mind a déli féltekén. A több helyszín alkalmazása lehetővé teszi a költséghatékony termesztést, az időjárásból adódó és egyéb kockázatok kezelését. Hasonlóan, az ellenkező évszakban (északi-, déli félteke) való termesztési rendszerek lerövidítik a vetőmag-előállítási ciklusokat, mivel két vagy akár több vegetációs periódus is belefér egy adott évbe és így segíti a kukorica vetőmag-előállító cégeket, hogy a változó piaci feltételekre reagáljanak. Mindezek már ma is megnövelik az idegen GMO jelenlétének kockázatát a nem GM vetőmagokban.
A világon évről évre nagyobb területen termesztenek GM növényeket, ezért véletlenszerû szennyeződések egyre gyakrabban történhetnek. A vetőmagban engedélyezett arányos GMO határérték kialakítása szükséges ahhoz, hogy a nemesítők, vetőmag-előállítók és a gazdálkodók megfelelő jogbiztonság mellett dolgozhassanak.
A megfelelő határérték kialakítása kizárólag technikai jellegû kérdés. Célja egyrészről, hogy biztosítható legyen az árutermesztés során a 0,9%-os jelölési küszöb, valamint, hogy a határérték betartása ne jelentsen a vetőmagcégek számára aránytalanul magas többlet terheket.
A határérték betartásához a vetőmagcégeknek jelentős többlet terhekkel kell szembenézniük, valamint mûködési változtatásokat is kell alkalmazni. A vetőmagipar többletköltségei elsősorban a következő tényezőkből adódnak:
• a tételek folyamatos ellenőrzése, tesztköltségek,
• az izolációs távolságok biztosítása érdekében megnövelt földterületek,
• logisztikai költségek,
• vetőmagüzemi többletköltségek, a berendezések kevésbé hatékony kihasználása, szigorúbb tisztítási előírások,
• a határérték feletti tételek kiselejtezése.
A többletköltségek a határérték csökkenésével nem lineárisan, hanem exponenciálisan növekednek. Az európai vetőmagcégek bevonásával végzett tanulmány szerint az egyes határértékek betartása a táblázatban található többletköltségekkel járhat.
A koegzisztencia szabályok betartásával, 1%-os AP küszöbérték mellett az európai cégek átlagosan 6,9%-kal költenének többet egy zsák kukorica vetőmag előállítására. Az emelkedés mértéke felgyorsul, ahogy az AP küszöbérték csökken 28%-os növekedést eredményezve egységenként 0,5%-os AP küszöbértéknél és 35%-ra ugrik 0,3%-os AP küszöbértéknél.
Minden vizsgált termesztési rendszer jelentősen megnövekedett költségeket tapasztalt. A 0,1%-os AP küszöbérték mellett háromból csak két termesztési rendszer folytatja mûködését, bár az átlagosnál 68%-kal magasabb egységnyi költségen, mint a jelenlegi. A harmadik cég mind a termesztés (pl. nem tudja biztosítani az elégséges izolációs távolságot) és feldolgozás során olyan követelményekkel találja szembe magát, hogy kénytelen mûködését megszüntetni.
Kezdetben a növekvő szántóföldi szaporítási költségek jelentik a teljesítési költségek legnagyobb részét a kiválasztott EU-s kukorica vetőmag termesztő rendszerekben – 0,5%-os küszöbérték esetén 71% és 0,3%-os küszöbérték esetén 58%. Azonban, ahogy egyre alacsonyabb lesz az AP küszöbérték, egyre nő a feldolgozás költségeinek aránya – míg 0,5%-os küszöbérték mellett 18%, 0,1%-os küszöbérték mellett már 40%. A növekvő feldolgozási költségeket az üzem csökkenő hatékonysága eredményezi, amit a vetőmagtételek méretének csökkenése és így a feldolgozásra és kondícionálásra fordított üzemidő növekedése okoz. Ezért az AP küszöbértékek csökkenésével az üzemek kapacitás kényszere egyre szorítóbb lesz. A GM tartalom vizsgálati költségek, amit gyakran az AP kezelés teljesítési költségek elsődleges forrásának tartanak, csak a járulékos költségek egy szerény részét képezik – 10% vagy még kevesebb, bármekkora AP küszöbérték esetén.
Az AP teljesítési költségek egy fő forrása, amit nem emel ki a táblázat, a nem megfelelő kukorica vetőmagokból származó hulladék. A hulladékméret egyre nő, ahogy az AP küszöbérték egyre alacsonyabb lesz, és megnöveli az egységnyi költséget, mivel a termesztési és feldolgozási költségeket növeli, míg az értékesíthető végtermék mennyisége csökken. Pontosabban, a vetőmag hulladék 8 és 35% között változik 0,5% és 0,1%-os AP küszöbértékek mellett azon üzemek esetén, amelyek folytatják mûködésüket.
Az európai vetőmagcégek fő piaca az Európai Unió és viszonylag jelentéktelenek az összes többi piacon. Ezért a GM határérték teljesítéséből adódó költségek és kockázatok közvetlenül vonatkoznak termesztésük nagy részére. Ezzel ellentétben az USA-központú világméretû vetőmagcégek termesztésének és bevételi forrásának sokkal kisebb része kitett a GM határérték teljesítési költségeinek és kockázatainak.
A termesztési forrásaik és nagy méreteik miatt sokkal hatékonyabban tudják kezelni a GMO korlátozásokat vetőmagtermesztésük, termesztési rendszereik és helyszíneik portfoliójának optimalizálásával és a raktáron lévő készleteik vizsgálatával és „lefölözésével”.
A globális kukorica vetőmagpiac jelenlegi helyzete miatt az EU korlátozásai az európai vetőmagipar számára versenyhátrányt jelentenek.
Az arányos GMO határérték kialakítása elsősorban nem a biotechnológiai multinacionális vállalatok érdeke. A konvencionális nemesítésben és vetőmag-előállításban érintett kis- és középvállalatok azok, amelyek a leginkább sérülhetnek az aránytalanul alacsony határérték kialakításakor. Mint Európa legtöbb országában, hazánkban is a vetőmagszektor a kis- és középvállalkozásokra épül, akik számára az aránytalanul szigorú határérték kialakítása sokkal nagyobb problémát fog okozni, mint a nagy multinacionális cégeknek.
Az AP költségek és kockázatok Európán belül jelenleg úgy tûnhet, hogy nem sürgető a kukorica vetőmagtermesztésben, mivel minimális a GM növények termesztése. Azonban az EU jelenlegi AP korlátozásainak kockázatai és költségei nőni fognak minden olyan vetőmag cégnél, amelyek részesednek az európai piacból és globális nemesítési és termesztési infrastruktúrával rendelkeznek. Minthogy az új GM tulajdonságok bevezetése folyamatosan nő és világszerte tovább nő a GM növények termesztési területe, az AP kockázatok és teljesítési költségek szintén nőnek, rontva az európai vetőmagipar versenyhelyzetét, amely nagyban függ ezektől.
Az utóbbi években az EU Bizottság felismerte, hogy Európában a szabályozási környezet komplex lehet és lépéseket tett, hogy javítsa a szabályozási hatékonyságot (EU Bizottság, 2002). A „Jobb Szabályozás” (Better Regulation) kampánya egy átfogó stratégia, ami a jogszabályok újraírását és visszavonását, és a függőben lévő törvények újratervezését célozza. Ez gazdasági és környezeti hatástanulmányok elkészítését igényli, hogy elősegítse az iparág versenyképességét és fejlesztését. Ezért az AP küszöbértékek hatékony szabályozásának megalapozása az EU vetőmagpiacán kiváló lehetőséget kínál a Bizottság „Jobb Szabályozás” politikájának alkalmazására.
Ruthner Szabolcs
