Most, pedig alig telt el éppen két hónap, mikor vendégektől hangos Pélpuszta. Vadonatúj, főként amerikai technológiával megvalósult kétszer 32 állásos, amerikai Bou-Matic típusú fejőberendezés mellett egy 600 férőhelyes, 4375 m2 alapterületû istállót állítottak fel, amit 1100 m3 beton, 30 t betonvas és 148 t acélszerkezet felhasználásával – hírtelen felépített épületekre jellemzően – húztak fel!
Az Agro Napló a helyszínről tudósított. A Pélpusztai Mezőgazdasági Kft. tulajdonosai Alan Earnshaw, George Wright személyesen jelen volt a megnyitón. Az ötlet a beruházásra, úgy négy, négy és fél éve született meg a fejükben, amikor is a régi technológiával üzemeltetett tehenészetet kívánták átalakítani az állomány megtartásával valamint annak növelésével. Az Egyesült Királyságból érkezett befektetők körbeutazva Magyarországot beruházási lehetőségeket kerestek és találtak itt Pélpusztán.
A fejlesztés alatt az egyik legfontosabb alapelvük volt, hogy a lehető legkisebb létszámmal minél több szarvasmarhát, tejelő tehenet tudjanak tartani. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (FVM MGI) és Dairy Service Kft. közösen vizsgálta az Amerikai Egyesült Államokban, hogy hogyan lehetne a 10 ezer liter felett termelő teheneknek a legjobb tartás és egyéb technológiákat kialakítani hazai körülmények között. A kutatóknak sikerült erre megtalálni a megoldást s a pélpusztai már a huszadik az ilyen technológiával épült istállók között itthon, Magyarországon – persze az elsőhöz képest a mostani már számtalan új megoldással rendelkezik.
A fejőházban és az istállóban rengeteg olyan mûszer és berendezés került elhelyezésre, ami nem csak itthon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban sem ismert. Sok parallel fejőház van az országban, a pélpusztai már a második 2 × 32-es Bou-Matic fejőház, de pincés rendszerû fejőházból ez az első az országban. Külön érdekesség, hogy a gépi technikát, a mûszereket a fejőház alatt kialakított pincében helyezték el, ahol teljesen elkülönítve építették be azokat a mûszereket, amelyek érzékenyek lehetnek akár a magas páratartalomra. Minden egység itt mûködik, ami zavarhatná az állat és dolgozó nyugodt körülmények közötti termelését, munkáját. Egyedi jellegzetessége ennek a telepnek, fejőháznak, hogy egy sorban 32 darab fejős tehén áll s az állatok beérkezésekor az első fejőállásban már megkezdődik a fejés s nem kell megvárni az utolsó állat megérkezését. A fejés minőségét a PulsMetrix berendezés ellenőrzi. A fejés során bármilyen hibát azonnal jelez, ami a rövid fejőgumitól kiindulva akár a pulzátor cseréjéig is kiterjedhet. Így folyamatosan, biztonsággal történhet a fejés, mivel a minőségromlás esetén azonnal cserélik a meghibásodott alkatrészt! Gyakorlatilag már az emberi érzékelés előtt javítani tudjuk a fejőgépeinket. A kenés nélküli vákuumszivattyúk hazánkban igen hosszú élettartammal bírnak, akad olyan is, amely immáron 14 éve mûködik. Ebből a Bou-Matic típusú szivattyúból került beszerelésre ebbe a fejőházba is. A termelő automatikában egyedi tejmennyiség mérő került minden állás alatt a pincében beépítésre, amely egyúttal méri a tej vezetőképességét is, tehát már idejében észlelik valamennyi szubklinikai tőgygyulladást. A Cow Trakker gondoskodik a szarvasmarhák mozgás intenzitásának figyelésével így a számítógép előtt ülve azonnal kiszûrhetjük az ivarzó teheneket vagy az éppen fekvő egyedeknek állatorvosi segítséget adhatunk. A Step Metrix már ennél sokkal érdekesebb megfigyeléseket adhat a gazdának. Itthon gyakran mondogatja édesapám, hogy: „A gazda szeme hizlalja a jószágot.” A mai tartástechnológia azonban nem engedi meg a hosszú megfigyelési időt, hiszen drága is és leggyakrabban már mi is csak a kialakult bajt vesszük észre. A Step Metrixet a BouMatic gyártja, amely a lépésszám megfigyelés mellett annak erejét és tartalmát is képes elemezni, így hetekkel korábban az emberi megfigyelés előtt már tudjuk, hogy valami probléma van az állatokkal. A fejőházban a fejőkelyheket az országban mintegy tíz helyen tudják egyedek után mosni. A pélpusztai tehenészetben minden fejést követően a Backflush rendszerrel egy négylépcsős tisztításon esnek át a fejőkelyhek, hogy a tőgyek egymásról való átfertőzését megakadályozzák. A tej fejés utáni útja is rendkívül érdekes. Mielőtt a hûtésre és tárolásra kerülne sor, csapvizes hûtésen esnek át, majd csak ezt követően tárolják a szabványban előírt értékeken. A szállításig ezekben a hûtőtároló tartályokban 4°C-on tartják a tejet. A hûtésből visszamaradt vizet aztán újra felhasználják s a melegebb víz kerül ki az itatókba. Tapasztalati megfigyelések alapján azt vették észre, hogy az állatok is szívesebben keresik fel a melegebb vizû itatókat. A istálló is számos érdekességgel várta a vendégeket. Az etető úton túl két oldalt elhelyezkedő pihenő boxokban a jószágok canadai fejlesztésû Pasture Mat tehénmatracon fekszenek. Kissé meglepő volt ez sokak számára, hiszen még nagyapám mellett magam is azt tanultam, hogy bőven lehet marha alá tenni a szalmát s ha ez a folyamat folytatódik akkor a búzanemesítők sem fognak a hosszú szárú búzákra visszatérni…
A tehenek kényelméért hatalmas Schafer ventilátorok mûködnek és az istálló oldalfalain automata függönyök dolgoznak, amelyeket egy az istálló mellett elhelyezett meteorológia állomás irányít. Csapadék esetén egy az autókban is hasonló elven mûködő sensor folyamatosan egy fûtött lapot érzékel s ha a víz már nem képes párologni, akkor bekapcsolva engedi le a vezérlés a függönyöket. A szél- és a hőmérsékletmérő mûszerek már ennél jóval egyszerûbben mûködnek. Az istálló mögött mûködik a hígtrágya kezelő szivattyú rendszer, amelynek elhelyezkedése már azt érzékelteti, hogy a most álló istálló mellé és vele szembe a szivattyúházra szimmetrikusan még újabb istállók épülhetnek.
A vízöblítéses trágyakezelés is önmagában egy ragyogó megoldás, amely a padozatot, naponta többször öblítve tisztítja meg a felületet. A felület ezen kívül még csúszásmentesített, különféle bordaformákat martak a betonba. Ott, ahol pedig többet kell, hogy tartózkodjanak a tehenek, mint mondjuk az etető állásoknál, külön gumi padozat gondoskodik a kényelemről.
A megnyitón a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének (FVM MGI) és Barkóczi Tibornak a Dairy Service Kft. ügyvezető igazgatójának a megnyitót követően külön köszönetet mondtak, hiszen az új technológia kutatása, behozatala és annak magyarországi körülményekre történő adaptálása nélkül ez nem jöhetett volna létre.
A megnyitót követően minden egységet részletesen bemutattak a tulajdonosok, valamint örömmel fogadták az érdeklődőket az FVM MGI kutatói és a Dairy Service vezetője, valamint a mérnökei.
Szilágyi Péter
