Ezen magvak vetésére korszerû, nagy teljesítményû, hagyományos gabonavető- (sorbavető), kombinált (magágykészítő + vető) gépek és gépcsaládok, illetve amennyiben a kedvezőtlen időjárás és időszûke miatt a talajmunkák elvégzése elmarad, a gabona-direktvető gépek állnak rendelkezésre. A vetési időszak előtt ezekről a sorbavető gépekről adunk ismertetést és tájékoztatást.

A sorbavető gépekkel kapcsolatos legfontosabb fogalom-meghatározások

A sorbavető gépek áttekintése előtt nézzünk végig néhány olyan fogalmat, amelyek mai értelmezése félreértésekre adhat okot (részletek az MSZ 19104/2-79 szabványból):

• sorbavető gép: a szántóföldi növények magvait, természetes formában, előre beállítható magmennyiségben, soronként elvető gép;

• vontatott sorbavető gép: a vontató erőgéphez egyetlen ponton csatlakozó sorbavető gép;

• féligfüggesztett sorbavető gép: a vontató erőgép hidraulika rendszerére támaszkodó, azt terhelő és a hátsó részén farkerék(ek)re támaszkodó sorbavető gép;

• függesztett sorbavető gép: a vontató erőgéphez három ponton csatlakozó, kiemelt helyzetben teljes tömegével az erőgép hidraulika rendszerét terhelő sorbavető gép;

• vető-gépcsoport: vetőszerkezetileg egymással azonos kialakítású egymáshoz kapcsolt sorbavető gépek;

• magmennyiség-adagolási eltérés: egy adott beállítással a vetőgép által ténylegesen kiadagolt, valamint a vetési táblázatban e beállításhoz tartozó vetőmag-mennyiség egymáshoz viszonyított százalékos értéke;

• maximálisan kiadagolható magmennyiség: a vetőgéppel az adott vetőmagból a területegységre kivethető maximális magmennyiség;

• minimálisan kiadagolható magmennyiség: a vetőgéppel az adott vetőmagból a területegységre kivethető minimális magmennyiség;

• keresztirányú adagolásegyenletesség: a vetőgéppel soronként, ténylegesen kiadagolt magmennyiségek közötti eltérések jellemzője;

• átlagos magmennyiség: a soronként kiadagolt magmennyiségek átlagos értéke;

• szórás: a soronként kiadagolt magmennyiségek eltérése az átlagtól;

• százalékos szórás: az átlagos magmennyiséghez viszonyított szórás százalékos értéke;

• magtörés: a magvak kiadagolásakor a vetőszerkezettel tört magvak mennyiségének és a kiadagolt magvak mennyiségének aránya.

• mechanikus vetőszerkezet: a magvakat a magtartályból a soronkénti v. központi elhelyezésû mechanikus adagolószerkezettel kiadagoló, a csoroszlyákhoz pedig gravitációsan vagy pneumatikusan kijuttató vetőszerkezet;

• pneumatikus vetőszerkezet: a magvak kiadagolását a magtartályból központi elhelyezésû mechanikus adagolóelemmel (-elemekkel), soronkénti szétosztását és a csoroszlyákhoz juttatását légárammal végző vetőszerkezet.

A fogalom-meghatározások között – szakmai értelmezésben – eltérés a vetőszerkezetek vonatkozásában adódik. A mai „szakzsargon” a sorbavető gépeket – helytelenül – két nagy csoportba sorolja, mégpedig mechanikus és pneumatikus vetőgépekre. Ezen meghatározás pontatlan, mivel nem közös mûszaki jellemző szempontjából történő elkülönítésen alapul, mert az egyik elnevezés a magadagolás rendszerére, a másik pedig a magtovábbítás módjára vonatkozik. A hazai és a külföldi gyakorlatban használatos valamennyi sorbavető gépnél a magvak kiadagolása mechanikus (helyesebben: mechanikai) rendszerû, míg a magvak továbbítása gravitációs vagy pneumatikus légárammal történhet meg.

Jelen anyagrészben – az előzőek függvényében – a mechanikus vetőrendszerû és a pneumatikus vetési rendszerû gépek/gépcsaládok kerülnek bemutatásra.

Még két olyan fogalom, amelyek megismerése – úgy érezzük – szintén szükséges:

• magágykészítő + vetőgép-kombinációk (kombinált magágy-

készítő- és vetőgépek): amelyeknél a növény/mag igényeihez igazodó munkamélységben, a gép teljes munkaszélességében megtörténik a magágy horizontig terjedő lazítása és elmûvelése, majd ugyanebben a munkamenetben a sorbavetésre is sor kerül;

• gabona-direktvető gépek: a vetéskor, a speciális nyitócsoroszlyás géppel, a csoroszlya által nyitott keskeny, sekély magárokba, vagy talajrésbe („hasítékba”) helyezik le a magvakat, amely mûvelet során a talaj felszínének csak mintegy 10–15%-os megbolygatására kerül sor. A vetőmagvak kivetése, talajba helyezése után, a nyitócsoroszlyák és a takarókerekek közé (soronként) nyomókerekek vannak beépítve, amelyek feladata a magvak kellő mértékben történő talajba nyomása, megteremtve ezzel a mag–talaj közötti jó kontaktust, a biztonságos és gyors csírázás, kelés elősegítése szempontjából.



A sorbavető gépekkel szembeni agrotechnikai követelmények

A vetőgépek alapvető feladata az adott fajtájú vetőmag – tág határok között – változó mennyiségben történő kivetése az előírt vetési mélységben, egyenletesen és optimális tenyészterület biztosítása mellett. Ennek megfelelően a kalászos gabona vető- gépekkel szembeni agrotechnikai követelmények a következők (lásd: MSZ 19104/2-79, Sorbavető gép, Országos Szabványt):

• a sortávolság 7–20 cm legyen;

• a gép legyen alkalmas 60–350 kg/ha búzavetőmag; 90–220 kg/ha árpa; 60–220 kg/ha rozs és 8–30 kg/ha repce vetőmag kijuttatására úgy, hogy a beállított magmennyiség adagolási egyenlőtlensége a 3%-ot ne haladja meg;

• a keresztirányú adagolásegyenletesség mutatói közül a százalékos szórás megengedett max. értéke kalászos gabonák vetésekor 4% lehet (repce esetében max. 8%);

• a hosszirányú vetési egyenletesség százalékos szórása max. 50% lehet;

• a magtörés maximális értéke nem haladhatja meg a 0,3%-ot;

• a vetési mélység 3–8 cm (az apró magvú repcénél 0,5–3,0 cm) között legyen beállítható; és a beállított vetési mélységben kell elhelyezkedni a magvak min. 80%-ának; míg a beállított vetési mélység ± 1 cm-es sávjába a magvak 95%-a kerüljön;

• a gép a vetéssel egymenetben 10–40 kg/ha talajfertőtlenítő szer kijuttatását is biztosítsa;

• a vetőgép a vetésre előkészített talajokon max. 15% keresztirányú lejtésig legyen üzemeltethető;

• vetőelem cserével, vagy a gépre szerelt aprómagvető adapterrel a kisebb méretû magvakból – azok fajtájától függően – 8–90 kg/ha magmennyiség a beállításoknak megfelelően legyen kivethető.

Az agrotechnikai követelmények mellett a szabvány a vetőgépekkel szemben mûszaki követelményeket (pl.: alkalmazott munkasebesség: 4–15 km/h, üzembiztosság: min. 0,93, 1 fő gépkezelő stb.) is előírt. Az előzőekben felsoroltakból látható, hogy a gépfejlesztők és gyártók elé nagyon sok – és szigorú – követelményt állítanak, ezek teljesítése csak a mûszakilag-technikailag kifogástalan gépekkel valósítható meg.



Gabonavető gépcsaládok

A kalászos gabona vetőgép-családot összefoglalva az 1. ábra szemlélteti.

A csoportosításból látható, hogy ebben a felosztásban normál sorbavető, direktvető és kombinált (magágykészítő + vető) gépekkel, kombinációikkal lehet találkozni. Ezen munkagépek többségében függesztett és féligfüggesztett kivitelben készülnek, de nagyobb munkaszélesség és gépkapcsolások esetében a vontatott gépek az irányadóak. A hazai gyakorlatban a soros, sorbavető gépekkel találkozhatunk, de a sávos és a teljes felületû vetési módok is ismertek. A vetőcsoroszlyák (tárcsás, ikertárcsás vagy csúszócsoroszlya) kiválasztása mindig a bevetendő terület talajától függ, kötött talajokon és direktvetés esetén a tárcsás csoroszlyák (csoroszlyapárok) előnyösebbek, laza, könnyû talajokon a késes (csúszó) csoroszlyák is eredményesen alkalmazhatók. Valamennyi gabonavető gép mechanikus magadagoló rendszerrel rendelkezik, és a magadagolás soronkénti vagy központi adagolású, de soronkénti elosztású lehet. A gépek magadagoló szerkezete tolóhengeres, bütyköshengeres vagy központi adagolóelemes (cellás kerekes) megoldású, ahonnan a magtovábbítás gravitációs/pneumatikus úton történik a tárcsás/csúszó csoroszlyákhoz. A különböző vetőgépek vetési mélysége mechanikusan vagy kombinált (mechanikus + hidraulikus) módon állítható be. A gépek magtartályai a vetőgépen teljes szélességben vagy központilag (központosítva) vannak elhelyezve, de egyes nagyobb munkaszélességû gépeknél – pl. vetőkultivátorok – a központi magtartály a vetőgép elé kapcsolt (külön) kocsin található meg.

A vetés előtti beállítások és ellenőrzések néhány szempontja

• A vetőgépek mûszaki állapotának felülvizsgálata, a vetés technikai megvalósítása, lehetőségének (lánckerekek, hajtóláncok; talajkerék és lehajtása stb.) ellenőrzése;

• vágó/nyitó csoroszlyák, magnyomó/tömörítő kerekek és egyéb szerkezeti részek ellenőrzése;

• a vetési sortávolság ellenőrzése, beállítása;

• a pneumatikus magtovábbítású gépeknél a tömítetlenségek megszüntetése, a szükséges nyomás biztosítása;

• mechanikus rendszerû gépeknél a magfelvétel és a magtovábbítás (a magkivetés) lehetőségének ellenőrzése;

• a hidraulikus csatlakozások ellenőrzése, a hidraulikus rendszer mûködésének kipróbálása;

• a magfajtához igazodóan – a kezelési utasításban foglaltak szerint – a kivetendő magmennyiségnek megfelelő gépbeállítások.



A kivetendő mag mennyiségének (az un. vetőmagnorma) meghatározására több módszer szerint nyílik lehetőség. Őszi vetésû kalászosaink és a repce – a vetés szempontjából – főbb jellemzőit a 1. táblázatban foglaltuk össze.

Az 1. táblázat adatainak megfelelően meghatározható a vetőmagvak használati értéke (Hé):

A területegységre kivetendő magvak tömege a keléskor megkövetelt tőszám alapján:

ahol: Vm = vetőmag-mennyiség (kg/ha)

Ták = tőállomány keléskor (db)

Emt = ezermagtömeg (g)

T = vetőmag-tisztaság (%)

Cs = vetőmag csírázó képesség (%)





A kivetendő magmennyiség, egy másik módszer szerint:

ahol: Msz = a kilogrammonkénti magvak száma (db/kg),

A területegységre kivetendő magvak száma:

vagy amennyiben a kilogrammonkénti magszám (db/kg) adott, a kivetendő mag mennyisége:

A gabonavető gépek beállítása függ a magféleségtől, a kivetendő magmennyiségtől, a kívánt vetésmélységtől és az alkalmazott sortávolságtól.

• A magféleség szerinti beállítás tolóhengeres vetőgépeknél az adagolóelem – tolóhenger – alatti fenéklemez és a tolóhenger aktív hosszának együttes beállításával biztosítható. Bütyköshengeres vetőgépeknél ez elsősorban a megfelelő profilú adagolóelem(ek) beszerelésével, az alattuk lévő fenéklemez, ill. az adagolóelemek feletti tolózár együttes állításával végezhető el.

• A magmennyiség szabályozása tolóhengeres vetőgépeknél elsősorban az adagolóelem – tolóhenger – mûködő hosszának szabályozásával, másodsorban a vetőtengely fordulatszámának változtatásával végezhető. Bütyköshengeres vetőgépeknél ezzel szemben általában a vetőtengely fordulatszámának változtatásával végezhető a magmennyiség szabályozás.

• A vetési mélység valamennyi vetőgépnél a csoroszlyára ható nyomóerő változtatásával szabályozható. A nyomóerő központilag hidraulikus úton, elemenként pedig az illető elem önsúlyán túl annak pótsúlyozásával, vagy a rugó feszítése, ill. lazítása útján szabályozható. A korszerû vetőgépeken a csoroszlya vonószárakat tartó közös gerendely(ek) hidraulikus úton történő elfordításával állítható be központilag a kívánt vetési mélység. Ezen túlmenően elemenként az egyes csoroszlyák terhelőrugóinak előfeszítésével végezhető az egyedenkénti mélységszabályozása.

• Fontos megjegyezni, hogy a traktor – vagy a vetőgép mellső – kerekei nyomában haladó csoroszlyákra nagyobb terhelést kell adni, mint a többiekre, mert ezeken a helyeken – amennyiben nincs nyomlazító – a „keréktaposás” következtében előálló talajtömörödés miatt csak így biztosítható a kellő vetési mélység.

• A megfelelő sorcsatlakoztatás érdekében a nyomjelzők beállítása – az önállóan és a kapcsoltan üzemeltetett gépek esetében egyaránt – történhet a szélső sortól vagy a gépközéptől számítottan. A beállított érték – a vezetés módjától függően – vonatkozhat a traktorközépre, vagy a jobboldali mellső kerék közepére. A nyomjelzők hosszát célszerû a vetési szélesség (a vetőgép) közepétől mérni. Ennek megfelelően a nyomjelző (NJ) távolsága a vetési szélesség közepétől mérve:

ahol: NJ = a nyomjelző hossza a vetési szélesség közepétől

mérve (cm);

S = a vetési szélesség (cm) : a sortávolság × sorok

száma;

A = a traktor mellső kerekeinek nyomtávolsága (cm).



• A mûvelőút (mûvelőnyom) automatika beállítása a gépkönyvben leírtak szerint. A vetőgép üzemeltetésekor a gépkezelők ügyeljenek arra, hogy a gép nem rendeltetésszerû (pl. meghibásodás, technológiai üzemzavar stb. miatti) kiemelésekor a mûvelőút automatika (szabályozó egység) a tábla végi fordulót érzékeli – „ritmust vált” –, ezért annak visszaállítása és ellenőrzése szükséges.

• A gépbeállítást minden esetben leforgatási próba kövesse, hogy a gépkezelők meggyőződjenek a vetőmag mennyiségének pontos értékéről.

Sorbavető gépek választéka

A mezőgazdasági gépek katalógusának adatbázisában (2007.) 21 ország, 61 gyártó több, mint 1300 különböző típusú/felszereltségû gabonavető gépe található meg. A mezőgazdaságban jelenleg leggyakrabban használt gabonavető gép főbb mûszaki jellemzőit és hazai forgalmazóit a 2. táblázatban foglaltuk össze.

A cikk szerzője: Dr. Fûzy József