A tőgytörlő eszközök, a fejők keze, és a fejőkelyhek érintkeznek a tőgy bőrfelületeivel, és hatékony fertőtlenítés hiányában nagy mennyiségû kórokozót vihetnek át az egyik tehénről a másikra. Ezért a fejés után használatos készítmények előtt még a fejés előtti tőgybimbó fertőtlenítésről is szeretnék írni.

A hatékony fertőtlenítést sok tényező befolyásolja. Tudnunk kell, hogy a fertőtlenítés sosem jelenti a mikroorganizmusok 100%-os elpusztítását, nem azonos a sterilizálással. Törekednünk kell tehát arra, hogy a valószínûleg sok baktériumot ürítő tőgygyulladásos egyedeket (klinikai vizsgálat, istálló próbák, megfelelő nyilvántartás stb.) elkülönítsük, és fejésük után ne következzen egészséges állatokkal való érintkezés. Ennek azért is van nagy jelentősége, mert Magyarországon egy átlagos nagyüzemi tehenészetben az állomány 5–10%-a klinikai tünetekben megnyilvánuló tőgygyulladással rendelkezik, a szubklinikai tőgygyulladások aránya pedig 30–40%-os! Az ebből adódó gazdasági veszteség (tejhozam csökkenés, a tej minőségének romlása, selejtezések stb.) pedig egy 500-as tehenészetben elérheti az évi 12 millió Ft-ot is (Dr. Ózsvári, 2006)!

Szintén túl nehéz feladat elé állítjuk a fertőtlenítő szereket, ha egyszer használatos tőgytörlő papír helyett rongyokat használunk, amelyek olyan búvóhelyeket biztosítanak a kórokozóknak, hogy sem fertőtlenítés, sem magas hőmérsékleten való mosás nem képes elpusztítani őket (Dr. Markus Gabriella vizsgálatai alapján).

Az is gyakran feledésbe merül, hogy a fertőtlenítő szerek mindig csak egy bizonyos időn belül, meghatározott mennyiségû kórokozót képesek elpusztítani, és a már használt oldatot folyamatosan cserélni kell.

A fejés előtti fertőtlenítő szereknél különleges feladat, hogy igen rövid idő alatt kell hatniuk, a tőgy előkészítése után 30–40 másodperccel fel kell már helyezni a fejőgépeket. Az azonnali hatás biztosítása mellett jó azért, ha van egy hosszabban ható komponens is, ez a fejőkehelyből történő bőrfertőzéseknek is bizonyos mértékig ellenállhat.

Hasonló feladatra vizsgálták kórházi orvosok kézfertőtlenítő szereit is (Hugonnet, S. 2000), ahol az azonnali hatásra a propanol, a hosszabb behatásra a biguanid (klór-hexidin) hatóanyagot találták a leghatékonyabbnak. Semmelweis találmánya, a klóros vízzel való kézmosás a klór bőrszárító és irritáló hatása miatt ma már nem gyakorlat. Sőt, a kiszáradt, kirepedezett, a természetes ellenálló képességét elvesztő bőr maga is a kórokozók búvóhelyévé válhat (Staphylococcus aureus!).

A tőgy bőre – akárcsak az ember kezén lévő bőr – érzékeny a durva kémiai behatásokkal szemben. Az ember esetében 10–45% lehet az ún. kontakt bőrgyulladások gyakorisága, amennyiben csak alap vegyszereket használnak a bőr fertőtlenítésére. Ennek arányát közel a nullához lehet csökkenteni, ha a bőrt kevésbé irritáló szereket (lásd propanol és biguanid) tartalmazó, és jó minőségû bőrvédő anyagokkal ellátott készítményeket használunk.

Az ANTI-GERM® cég ezért az „Orlin Germicidal” nevû kézfertőtlenítőjén kívül a „Pratic” nevû fejés előtti tőgybimbó fertőtlenítőjében is éppen ezeket a ható- és segédanyagokat alkalmazza.

A termék mindezen kívül tenzideket is tartalmaz, amelyek lehetővé teszik a szennyeződések könnyû eltávolítását a tőgybimbó bőréről, feleslegessé téve a túl sok víz használatát, vagy a durva mechanikai dörzsölést. Habosítva pedig rendkívül gazdaságos, tehenenként csupán 2 g felhasználásával számolhatunk. Az ANTI-GERM® Steripis szintén fejés előtti tőgybimbó fertőtlenítő, gazdaságosan habosítható, elsősorban a Gram + baktériumok előfordulásakor ajánlják.

Amennyiben Prototeca fertőzés van az állományban, jódos előfertőtlenítésre is van lehetőség az ANTI-GERM® Iodogal 80 segítségével. A bőrvédő segédanyagok ezekben is megvannak, a tőgy bőrét selymessé és puhává teszik.

A tőgyfertőtlenítő szerek többségét a fejés utáni használatra gyártják. Itt a fő szempont az, hogy a fejés után még 1–2 óráig nyitva lévő tőgybimbó csatornát lezárja, és a környezetből történő fertőződéseket megakadályozza. Miért van akkor egy gyártónak akár 5–6 féle különböző nevû és színû utófertőtlenítője?

Az ok, hogy különböző követelmények jelenhetnek meg a hatóanyag és az alkalmazott segédanyagok vonatkozásában.

Hatóanyagok alapján itt is az alkohol (propanol) alapú szerek a modernebbek, mert ezeknél biztosítható legkönnyebben a bőr védelme a saját védelmi rendszer felborítása nélkül. (ANTI-GERM® Integral és ANTI-GERM® Green Dipp). Ne felejtsük el, hogy egy száraz, repedezett bőr a különböző patogén csíráknak könnyû megtelepedést, megbújási lehetőséget, és jó szaporodási feltételeket biztosít. A mikrobiológiai hatásvizsgálatokat a következő tesztcsírákkal végezték: Staphylococcus aureus, Pseudomonas aeruginosa, E. Coli, Proteus mirabilis, Streptococcus faecium, és Candida albicans. 10 perc alatt fehérjeterheléssel együtt is mindegyiket elpusztítják. Mégpedig oly módon, hogy ezek a tőgyfertőtlenítő készítmények csak az élelmiszeriparban is alkalmazható segédanyagokat tartalmaznak. Természetesen néha szükség lehet halogén tartalmú szerek használatára is, mint az ANTI-GERM® Mamogel és az ANTI-GERM® Iofilm. Ezeknek még szélesebb a hatásspektruma, viszont az itt is használt bőrvédő anyagok ellenére nagyobb %-ban okozhatnak kontakt dermatitiszt mind a tőgy bőrén, mind pedig esetleg a fejők kezén.

Utófertőtlenítőként nálunk a filmképző készítményeket részesítik előnyben, hogy nehéz higiéniai körülmények között mechanikailag is védelmet adjon. A fent említett négy készítmény mindegyik filmet képez.

Az is érthető követelmény, hogy a bemártást követően ne csepegjenek, minél kevesebb legyen a veszteség. Viszont könnyen belátható, hogy az erősebb filmet képező, sûrûbb, ezért nem csepegő szerekből általában több fogy. Hogy kinek, hol, melyik szempont a fontosabb, azok szerint is válogathatnak a felhasználók a különböző szerek között.

Az ellenőrizhetőséget a termékek jól látható, és a tőgy bőrén sokáig megmaradó színe biztosítja. Kevésbé qualifikált, és nem kellően ellenőrzött fejő személyzet esetén előnyös, hogy ezek a készítmények mind egy komponensûek, nem kell különböző arányban összekevergetni őket. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy éppen a fertőtlenítő hatást biztosító komponens marad ki.

Dr. Sághy Tibor állatorvos,

értékesítési és technológiai menedzser, Anti-Germ Austria