Az első antibiotikumot, a penicillint 1928-ban fedezte fel Sir Alexander Fleming. Kutatásai során hamar felismerte azt a tényt is, ha a hatóanyagot nem megfelelő módon, nem előírásszerűen használjuk, a kórokozók nagyon gyorsan ellenállóvá válnak. Az antibiotikum rezisztencia kialakulása tehát egyidős az antibiotikumok felfedezésével. Az 1990-es évekre egyértelművé vált, hogy újabb és újabb hatóanyagok fejlesztése nem lesz megoldás az egyre súlyosabb antibiotikum rezisztencia kezelésére.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálatai alapján a probléma már jelenleg is az első 10 humánegészségügyet veszélyeztető tényező között szerepel. Az utóbbi évek kutatási eredményei pedig azt jelzik előre, ha nem változtatunk a szokásainkon, gondolkodásunkon, nem értékeljük újra az antibiotikumok felelős használatát, akkor 2050-re a probléma vezető
halálozási okká válhat, megelőzve ezzel a rákot.

A helyzet javítása érdekében indult el a One Health, One World ( Egy az Egészség, Egy a Világ) nevű program. Egy olyan globális együttműködésen alapuló koncepció, mely figyelembe veszi, hogy az állatok, az emberek és a környezet egészsége szorosan összefonódik egymással és kölcsönösen függenek egymástól.

Hazánk csatlakozva az Európai Unió antibiotikum felhasználás csökkentési törekvéséhez döntött a jogszabály módosítás mellett. Az új rendelet az állatorvosok (együttműködésben a termelőkkel) kötelességévé teszi az állatgyógyászatban használatos antibiotikum tartalmú állatgyógyászati készítmények pontos nyilvántartását és a felhasználás jelentését. Ennek a kötelezettségnek a teljesítése az első lépés ahhoz, hogy tisztában legyünk a hazai antibiotikum felhasználás valódi mértékét és jellemvonásait. Minden telepnek számba kell vennie saját antibiotikum felhasználását és át kell gondolnia, hogy annak tükrében milyen döntéseket tud hozni a csökkentés és az optimalizált felhasználás érdekében.

Ez azt jelenti, hogy az antibiotikum felhasználás mennyiségi nyilvántartása mellett minden gazdasági haszonállatot tartó telepnek antibiotikum csökkentési tervet is ki kell dolgoznia. Lényegében ebben kell megfogalmazni a jelen állapotot és az elérni kívánt  célokat, a folyamat nyomon követése érdekében pedig a havi rendszerességgel kontrollálni az előrehaladást és nyilvántartani a változásokat. Az antibiotikum csökkentési tervben tehát szerepeltetni kell minden olyan telepi tényezőt, ami az antibiotikum felhasználás alakulására hatással van. Ennek első lépéseként a menedzsment feladata végig gondolni, hogy a telepi betegségek, amelyek kártételét eddig antibiotikummal orvosolta, azok valójában milyen okok miatt jelentkeznek. A kórokozók számba vétele mellett össze kell tehát gyűjteni és elemezni mindazon tényezőket (technológia, járványvédelem, takarmány, menedzsment, stb.) amelyek hajlamosítanak a betegségek kialakulására vagy rosszabbodására.

Azok a gyakorló állatorvosok, akik a termelésben dolgoznak, tisztában vannak azzal, hogy egy jó nyilvántartás elkészítése és naprakészen tartása mindig nagy kihívás. Egy ilyen helyzetben legalább három fontos kérdésre (kritériumra) kell választ adnunk:

• Hogyan csináljuk (jól)?
• Mennyi időt veszi igénybe?
• Évek múltán is megfelelő minőségben lehet majd az adatokat előhívni?

A válaszok sokrétűek lehetnek, de a munka nem elkerülhető. A „kockás” füzet és az online futó szoftverek nem a múlt és a jövő, hanem a jelen. A lehetőségekhez mérten bármely nyilvántartás saját magunk igényeihez szabható és elkészítésének minden formája megférhet egymás mellett. A kérdés csak az, mennyi idő alatt, milyen részletességgel és milyen alapossággal tudjuk vezetni. Tudunk-e évek múltán is dolgozni belőle, elemzéseket végezni, esetleg egy ellenőrzéshez adatokat szolgáltatni? Tudunk-e egy szekrénynyi kézzel írt jegyzetből évek múltán statisztikákat, riportokat, előrehaladási jelentéseket írni, vagy inkább egy
jól felépített, könnyen használható szoftver oldja meg számunkra ezt a problémát? Meg kell találni azt a számunkra ideális megoldást, ami mindhárom említett kritériumnak képes megfelelni.

Az informatika fejlődésével az állattartásban is sorra jelentek meg a termelést segítő, első sorban az állományok nyilvántartását szolgáló szoftverek. Ezek általában üzemvezetési, tenyésztési és gazdasági döntésekhez adhatnak segítséget, használatuk jellemzően sokrétű és ebből adódóan gyakran bonyolult is. Az átlag felhasználó azonban az egyszerűséget szereti. Szeretné a szükséges tevékenységet egy könnyen áttekinthető, érthető felületen és néhány kattintással elvégezni. Szeretné, ha befektetett munkája hasznos lenne és visszajelzéseket kapna a megadott telepi adatok elemzéséről. Sőt, szeretné, ha mindezt bárhol,
bármikor és kényelmesen tehetné. Az antibiotikum felhasználás monitorozásának megfelelő szintű elemzéséhez azonban szükség van még valamire: állatorvosi gondolkodásra és állategészségügyi ismeretekre.

Az Agrofeed Kft. szakmai csapata egy gyors, a telepi helyzethez igazodó, könnyen átlátható és egyszerűen használható segítséget dolgozott ki a jogszabályi kötelezettségek teljesítése és telepi állategészségügyi helyzet monitorozása érdekében.
Fontos célunk volt, hogy minél legkevesebb idő és energia ráfordítással a lehető leghatékonyabban tudjanak az állatorvosok és a vele együttműködésben dolgozó telepi menedzsment megfelelni ezeknek a céloknak. A program használatával akár havi 1 óra
ráfordítással is a részlet gazdag jelentés készíthető.

Könnyen igazítható a telepi helyzethez, elegendő csak azokkal a termelési egységekkel foglalkozni, melyek érintettek vagy összefüggésbe hozhatók az antibiotikum felhasználással.

Az általános igényekhez igazodva a szoftver még az informatikától idegenkedő felhasználóknak is könnyen átlátható. Kezelési felülete egyszerű, a kitöltés könynyen megtanulható, elkerüli a termelési szoftverek és készletkezelő programok időrabló és felesleges lépéseit. A fejlesztés során egyik kifejezett célunk volt, hogy a program használata egyszerű legyen és a felhasználó-
nak csak arra a feladatra kelljen koncentrálnia, ami az antibiotikum jelentéshez szükséges.

Az új szemléleten alapuló online szoftver használatával a felhasználóknak lehetősége van a jogszabályi kötelezettségeknek való
megfelelés mellett a telepi állategészségüggyel összefüggő problémák elemzésére is. A program által készített statisztikák és riportok a célokhoz igazíthatók, könnyen áttekinthetők és képesek rávilágítani a telepi problémákra.

A riportok néhány kattintással testre szabhatóak, nem szükséges papíron tárolni a jelentéseket, a programban rögzített adatok könnyen kezelhetőek és bármikor előhívhatók. A szoftverbe integrált dokumentumtárnak köszönhetően egy helyen tárolhatók a telep antibiotikum felhasználással vagy akár a teljes állategészségüggyel kapcsolatos dokumentumai, laborvizsgálati eredmények, vágóhídi vizsgálatok, havi jelentések és egyéb információt hordozó adatok.

Ennek köszönhetően bármikor, akár egy ellenőrzés során is az antibiotikum optimalizációs folyamat minden dokumentációja könnyen előkereshető és azonnal használható. A szoftverrel az antibiotikum felhasználás nyilvántartása és elemzése egyszerűen megvalósítható, használata mellé partnereink részére további szakmai támogatást is biztosítunk.

Az antibiotikumok használatának csökkentése közös ügyünk. A jövőnk, gyermekeink egészségének védelme érdekében tudatosan kell cselekednünk. Antoine de Riverol szavaival élve:

„Ahhoz, hogy érjünk valamit a világban, az szükséges, hogy megtegyük, amit tennünk lehet, tennünk kell és tennünk illik.”

Amennyiben a programmal kapcsolatosan kérdése lenne, keressen bennünket a marketing@agrofeed.hu-n!

A cikk szerzője: Dr. Gombos László