Megfelelő területteljesítmény szükséges ahhoz, hogy a munkákat az agrotechnikailag optimális időben el lehessen végezni. A permetezés minősége a kiszórt vegyszerek hasznosulását döntően befolyásolja. A kijuttatás pontosságával kapcsolatos követelmények nagyok. Gyakori, hogy a névlegesnél 20%-kal több hatóanyag fitotoxikus hatást kelt, míg a 20%-kal kisebb mennyiség a védekezés teljes eredménytelenségét okozza. Fontos szempont továbbá a kezeléseknél az elsodródás korlátozása, a környezet védelme.



A gépek területteljesítménye

A szántóföldi síkpermetezés területteljesítményét befolyásoló legfontosabb tényezők: a munkaszélesség, a munkasebesség, a gép tartálytérfogata, a fajlagos szórásmennyiség, a permetléellátás rendszere.

A munkaszélesség növelésének elsősorban a keretlengésekből adódó munkaminőségi és szilárdsági problémák szabnak határt. A korszerû gépek alváza rúgózott kivitelû, szórókeretük általában lengéscsillapított kivitelû, így a munkaszélesség elérheti akár a 36–48 m-t is.

A munkasebességet a tábla domborzati viszonyai, a talajfelszín állapota és a gép konstrukciós kialakítása határozza meg. Az üzem közbeni sebességváltozás a munkaminőségre is kedvezőtlenül hat, hiszen közvetlenül befolyásolja a szórás egyenletességét. A szántóföldi permetezőgépek általában 5–10 km/h munkasebességgel célszerûen üzemeltethetők. Nagyobb sebességek a keretlengések erőteljes növekedését, a munkaminőség romlását, a gép meghibásodását okozhatják.

A gép tartálytérfogata szintén jelentős tényező, hiszen a nagyobb tartályokat ritkábban kell tölteni. A megfelelő területteljesítmény elérésének feltétele nagy szállítóképességû szivattyú és permetlérendszer alkalmazása is, hiszen a nagyobb munkaszélességû keretek több, a nagyobb munkasebességek pedig nagyobb átbocsátóképességû szórófejek permetléellátását igénylik.

A technológiákban előírt fajlagos szórásmennyiség, vagyis a területegységre kijuttatandó permetlé mennyisége szintén meghatározója az elérhető területteljesítménynek. Kisebb fajlagos szórásmennyiséggel a kiszolgálási idők csökkenése miatt nagyobb területteljesítmény érhető el. Ahhoz azonban, hogy megfelelő permetfedettséget, illetve felületegységenként a szükséges cseppszámot létre lehessen hozni, a fajlagos szórásmennyiség csökkentésével a finomabb porlasztásnak, a cseppátmérők csökkentésének is együtt kell járnia. Ennek viszont határt szab az elsodródás veszélye. Jelenleg a vegyszeres gyomirtásban a 100–400 liter/ha, a rovarkártevők és a gombabetegségek ellen 300–600 liter/ha fajlagos szórásmennyiség az általánosan alkalmazott.

A permetezőgépekkel csak megfelelő kiszolgálás mellett lehet nagy területteljesítményt elérni. Az intenzív töltés az improduktív idők alacsony szinten tartását teszi lehetővé. Ha nem megfelelő a kiszolgálás, a permetezésben eltöltött alapidő az összes munkaidő 20%-ára is csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy 10 órás mûszakot figyelembe véve, a gép mindössze 2 órát permetez. Ezért nagyon fontos üzemeltetési feladat a permetléellátás gondos megszervezése.



A munka minőségét meghatározó tényezők




 



A végzett munka minősége szempontjából különösen fontos az üzemi nyomás, a szórófejek típusa és elrendezése, a képzett cseppek mérete, a szórásegyenletesség, a szórókeret lengése és a sávcsatlakoztatás.

A szántóföldi síkpermetezéshez általában kis- vagy közepes nyomású permetezőgépeket használnak. Ezeket a szórófejek és az agrotechnikai követelmények figyelembevételével többnyire 2–8 bar nyomással üzemeltetik. Fontos tudni, hogy a nyomás ingadozásakor változik a cseppméret, a szórásteljesítmény, a szórási kúpszög, és romlik a szórásegyenletesség.

A cseppméret – amely a közepes cseppátmérővel jellemezhető – alapvetően meghatározza a permetlé hasznosulását. A növényvédő szer ugyanis akkor fejti ki az optimális hatását, ha megfelelő mennyiségben és megfelelő elosztásban a célfelületre kerül.

A kijuttatott permetcseppek egy részét a légáramlatok elsodorják a kezelendő területről. Ezek hatásukat nem fejthetik ki, illetve károkat is okozhatnak, ha egyéb kultúrnövényekkel telepített területekre jutnak. Az elsodródás elsősorban 100 mikron alatti kis cseppeknél nagymértékû, míg az 1000 µm-os cseppek elsodródás mértéke gyakorlatilag elhanyagolható. Természetesen az, hogy egy adott átmérőjû csepp elsodródása mekkora, az a szélsebességtől függ.

A cseppméret szerepet játszik abban is, hogy kontakt szereknél milyen mértékû a permetlerakódás. Kísérletek kimutatták, hogy a 600 mikronnál nagyobb cseppek a leveleken gyakran megfolynak, lecsorognak, és a hatóanyag nagy része nem tapad meg. Ez a megfolyási mérethatár különböző kultúr- és gyomnövények esetében más és más. Függ például a levélfelület simaságától, viaszosságától stb. A kisebb méretû cseppek a levélfelületen jobban megtapadnak, vagyis a hasznosulásuk jobb lesz. A cseppméret szorosan összefügg a célfelületen megvalósítható cseppeloszlás egyenletességével. Kisebb méretû, 100–200 mikron nagyságú cseppekkel egyenletesebb eloszlás valósítható meg.

Agrotechnikai igény, hogy a herbicidek kijuttatásakor az 1 cm2-re jutó cseppek száma preemergens gyomirtásnál minimálisan 20–30, míg postemergens gyomirtásnál 30–40, fungicidek kiszórásánál 60–80, inszekticidek kijuttatásánál 40–60 db legyen. Kísérletileg kimutatták, hogy a javasolt értékeknél mintegy 50–60%-kal kisebb cseppsûrûség mellett a vegyszeres védekezés minősége lényegesen romlik, illetve hatástalanná válik. Ez rámutat arra, hogy a cseppsûrûség növelése mindenképpen előnyös.

A permetezés minősége szempontjából fontos jellemző a szórási kúpszög, amely nagymértékben függ az üzemi nyomástól. Megfelelő cseppeloszlást és cseppméretet csak a maximális szóráskúpszög közelében ad a szórófej. Mint az 1. ábrán látható, a szórási kúpszög a legtöbb fúvókánál 2 bar körül állandósul, ezért ez a nyomás egyben a szükséges minimális nyomásnak is tekinthető.

A szórófejek osztása a permetezőgépek szórószerkezetén általában 500 mm. Teljes felület kezelésekor 110°-os, míg sávos gyomirtásnál 80°-os szóráskúpszögû réses szórófej alkalmazása javasolható.

A szántóföldi permetezés munkaminőségének jellemzésére a kereszt-, illetve a hosszirányú szórásegyenletesség mérőszáma elfogadott paraméter. A permetezés szórásegyenletességét üzem közben a permetezőgép konstrukciója; a szórófejek rendszere, a szórócső munkamagassága, a talajegyenetlenség, a haladási sebesség, a szórócső lengéseinek iránya, a lengések amplitúdója és a lengések frekvenciája befolyásolja.

A keresztirányú szórásegyenletesség a kiszórt permetlé mennyiségi eloszlásának változása a szórócső alatt. A keresztirányú szórásegyenletességet a szórócsöveken, álló helyzetben, nemzetközi szabvány szerint egységesen 0,1 m éltávolságú vályúsoron mérik. Üzem közben azonban a gép mozgása (lengés, sebességingadozás stb.) megváltoztatja a viszonyokat, ennek következtében az álló helyzetben végzett mérés a permetezés tényleges munkaminőségéről nem ad elegendő információt. A szórórúd magasságának változásával a keresztirányú szóráskép is megváltozik. (2. ábra).

A permetezési magasság csökkentésével lényegesen nagyobb mértékben romlik a szórásegyenletesség, mint a permetezési magasság növelésével. Ezért egyenlőtlen talajfelszín esetén a névleges 500 mm-nél nagyobb munkamagasság beállítása lehet célszerû. Figyelembe kell venni azonban, hogy nagyobb munkamagasság esetén nő az elsodródás veszélye.

A hosszirányú szórásegyenletesség ingadozásának oka, hogy a szórócső lengései következtében a szórócső haladási irányba mutató sebessége változó. A szórócső ideális, lengés nélküli állapotában a gép haladási sebességével mozog. A gyakorlatban – a lengések következtében – a szórócsővég vízszintes sebessége a gép haladási sebességének többszöröse is lehet. Ez a sebesség a haladással azonos, illetve ellentétes irányú lehet.

A kereszt- és hosszirányú szórásegyenletesség mellett fontos hogy a gép egyenletes mennyiségû permetlevet adagoljon ki a munkasebesség, vagy a fordulatszám változásai mellett is. A haladással arányos egyenletes szórást szabályozó berendezés, vagy más kifejezéssel adagoló automatika alkalmazásával biztosíthatjuk. Ezek a rendszerek a nyomás, illetve az átfolyó mennyiség változtatásával érik el a beállított liter/ha érték állandó értéken tartását. További előnyük, hogy az üzemi paraméterek (kezelt terület nagysága, kiszórt permetlé mennyisége, megtett út hossza stb.) gyûjtésére is alkalmasak.

A permetezés eredményessége érdekében fontos, hogy a permetezett sávok pontosan illeszkedjenek (3. ábra). A sávcsatlakoztatási hibák csökkentésére az ún. habos nyomjelzők alkalmazhatók. A sávjelzés lényege, hogy a berendezés a szórócső végére szerelt szórófejből bizonyos időközönként jelző anyagot juttat a talajra vagy a növényzetre. Az ilyen módon megjelölt sáv széléhez igyekszik a gépkezelő illeszteni a szórócső végét a forduló után.

A kezelt sávok pontos csatlakozása mûvelőnyomos technológia alkalmazásával is lehetséges. Ennél a módszernél a vegyszerszóró gép minden mûvelet esetén azonos, a munkaszélességének megfelelő távolságokra lévő, a járókerekek szélességében vetetlenül hagyott nyompárokban halad. Ez az eljárás többszöri, egyenletes kezelést tesz lehetővé, miközben a vetetlen sávokból adódó terméskiesést a taposási kár elmaradása és a sávok mellett lévő növényeknek a nagyobb tenyészterület eredményeként jelentkező intenzívebb fejlődése, az ún. szegélyhatás ellensúlyozza.

A korszerû gépeken a helyes iránytartást megkönnyítheti a kezelő részére a GPS rendszer, de ma már lehetőség nyílik automatikus kormányzásra is.



A szórófejek és fúvókák kiválasztása

A fúvóka kiválasztáshoz a kezelendő növények permetezés-technikai igényeiből, és a megvalósítandó technológia jellemzőiből (például hektáronként kiszórandó permetlé mennyiség) kell kiindulni. Ehhez jó segítséget adnak a gyártó cégek katalógusai és prospektusai. Ezek részletesen közlik, hogy melyik fúvóka milyen célra a legjobb, melyik feladatra használható, vagy milyen mûveletre nem javasolt. Így megadják a talajba dolgozandó, a kelés előtt és után alkalmazható kontakt és felszívódó, szántóföldön és ültetvényekben alkalmazható szerek kiszórására vonatkozó ajánlásaikat.

Fontos alapszabály, hogy csak elismert gyártók jó minőségû szórófejeit és fúvókáit alkalmazzuk!

Szántóföldi síkpermetezésnél a megfelelő keresztirányú szórásegyenletességet garantáló lapos sugarú, vagy réses fúvókák alkalmazása javasolható.

Az elsodródás mérséklése érdekében célszerû az úgynevezett Anti-Drift fúvókákat használni, amelyek azonos nyomáson nagyobb és egyenletesebb cseppek előállítására képesek. Az elsodródás csökkentésére jól alkalmazhatók továbbá az injektoros fúvókák, amelyek zömmel 500–600 mikronos cseppeket képeznek. Ezért ez utóbbiak jobb minőségû permetezést, szeles időben is biztonságosabb védekezést tesznek lehetővé.

A munkaminőség javítása és az elsodródás csökkentése érhető el a légzsákos szórószerkezetek alkalmazásával. Légzsákos permetező gépeknél a cseppek szállítását a légáram elvégzi, ezért az elsodródási veszély alacsony. Ezek a gépek 6 m/s szélsebességig biztonsággal alkalmazhatók. A veszteségek mérséklése mellett a penetráció lényegesen nagyobb, mint a hidraulikus rendszerû szórószerkezeteknél, a növények fonákoldalán nagyobb permetlerakódás érhető el.



A gépek beállítása

A beállításnál az előzőekben ismertetett szempontok alapján a célfelület jellemzőiből és a fajlagos permetlé-felhasználásból (liter/ha) célszerû kiindulni. A szórásmennyiség, a munkaszélesség, illetve sortávolság alapján a szórószerkezet teljesítménye a következő képlet alapján határozható meg:










ahol:

q - a szórószerkezet szórásteljesítménye (liter/min)

Q - a fajlagos szórásmennyiség (liter/ha)

B - munkaszélesség vagy sortávolság (m)

v - a munkasebesség (km/h)



Az így kapott szórásteljesítmény értéket osztva a szórófejek számával, megkapjuk az egy szórófejre jutó folyadékfogyasztást. A fúvóka méretét az üzemi nyomás függvényében adagolási táblázatból, vagy jelleggörbéből lehet meghatározni. A nyomást fúvókatípustól függően 0,2–0,8 bar értékek között célszerû megválasztani. Ezeknél már megfelelő méretû és energiájú cseppeket képeznek a szórófejek. Nagyobb nyomás használata nem célszerû, mivel jelentősen növekszik az energiaigény és a szivattyú igénybevétele.

A gép beállítása után tiszta vízzel célszerû próbapermetezést végezni, ahol meghatározott távolságon ellenőrizni lehet a fajlagos szórásmennyiséget és egyúttal megfigyelhető a szórószerkezet munkája, illetve beállítása. A próbapermetezés tapasztalatai alapján elvégezhetők a szükséges változtatások.

A cikk szerzője: Dr. Dimitrievits György