A terméktanácsnak jelenleg 900 tagja van, melyek között megtalálhatók a vetőmag-előállítók, vetőmagkereskedők, valamint növénynemesítő, fajtatulajdonos cégek egyaránt. A VSZT összetételét tekintve is heterogén, hiszen a több száz főt foglalkoztató társas vállalkozások mellett megtalálhatók az egyszemélyes magáncégek is. A tagság megítélése a géntechnológiai úton módosított növényekkel kapcsolatban is vegyes, mivel az ellenérdekelt biotermesztők mellett a biotechnológiában érdekelt cégek is jelen vannak a szervezetben.
Ebből adódóan a VSZT teljes mellszélességgel nem állhat ki egyik érdek mellett sem, hanem amennyire lehet semleges álláspontot kell képviselnie. A VSZT kompetenciája a kérdésben elsősorban gazdasági természetû, ezért nem foglalkozik annak tudományos vonatkozásaival, nem alakít ki álláspontot a technológia környezetre és az egészségre gyakorolt hatásáról. A világon ma tulajdonképpen három GM növényfajt termesztenek nagy területen: szóját, gyapotot és kukoricát. Az ún. biotech növények közül hazánkban főként a kukorica jelentős, melynek vetőmagtermesztésén keresztül érintett elsősorban szövetségünk a témában.
A magas szintû kukorica vetőmag-előállítás feltételei ma kielégítők Magyarországon. A kiváló környezeti adottságok, a hosszú évek során felhalmozódott szaktudás, a megfelelő technikai feltételek, valamint a vetőmagminőséget garantáló hatósági munka lehetővé tette, hogy hazánk Franciaországot követően Európa második legnagyobb kukorica vetőmag termelője legyen. Magyarország jelenlegi kiemelkedő szerepe a kukorica vetőmagtermesztésben részint azoknak a géntechnológiában is érdekelt nemzetközi vállalatoknak köszönhető, amelyek nálunk termeltetik meg a magyar és az export piacokra szánt vetőmagot.
Évente a 25000 ha körüli szaporító területen nagyjából 50000 tonna kukorica vetőmag kerül előállításra. A belső igények kielégítése mellett a megtermelt vetőmag jelentős része (60–70%) külpiacokon talál gazdára, közel 10 milliárd forint értékben. A vetőmag export legnagyobb része Franciaországba, Németországba, Hollandiába és Olaszországba irányul.
A bel- és külpiacokra termelt vetőmag ma már döntően nemzetközi cégek fajtái közül kerül ki, azonban számos hazai szaporító gazdaságnak, vetőmag-feldolgozó üzemnek, valamint disztribútornak ad jól jövedelmező megélhetést. Ezek a cégek évtizedek óta jelen vannak hazánkban és hosszú távra terveznek, melyet jól mutat a területen végzett folyamatos beruházás és fejlesztés. Már-már elcsépelt fogalom, hogy a vetőmag bizalmi cikk, de az tény, hogy a gazda a vetőmag vásárláskor csak egy „ígéretet” kap a jövőbeli teljesítményéről. A vetőmagot minden évben újra meg kell venni, ezért egyetlen egy felelősen gondolkodó fajtatulajdonos sem akar a gazdákra olyan vetőmagot rákényszeríteni, amelyből a keletkezett áru eladhatatlan a piacon.
A vetőmag-szaporítás szigorú szabványok betartásával (szigetelő távolság, tisztaság, csírázóképesség stb.), hatósági kontroll mellett történik. Az ellenőrzés kiterjed a vetőmagtermő állományok többszöri szántóföldi ellenőrzésére, a feldolgozás folyamatára és a végtermék minősítésére. Az esetleges fajtakeveredések kizárása érdekében a minősített tételek fajtakitermesztés keretében utóellenőrzésre is kerülnek. Ezért nem véletlen, hogy a koegzisztencia intézkedések kialakításakor a vetőmagtermesztés szabályait vették alapul. Ma Magyarországon 500 körüli hibridet állítanak elő gyakorlatilag szennyeződésmentesen, ezért bátran kijelenthető, hogy a vetőmagtermesztésben a koegzisztencia már megvalósult. Persze a zéró tolerancia elve itt sem érvényesíthető, hiszen minimális hibahatár felállítása minden olyan folyamatban szükséges, ahol az emberi tényező is szerepet játszik.
A kukorica vetőmag ágazat jövője nagyban függ attól a jogszabályi környezettől, amelyben az előállításban érdekelt cégeknek dolgozniuk kell. A kukorica vetőmagpiacot fajtatulajdonosi oldalról meghatározó nemzetközi cégek vetőmag-előállításaikat olyan területre viszik, ahol biztosítva látják a biztonságos mûködés feltételeit.
Az elkészült és az országgyûlés elé benyújtott koegzisztencia jogszabály megszületését egy közel két éves többoldalú munkacsoport előkészítő munkája előzte meg, amelyben a Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) is aktívan részt vett. Az elkészült jogszabályok egyes elemeinek megítélése a szervezet összetételéből adódóan, még a VSZT-n belül sem egységes és vitákra ad okot. Abban azonban konszenzus van, hogy a koegzisztencia intézkedések bevezetése nélkülözhetetlen a hazai növénytermesztés számára.
A koegzisztencia elsősorban gazdasági kérdés és nem környezetvédelmi jellegû ügy. Köztermesztésbe csak azokból a genetikai eseményekből származó fajták kerülhetnek, amelyet az EU Élelmiszer-biztonsági Hivatala, az EFSA engedélyezett és nem jelentenek kockázatot az emberre és a környezetre nézve sem. Az engedélyeztetési eljárást, az EFSA illetékes bizottságának összetételét ugyan lehet vitatni, azonban ennek a kérdésnek a tisztázását nem a koegzisztencia jogszabály keretein belül kell megoldani.
A törvényi szintû szabályozás célja a genetikailag módosított és hagyományos növények keveredésének megakadályozása a termesztés és az azt követő tevékenységek során. A jogszabályba foglalt intézkedések, mint a génmódosított növény termelőinek regisztrációs és tájékoztatási kötelezettsége, a génmódosított, hagyományos és bionövények közötti izolációs távolságok betartása, és a különböző egyéb termelési óvintézkedések biztosíthatják a fenti célt.
A koegzisztenciának ezen felül lehetővé kell tennie a szabad választást a gazdálkodó számára, a hagyományos, GM és organikus termesztési módok közül. A fenntartható agrártermelésben nem csak az ökológiai gazdálkodásnak, a konvencionális termesztésnek, hanem a genetikailag módosított növényeknek is helyük kell, hogy legyen.
A koegzisztencia jogszabályok hazánkban kicsit másról szólnak, mint ahogyan azt Nyugat-Európában értelmezik. A magyar szándék inkább gátemelést jelent, míg tőlünk nyugatabbra az egyes módszerek közötti választás szabadságára helyezi a hangsúlyt. A már elfogadott jogszabályok megakadályozzák, esetleg egy igen szûk körre korlátozzák a GM kukoricafajták termesztésének lehetőségét. A rendelkezések egyik legnagyobb hiányossága, hogy minden egyes géntechnológiai módosítást egy kalap alá vesz függetlenül a transzgén típusára és mûködésének következményeire. Napjainkban nagyon sokféle géntechnológiai úton módosított növény ismert és az általuk nyújtotta előnyök és az esetleges kockázatok is nagyon sokfélék lehetnek. Lehet, hogy a most termesztésben lévő első generációs GM növények használata nem jelent gazdasági előnyt. Ha azonban olyan jogszabályi környezetet teremtünk, amelyben még az elvi lehetősége sincsen meg a GM növények termesztésének, eleshetünk azoktól a várható előnyöktől is, amit ez a rohamosan fejlődő technológia a jövőben nyújthat számunkra.
A cikk szerzője: Ruthner Szabolcs
