A szakértő szerint 2020. decembere óta fontos gazdasági bejelentéseket tett Magyarország kormánya. Jelentősen megemelik a Vidékfejlesztési Program keretét és a társfinanszírozást is a következő 7 évben. Továbbá az idén 1500 milliárd forintot terveznek költeni a vidékfejlesztésre, és általában fókuszba kerül az agrár- és az élelmiszeripar. Jelentős változás, hogy a kormány által meghirdetett komplex élelmiszer-gazdasági fejlesztési terv az általunk is preferált termékpálya szemléletet tükrözi. Véleményünk szerint ez az egyetlen valóban járható útja annak, hogy élelmiszeriparunk előbbre lépjen hatékonyságban, hozzáadott értékben és piacait tekintve.

Azt látjuk, hogy azok, akik érlelték a gondolatot, hogy szerepet vállalnak az ágazatokban, még elkötelezettebbek a hírek hatására – mondta Hollósi Dávid. Sokszor azonban azt tapasztaljuk, hogy ha egy agrárvállalkozás eladó lesz a piacon, egészen rendkívüli, néha irreális árat kérnek érte.

Banki oldalról úgy véljük, ha egy cég 6-7 év eredményéért eladó, az egy korrekt ár. Ám amikor 15–20 év profitját szeretnék elkérni vételárként, az az ajánlat véleményem szerint túlárazottnak tekinthető. Ráadásul sokan a normatív támogatásokat is beleárazzák a cég értékébe. Az eredményszorzós módszer persze mindig csak egy elsődleges közelítés, amit számos tényező árnyal: a vevő meglévő mezőgazdasági tevékenységéhez történő illeszkedésből származó előnyök (szinergiák), az eszközállomány közeli jövőben történő pótlási igénye, a tevékenység tartós forgóeszköz igénye és nem utolsósorban az adósságállomány nagysága.

Egy cégértékelési modell segítségével lehet jól meghatározni egy agrárvállalkozás értékét: ebben a vagyoni érték, a technológia, a pályázati lehetőségek, a meglévő hitelek, és a földbérleti jogok is szerepelnek.

 A legnagyobb értéket egy növényter­mesztéssel foglalkozó cégnél a föld, és az ahhoz köthető bérleti jogok képviselik. Ezeket kell a helyükön értékelni, azaz, hogy egy hektárnak milyen jövedelme, hozama van, és ez hogyan hat a cash-flow-ra, illetve a megtérülésre.

Érdekes jelenség, amikor azt látjuk, hogy más iparágból érkező emberek fektetnek be az agráriumba. Gyakran ezzel az egészen másféle megközelítéssel hatékonyabban tudnak gazdálkodni, életképesebb rendszert tudnak felépíteni, mint az eladók. Analitikusabb hozzáállást hoznak a pénzügyi oldalról, vagy a fiatalabb korosztály lendületével érkezők.

Szemléletük alapja pedig nem az „így szoktuk”, hanem a „hogyan érdemes”. 

Ők ugyanis már másként látják a dolgokat, nyelveket beszélnek, ismerik a technológiát, így általánosságban elmondható, hogy a magyar mezőgazdaságnak jót tesz a vérfrissítés.

Az agrárvállalkozások árazásánál banki oldalról az a fő üzenetünk a vásárolni szándékozóknak, hogy azt, ami 7–10 év alatt nem térül meg, ritkán érdemes megvenni.

Én inkább úgy fogalmazok, hogy fontos tulajdonsága a mezőgazdaságnak, hogy – az eszközértékhez képest viszonylag alacsony jövedelemtermelő képesség miatt – jellemzően 15–20 év komoly elköteleződés szükséges ahhoz, hogy valóban megérje belevágni.

Megkérdeztük a vevői oldal képviselőit is, hogy mondják el a véleményüket és a tapasztalataikat.

Az eredmények helyes szorzatára alapozzák az agrárcégek értékét Lajoskomáromban

A szántóföldi növénytermesztésen és az állattenyésztésen kívül vetőmag-előállítással is foglalkozik a Csepregi Attila által vezetett Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport. Egy nagy nemesítőháznak gyártanak jelentős mennyiségben árpa, búza és hibrid búza vetőmagot.

 Az egyéb partnerekkel együtt évente nagyjából 2500 tonnányi kalászos vetőmag kerül ki a lajoskomáromi üzemből. Ennek nagy részét ők termelik meg, első fokból készítenek másodfokot. A cégcsoport fokozatosan és folyamatosan bővíti a területeit és az infrastruktúráját, amihez hozzátartozik az is, hogy képben kell lenniük a piacot és az árakat befolyásoló tényezőkkel.

Csepregi Attila szerint egy agrárcég értékének meghatározásánál két dolgot kell megnézni: a könyvelés szerinti, valamint a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt – ez utóbbi az EBITDA.

 A gazdálkodó elmondta: amennyiben 5-tel felszorozzuk az adott gazdaság éves eredményét, megkapjuk a vevő által legjobbnak számító, legalacsonyabb reális árat. Ha például egy cég az adott gépparkkal és területtel egy évben 50 millió forintot termel, akkor ez 250 milliót jelent. Amennyiben a földek bérleti joga még több, mint 10 évig rendelkezésre áll, az agrárvállalkozások többségét 7-8-szoros szorzóval még érdemes lehet megvásárolni.

Aki 10 éves, vagy annál több évnyi eredményt kér el a cégéért, néhány kivételtől eltekintve már nem igazán számíthat rá, hogy meg is kapja azt. A banki és az agrárszakemberek a helyszíni szemle során aztán látják azokat a hibákat és lehetőségeket, amelyek változtathatnak az áron.

Amennyiben másfajta működéssel és vezetéssel több hasznot lehet elérni, mint azt az eladó tette, a vételár magasabb is lehet, de ha a földbérletek nem tartanak hosszú ideig, vagy néhány éven belül lejárnak, az csökkentheti a felkínált összeget. Ezért is fontos mind pénzügyi, mind agrárszakmai feltételek alapján megvizsgálni a vásárlás előtt a kiszemelt vállalkozást – mondta Attila.

Egy megyével délebbre is érdeklődtünk a téma meghatározó szempontjairól.

Fokozatos tudásátadás és bővítés Tolnában

Szép példa egy agrárvállalkozás helyes gazdasági kezelésére és a tudás átörökítésére, valamint bővítésére a Tolna megyei Tamási környékén gazdálkodó Pájtli-családé. A termelésbe 2012-ben hazatérő Péterrel beszélgettünk a cég értékeiről, azok fejlesztéséről és a folyamatos tanulással járó generációváltásról.

A szakember szerint a következő 10 évet sok szempontból meg fogja határozni az agráriumban zajló generációváltás. Nagyon fontos, hogy ez elő legyen készítve, az utód idejében megismerkedjen a feladatokkal, a felelősséggel és az üzem gyakorlatával. Péter már a pályaválasztása során is figyelembe vette, hogy mi lehet hasznos, ha majd a családi cégnél dolgozik. Először közgazdászként végzett, majd a mezőgazdasági mérnök képzést teljesítette sikerrel, a munkahelyei pedig pluszrálátást biztosítottak az agrárközgazdaságtanra. Dolgozott bankban vállalati referensként, majd az Agrárgazdasági Kutatóintézetben terménypiaci referensként. A stafétabotot még nem vette át, egyelőre a szülőkkel együtt, közösen vezetik a vállalkozást. Péter szerint a generációváltás hozzájuk képest sok helyen nagyobb kihívást okoz, a magyar agráriumban nincs nagy tapasztalata a gazdálkodóknak ezzel kapcsolatban. Globálisan azt látni, hogy Nyugat-Európában és az USA-ban is az évszázados hagyományok ellenére jelenleg sok nehézséget okoz az utódlás – mondta.

Ami sokat javít az agrárcégek értékén, hogy a külső környezet előnyösen változott az elmúlt időszakban.

A terménypiacokon jelenleg kedvezőek a kilátások, de ezek napról napra változnak, ezért a cégek értékelésénél nagyon nehéz számításba venni a piaci trendeket. A hírek szerint a következő 8 évben az eddiginél több támogatási pénz érkezik az ágazatba és az EU-s támogatások is megmaradnak. Ez a cégek számára komoly biztonságot jelent a jövőtervezés és az értékmegőrzés, vagy -növelés szempontjából. Ha valakinek van pénze fejlesztésre, ahhoz most vélhetően kedvező lesz a környezet, jobban lehet diverzifikálni a tevékenységeket. Nem muszáj csak szántóföldi növénytermesztést végezni, mi is gondolkodunk azon, hogyan lehetne bővíteni a vállalkozást. A szüleim által összegyűjtött közel 40 évnyi tapasztalat mellé nálunk nagy erőt adott a kiépített pálya és az elhatározás, hogy folytatom, amit elkezdtek. A precíziós technológiák, a bővülő közös tudás és a saját, frissen megszerzett tapasztalataim pedig sokféle fejlődési lehetőséget hoztak a cégünkbe.

A mezőgazdaságban a túlárazásnak az éppen felfutó terményárak mellett a szántóföldekhez kapcsolódó folyamatok adtak lendületet.

Megfigyelhető, hogy a földek ára gyorsan növekedett az elmúlt időszakban, Tolna megyében 2-3 millió forintot is elkérnek hektáronként, ha egyáltalán eladja valaki azokat. A rendkívül nagy kereslet felnyomta az árakat, az állami földvásárlási programban könnyen, 10–20 százalékos önerővel lehetett hitelhez jutni. Mivel licitről volt szó, a vásárlók és a tulajdonosok is azt tapasztalták, hogy nagyon sokat kérnek és adnak a magyar földért a piacon. Onnantól kezdve pedig egy olyan öngerjesztő folyamat indult be, ami nem csak az állami földek árát verte fel. Az ár még mindig elmarad a nyugat-európai szintektől, de ez a 100 százalékos áremelkedés normál piaci viszonyok mellett nehezen termelhető ki. Ezzel párhuzamosan a bérleti díjak is nagyon felmentek.

Egy másik nagyon fontos szempont az árazásnál, és komoly feladat is egyben a minőségi, nagy szaktudással rendelkező munkatársak megtartása.

Nálunk szerencsére nincs nagy cserélődés a csapatban, a jó kollégák nagy támogatást és értéket jelentenek a cégnek. Az időjárási szélsőségek mérséklését segítheti az öntözés, amely szintén nagy értéket jelent. A mostani trendek szerint a környezettudatos „zöld” gazdálkodás hatékony adaptálása egy gazdaság életébe sokat emelhet annak értékén. Lényeges még, hogy egyre nagyobb jelentősége van és lesz a mezőgazdasági vállalkozásokban az adatoknak. A gépek és művelőeszközök által gyűjtött információk megfelelő felhasználása nagyban segítheti a jogszabályoknak megfelelést, a költségcsökkentést és a hatékony termelést, ráadásul a cégértéket is növeli – mondta Péter.

Goda Pált, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatóját is megkerestük a témával, írásban válaszolt a kérdéseinkre.

A cégérték meghatározására számos módszert ismerünk

Ezek közül a legfontosabbak:

A vállalkozás nettó vagyona (saját tőke), egyszerű, a beszámolókból kinyerhető, de csak kapaszkodó, mert a piaci értéket nem mutatja.

Szorzószámos cégértékelés: a legfrissebb számviteli kimutatások alapján meg kell határozni a cég EBITDA (üzemi eredmény + amortizáció) értékét. Ez történhet a legutolsó évre, én a mezőgazdaság esetében az utolsó 3 év átlagát tartom megfelelőnek. Az így kiszámított értéket egy iparági szorzószámmal szorozva egy 9 körüli értékről van szó. Egyszerű módszer, de elnagyolt becslésre ad lehetőséget.

Diszkontált cash-flow alapú értékelés. Előre meghatározzuk, hogy a következő években várhatóan mennyi cash-flow-t fog évente termelni a cég. Ezt egy kockázatot is kifejező kamatlábbal jelenértékre diszkontáljuk. Szakmailag ez a legjobb, ugyanakkor a becslések szubjektívek lehetnek, ezért sok benne a bizonytalanság. Az AKI is végez ilyet:

a, A cash-flow becslő kalkulátorral az üzemszerkezetből számítva tényszerű korrekciókkal (hozamok, támogatások, árak) a jövőbeni pénzáramok nagyobb biztonsággal és objektívebb alapon meghatározhatók.

b, Az AKI foglalkozik a Közös Agrárpolitikai előjelzésekkel, melynek outputjai közvetlenül beépíthetők a cash-flow-számításba.

A fentieket viszonylag automatikusan is lehet számolni, a tényleges cégértékelésnél ugyanakkor számos további tényezőt is érdemes figyelembe venni, amely csak helyszíni kiszállással, konzultációval valósulhat meg.

A cégérték meghatározására számos módszert ismerünk.

Néhány példa:

• saját tulajdonú földterületek,
• bérleti szerződések összege, lejárata,
• földterületek minősége, elhelyezkedése,
• hiteltörlesztések kockázata,
• folyamatban lévő peres ügyek,
• pályázati lehetőségek,
• fenntartó beruházások.

A cikk szerzője: Csurja Zsolt