– A Magyar Kukorica Klub Egyesület valóban egyik új szereplője a civil társadalom magyar agrárkérdésekkel foglalkozó szervezeteinek. Sem politikai, sem gazdasági szervezetektől nem függ. Célja, a magyar társadalom tájékoztatása a kukoricatermesztés, értékesítés és felhasználás kérdéseiről - mondja dr. Szieberth Dénes. A klub nem emel ki a kukoricával bármilyen módon kapcsolatba kerülő lakossági csoportokat, gazdálkodó egységeket, intézményeket, a tudományos területek mûvelőit. Programjait viszont az említett feltételek függvényében az ő közremûködésével, támogatásával szeretné megvalósítani. S amikor most – egyébként egy frissen közzétett felhívásban is – országos programot indítunk a biológiai alapok jobb megismertetése érdekében a szakterületen, a termelésben kialakult néhány elodázhatatlan probléma megoldása a célunk.

– Miről van szó?

– Szerintünk annak a programnak az elnevezése is utal erre, amivel a jövőben gyakran fognak találkozni a sajtóban: „Top 20” Fajtakísérleti és Fajtainformációs Program. A célja, hogy a közvetlen vetőmag-értékesítési és árukapcsolási érdekektől független, szakmailag hiteles és megbízható, könnyen áttekinthető tudásanyagot szolgáltassunk a köz használatára és hasznára. A program bevetésre készen áll, és igen széles körû tájékoztatást céloztunk meg vele, viszont nagy támogatottságot igényel. A lényege, hogy a megfelelő kísérleti adatokra alapozva olyan tájékoztatást nyújtsunk, amely egyforma esélyt biztosít a kukoricafajták kiválasztásával kapcsolatos döntésekhez. Ennek során nemcsak a hagyományos információ-átviteli gyakorlatnak kell érvényesülnie, hanem ezt egyéb módon is elő akarjuk segíteni. Ilyen a „Top 20” kiemelt fajtáinak megismertetése, vagy például az Év Kukoricahibridje versenykiírás. Az MKKE-nek szüksége lesz például az érdekeltek (!) szavazataira. A verseny különös értéke lesz, hogy a vizsgált fajták közé a közönség is „beszavazhatja” a saját jelöltjét! A klub azok szavazataira is számít, akik még ezután érdeklődnek munkája iránt, egyetértenek célkitûzéseivel, és soraiba kívánnak lépni. (A „Top20” Fajtakísérleti és Fajtainformációs Program részletes ismertetése a www.magyarkukoricaklub.hu internetes oldalán megtalálható.)

– Ez a felhívás tehát új keletû, a Magyar Kukorica Klub viszont nem ma született…

– Valóban. Létrehozásának ötlete 2004-ből való. Méltó helyen, a Szekszárdi Növénytermesztő Kft. (azóta már hagyományos) Kukorica Kiállításához kapcsolódó rendezvényen indult el a gondolat, majd egyre többeket megfertőzve bontakozott ki, mígnem megszületett a Magyar Kukorica Klub Egyesület. Alapszabálya előírja, hogy szavazati joggal rendelkező tag csak magánszemély lehet, ám a támogatók sorába civil szervezetek, gazdasági vállalkozások, általában jogi személyek is beléphetnek. Ők a közgyûlésen gyakorolható szavazati jogtól eltekintve szintén minden joggal rendelkeznek. Az ifjú tagok, 28 év alatti oktatásban részesülők, doktori kurzusok hallgatói, fiatal gazdálkodók és értük felelősséget vállaló oktatóik, vezetőik nem kötelesek tagdíjat fizetni. Ám, ez nem jelent tagdíjmentességet, mert a tagsági díjat a klub honlapját bővítő, gazdagító, minőséget képviselő munkákkal „róhatják” le.

– Úgy tudni, hogy már az alakuló ülésen nem kizárólag a kukorica termeléséről, forgalmazásáról, piacának esélyeiről volt szó.

– Valóban, és éppen emiatt érezzük úgy, hogy több ez a klub, mint egy-egy a növénnyel foglalkozó társaság, vállalkozás, szervezet – mondja

dr. Szieberth Dénes. Az alakuló ülésen és azt megelőzően is – természetesen – a kukoricáról, Magyarország szántóterületének legnagyobb részét elfoglaló növényről volt szó a tanácskozáson. Az alapítók már akkor is úgy gondolták, hogy a teljes vertikum áttekintése mellett foglalkozni kell a társadalmi életre, a kultúrára, a mûvészetekre gyakorolt hatásokkal is. Meglepő? Talán nem. Gondoljuk csak meg: a kukorica és a hozzá kapcsolódó tevékenységek nálunk és a világban is igen nagy befolyást gyakorolnak a vidéki lakosság életére, a környezetére, a természetre is. Tehát egyértelmû, hogy a klub tevékenységének ezekre is figyelemmel kellett lenni.

– Ha ennyire „sztár” növény a kukorica a világban, csak a magyarországi kukoricakultusz foglalkoztatta a klub alakítóit?

– A kérdés már akkor is felmerült, s bár a később egyesületté alakult klub neve is arra utal, mintha csak magyar lenne, azzal is igazi magyar ötlet indult el a megvalósulás útján, hogy nemzetközi jelleggel hoztuk létre – mondja az alapítók egyike. Erre predesztinált bennünket, hogy Európa „legmagyarabb” szántóföldi növénykultúrája csak akkor őrzi meg versenyképességét, ha a világszínvonalat biztosító számos külföldi információ is eljut az ágazatba, s ha kellően ismeri a világ mindazt, ami Magyarországon a kukoricával történik. A 2005-ös év az alapítás körüli teendőkkel telt. A tényleges mûködés 2006-ban indult. Jelszavunk: „Mindent a kukoricáról!”

– A híradásokon túl, miként teszik nyílttá a mûködést?

– A klub már megtette a sikeres mûködéshez szükséges előkészületeket. Létrehozta az internetes felületet, amely számos szolgáltatásával, a felhasználót is segítve, szinte korlátlan lehetőséget nyújt a tájékoztatásra, információcserére. A jelentősebb mezőgazdasági lapokkal, kiadókkal, intézményekkel kiépülő kapcsolati hálózat lehetővé teszi, hogy ne csak a jelenlegi, hanem a jövő internet használói is már most bekapcsolódhassanak a munkába. A www.magyarkukoricaklub.hu portálját, tájékoztatást nyújtó felületeit úgy alakítottuk ki, hogy a regisztrált látogatók saját maguk is megoszthassák tudásukat, tapasztalataikat másokkal, vagy reagálhassanak az ott olvasható közlésekre, látható képekre, ábrákra. Ez a közlési mód egyre versenyképesebbé, egyre nélkülözhetetlenebbé válik. Szakkönyvtár mûködtetésére lesz mód, ahova beküldhetők építő jellegû és kritikát megfogalmazó írások is. A klub első helyre tett programja a „Jók a Jók Között” jelszóval indított AgrInfo programcsomag megvalósítása, amiben 2007-ben elindul a biológiai alapokkal foglalkozó programhoz szükséges információbázist megteremtő „Top20” Fajtakísérleti és Fajtainformációs rendszer.

– Úgy hallottuk, hogy egy pályázatot útjára is indítottak. Mi e lényege ennek?

– Közzétettük azokat a témákat, amelyeket a támogatók megcímezhetnek, amikor felajánlást tesznek. A felajánlás lehet pénzbeli, és természetbeli – valaki megvalósítja a témát annak érdekében, hogy ezzel tagságot nyerhessen, vagy éves tagdíjat törleszthessen. Minden elfogadott témakört olyan részletességgel kell kiírni, hogy világos legyen mind a támogató, mind a pályázó számára a klub célja a témakörrel kapcsolatban.

– Hogy praktikusak legyünk: melyek ezek a témák?

– Ilyen az országos vagy térségi, a klub munkáját segítő agrometeorológiai hálózat és adatszolgáltatás kialakítása; A termelők minél szélesebb körének felszerelése elektronikus adat továbbításra alkalmas meteorológiai állomásokkal; Vetésterület, folyamatos regionális tájékoztatás a vegetáció állapotáról, a termés-kilátásokról; A talajgyógyítás lehetőségei a vetésváltás kukorica szakaszában; Kukoricabogár monitoring és helyzetinformáció adása; A kukorica és a fuzáriumos megbetegedések; A GPS a kukoricatermesztésben; A kukorica energiaipari célú felhasználása; A kukorica élelmiszeripari célú felhasználása. Továbbá ilyen az a pályázati lehetőség, amely a kukorica takarmányértékével foglalkozik, vagy amelyik a magyar kukorica útját a táblától a felhasználóig taglalja.

A cikk szerzője: Fehér István