Az előzőekben jelzett problémák kiküszöbölésére – az élőmunka -, energia-, idő- és költségráfordítások csökkentésére, az eszköztakarékosság, valamint a talajvédelem jegyében – kerültek kialakításra a teljes felületû talajmûvelést mellőző, közvetlen vetést (egymenetben) megvalósító gabona-direktvető gépek. A direktvetés technológiailag és eszközeiben is eltér a hagyományostól, és ugyancsak elkülönül a kombinált magágykészítő-vető gépektől, eljárásoktól. Direktvetésnek az nevezhető, amikor a talaj az elővetemény betakarításától a vetésig megmunkálatlan, és ezen idő alatt a területen – a mechanikai gyomirtás elmaradása miatt nem nélkülözhető – totális hatású vegyszeres védekezést (herbicid kijuttatást) végeznek. A direktvetés fontos ismérve még, hogy a gépek talajban dolgozó részegységei, a vetés során, a talaj felszínének csak mintegy 10–15 százalékát „bolygatják” meg, így a felszín nagy része megmûveletlen marad.
A gabona-direktvető gépek többségének munkaszélessége 3–6 m közötti, és a gépek üzemeltetéséhez – munkaszélességük és tömegük függvényében – 70–200 kW motorteljesítményû erőgépek szükségesek. A következőkben néhány új fejlesztésû, és nálunk kevéssé ismert gabona-direktvető gép bemutatására kerül sor.
A német AMAZONE cég DMC Primera 602 típusú direktvető gépe a direkt – (D), a mulcs- (M) és a hagyományos/conventionelle (C) vetéshez egyaránt alkalmazható. A nagy teljesítményû direktvető-gépet elsősorban a szárazabb területeken, kötött talajokon történő direkt- és mulcsbavetésre fejlesztették ki. A géppel a vetőmagvak, az elővetemény betakarítása után visszamaradt növényi maradványok alá, a beállított mélységben, jó mag-talaj kapcsolattal, optimális kelési feltételekkel kerülnek a talajba. A 6 méter munkaszélességû, 32 soros, vontatott direktvető gép mellső részén – négy sorban – helyezték el a késes csoroszlyákkal ellátott csoroszlyakocsikat, amelyek mögött az egytengelyes futómûvel ellátott vetőkocsi található meg. A paralelogramma felfüggesztésû, állandó rugóterhelésû csoroszlyakocsik (~ 52 kg/csoroszlya) elején aránylag széles (15 mm) – a késes lazítókhoz hasonló kialakítású –, keményfém élû, fogásra álló késes csoroszlyák vágnak rést a talajba, megnyitva ezzel a vetőbarázdákat. A paralelogramma megvezetésû késes csoroszlyák a talajegyenetlenségeket jól követik, a kőbiztosítás rugalmas függőleges és oldalirányú kitérést tesz lehetővé akadályra felfutás esetén. A csoroszlyakocsik hátsó részén füles kapaszkodókkal ellátott tömörítőkerék-párok tömörítik vissza – a magvak talajrésbe juttatása után – a vetősorokat, amelyek szavatolják a jó mélységtartást és a vetőmagvak takarását. A négy egymás mögötti sorban elhelyezett csoroszlyakocsik közötti nagy távolság (75 cm), valamint a felfüggesztő váz alatti szabadmagasság (50 cm) biztosítja, hogy direktvetéskor az elővetemény növényi szármaradványai eltömődést ne okozzanak. Egy-egy sorban a 8 db csoroszlyakocsi szimmetrikusan van elhelyezve, így a sortávolság 18,75 cm-re adódik. A gép hátsó részén – az alacsony nyomású gumiabroncsozású futómû felett – helyezkedik el a 3200/4000 literes térfogatú magtartály a pneumatikus rendszerû vetőszerkezettel. A vetőmagvak a tartályból, a központi adagoló-szerkezettől – a ventilátor által létrehozott nyomólégáram hatására –, a soronkénti magvezető csöveken keresztül jutnak a késes csoroszlyák által megnyitott barázdákba. A talaj felszínét, a vetőkocsi mögé kiépített hárompontos függesztőszerkezetre kapcsolt, (rugós fogú) boronatagok munkálják el. A gép hidraulikusan mûködtethető csipkés-tárcsás (taréjos) nyomjelzőkkel van ellátva. A direktvetéssel egymenetben szilárd mûtrágyák is kijuttathatók. Szállításkor a szélső tagokon lévő csoroszlyakocsik és a boronafogak hidraulikusan felhajthatók, összecsukhatók, így a vetőgép a megengedett (3 m) szélességben vontatható. A DMC Primera 602 direktvető gép tömege 5500 kg, üzemeltetéséhez ~ 110 kW (~ 150 LE) motorteljesítményû, középnehéz, univerzális erőgép szükséges.
Az olasz GASPARDO cég direktvető gépei mechanikus rendszerû (Directa, Directa Corsa), és pneumatikus rendszerû (DP Sprint; Gigante; DP Corsa, Gigante Corsa) vetőszerkezetekkel, 2,5–9,0 m munkaszélességben, a traktorkapcsolat szempontjából féligfüggesztett és vontatott kivitelekben készülnek. A Corsa változatok a direktvetéssel egymenetben az indító (starter) mûtrágyák kijuttatására is alkalmasak. Valamennyi gép 18 cm sortávolságú, és a mechanikus vetőszerkezeti rendszereknél 13–17–22 soros, a pneumatikus vetőszerkezetû gépeknél 17–22–33–50 soros konstrukciók közül lehet választani. Az új fejlesztésû GASPARDO Gigante 600 direktvető gép vontatott kivitelû, 33 soros, 6 méter munkaszélességû, amely szélesség – a szélső egységek hidraulikus felhajtásával – szállításkor 3,0 méterre csökkenthető. A gépen elől – a főtartó váz fölött – helyezték el a 2500 liter térfogatú magtartályt a vetőszerkezettel, és a magtovábbítást biztosító hidromotoros meghajtású ventilátorral. A vetőgép saját hidraulika rendszere az üzemeltető erőgép TLT-jére szerelhető szivattyúval (+ olajtartállyal, olajhûtővel) mûködtethető. A gép vetőszerkezete mechanikus (celláskerekes) magadagolási rendszerû, míg a magtovábbítás – a ventilátor légárama segítségével – pneumatikus úton történik meg. A vetőmagtartály mögött – két sorban – a rugóterhelésû csipkés-profilos szárvágó tárcsák nyertek elhelyezést. Az elővetemény tarlómaradványait ezen vágótárcsák a vetősorokban átvágják, ugyanakkor a szárrétegen keresztülhatolást úgy oldják meg, hogy a nagy tömegû tarlómaradvány ne akadályozza a gép folyamatos munkáját, és üzemközben eltömődés ne fordulhasson elő. A szárvágó tárcsák egyik oldalához a vetőcsoroszlyák kapcsolódnak, míg a másik oldali hengeres kerék munkamélység-határoló feladatokat lát el. A szárvágó-nyitócsoroszlyák után a (gumiborítású, vagy acél) soronkénti magnyomó-tömörítő kerekek nyomják a vetőmagvakat a talajrés aljára és a talajt visszatömörítik. A gép végén a talaj felszínét rugósfogú elmunkálók egyengetik el. A vetőszerkezet – a cellás adagoló – meghajtását (lánckerék áttételen keresztül) a gép bal szélén elhelyezett, nagy átmérőjû (tüskés) járókerék biztosítja. A direktvető gép a hátul elhelyezett gumiabroncsozású futómûvel vontatható (szállítható), és a járókerekek munka közben hidraulikus munkahengerek segítségével kiemelhetők. A gép mechanikus magadagoló szerkezetével 2–380 kg/ha közötti – fokozatmentes – magmennyiség kijuttatására nyílik lehetőség. A vetési mélység valamennyi vetőcsoroszlyánál külön-külön beállítható. A 6630 kg tömegû direktvető gép hidraulikusan mûködtethető csipkés-tárcsás nyomjelzőkkel rendelkezik, és az automatikus mûködtetésû mûvelőutas (mûvelőnyomos) berendezés az alapfelszereltségéhez tartozik. A direktvető gép üzemeltetéséhez 132 kW (180 LE) motorteljesítményû erőgép szükséges.
Az amerikai JOHN DEERE cég – Németországban készülő – JD 750A (1. táblázat) direktvetésre is alkalmas gépei már nem új fejlesztésûek, mégis hazánkban talán kevésbé ismertek. A cég a JD 750A vetőgépcsaládot (3, 4 és 6 méteres változatok) a direktvetés követelményeit messzemenően figyelembe véve alakította ki, és azok felépítésén az ezen igényeknek megfelelő konstrukciós elemek jól felismerhetők. Ezen vetőgépek konstrukciós jellegzetessége azok „robusztus” építése és nagy tömege. Az egyéb talajmûvelő gépek építésénél megszokott erősségû és méretû, egyes mechanikus elemek – pl. csoroszlya-vonószár, leszorító rugó stb. – alkalmazása jól jelzi a gépnek azt a feladatát, hogy a kemény, tömörödött talaj ellenállását legyőzve kell a vetőmagot a megfelelő helyre – a keskeny talajrésbe – juttatnia. A masszív, erős gépvázra telepített nagy géptömeg, az egyes (tárcsás) vetőcsoroszlyákon – a direktvetés körülményeinek megfelelően – beállítható terhelés biztosítja a vetőelemek, valamint a hozzájuk csatlakoztatott részegységek megfelelő talajba nyomását, és nagy mennyiségû szártömeg, valamint kemény, tömörödött talaj esetén is a magárok megnyitását. A John Deere 750A vetőgépek másik konstrukciós jellegzetessége az újszerû vetőelem építés, amely a tárcsás szárvágó-nyitócsoroszlya, és annak oldalán elhelyezett vetőcsoroszlya munkamélységét szabályozó mélységhatároló keréken kívül magába foglalja a mag-talaj közötti megfelelő kontaktust biztosító keskeny magnyomó kereket, valamint a kivetett mag, illetve a nyitott magárok betakarására szolgáló talajtömörítő kerekeket is. Mindezek együttesében, és a soronként egyenletes – a hidraulikus rendszerrel beállítható – nagy (max. 250 kg/vetőelem) nyomóerő segítségével elvégezhető a tarlómaradványok átvágása, a magárok (talajrés) megnyitása, a vetőmagvak talajba helyezése, azok talajba nyomása, betakarása.
Az országban elsősorban szemenként vető és cukorrépa betakarító gépeiről ismert német Franz KLEINE cég SDS típusjellel fejlesztette ki 4,5 m és 6,0 méter szélességû direktvető gépeit (vetőkultivátorait). A vontatott gépek mellső részén, támkerekekkel alátámasztott kereteken, a paralelogramma megvezetésû – szárnyakkal ellátott – késes csoroszlyák találhatók meg három sorban elhelyezve. A gép szárnyas vetőcsoroszlyáival – 15 cm-es sorközzel – sávosan juttathatók ki a vetőmagvak és a mûtrágyák. A késes csoroszlyák behúzó ékkel, 210 mm széles „vetőpapuccsal” és a mûtrágya talp alá történő kijuttatására alkalmas szerszámmal rendelkeznek. A szárnyas vetőcsoroszlyákat egy sorban elhelyezett gumiborítású kerekek követik, ill. a vetett sávokat ezen sorhengerek tömörítik. A sorhengerek mögött – a vázkerethez kapcsoltan – az egytengelyes futómûvel rendelkező vetőkocsi (az ún. magszállító kocsi) található meg. A mechanikus magadagoló szerkezetet a vetőkocsi baloldali gumiabroncsozású kerekéről dörzskerékhajtással mûködtetik. A magtartályból a kiadagolt vetőmagvak – egy hidraulikusan meghajtott ventilátor segítségével – pneumatikus úton, a magvezető csöveken keresztül jutnak a szárnyas vetőcsoroszlyákhoz. A vetőmagtartály változtathatóan kétfelé osztható a vetőmag és a mûtrágya csoroszlya talp alá történő kijuttatására. A mechanikus magadagolású és pneumatikus magtovábbítású vetőszerkezet, mûvelőutas kapcsolásnál a fölösleges magvakat a tartályba visszavezeti. A vázkeret két szélső tagja – szállítási helyzetben – hidraulikusan felhajtható. Az SDS-4,5 és SDS-6 direktvető gépek fontosabb mûszaki adatai a következő a 2. táblázatban kerültek összefoglalásra. A francia KUHN S. A. többféle gabona-direktvető gépet gyárt, illetve több géptípusát ajánlja a direktvetéshez. Az SD sorozatú vontatott gépei 18–38 db vetőcsoroszlyával, 3–4–4,5–6 m munkaszélességgel készülnek. A gépek sortávolsága 15,0–18,7 cm közötti. Az SD sorozat direktvető gépeinek robusztus vázát egytengelyes, ikerkerekes futómû támasztja alá, amelyek előtt – két sorban – csipkés tárcsák aprítják a tarlómaradványokat, illetve nyitják meg a vetőbarázdákat. A 70 cm-es váz alatti szabadmagasság, a 2 soros (eltolt) tárcsaelrendezés, az első barázdanyitók és a hátsó vetőtárcsák közötti nagy hosszirányú távolság, valamint a nagy tárcsaátmérő ( 400 mm) jó áthatolást biztosít szármaradványokkal vastagon borított területen is. A „V” elrendezésû vetőtárcsák és a mélységhatároló kerekek egyenkénti paralelogramma felfüggesztése jó talajkövetést és állandó vetési mélységet biztosít. A gépek mechanikus cellástárcsás adagolórendszerrel és pneumatikus magkiosztó rendszerrel (System Venta) rendelkeznek. A vetősorokat öntisztító gumival borított kerekek tömörítik vissza és a talaj felszínét rugós szárú boronafogak munkálják el.
Az új fejlesztésû SDM sorozat 8 különböző vetőgépet takar, 2,21–5,40 m munkaszélességgel, 12,5–90,0 cm sortávolsággal. Az SDM „multiple” változatoknál igen sokrétû alkalmazási lehetőség van: gabona/aprómagvak vetése vagy (kukorica, szója, borsó stb.) szemenként vetése. A direktvető gépek különböző felszereltséggel kaphatók: barázdanyitó tárcsákkal; paralelogramma megvezetéssel, nyomógörgővel, mélységhatároló kerekekkel stb. Gabona-direktvetésnél mechanikus cellástárcsás adagolás, szemenként vetésnél (6–7–8–9–11 sorban) lyuktárcsás magkijuttatás a jellemző. A gépekkel a direktvetéssel egymenetben mûtrágyák is kijuttathatók. A gépek magtartályai 860–2640 liter, mûtrágya tartályai 1100–3000 liter térfogatúak.

1. ábra: Amazone DMC Primera 602

2. ábra: Gaspardo Gigante 600

3. ábra: John Deere JD 750A

4. ábra: Kleine SDS-6

5. ábra: Kuhn SD 4000

6. ábra: Kuhn SDM multiple 2223

A cikk szerzője: Dr. Kelemen Zsolt