A csoroszlyák kiképzése, és az azokra eső nyomás
A svéd gyár 1992-óta gyárt vetőgépeket. Az elmúlt évek alatt számos ponton fejlesztett és tökéletesített Rapid típusú vetőgépekből mára több, mint 12 000 dolgozik szerte Európában. Sok minden változott a vetőgépen, de a csoroszlya kialakításának alapelve soha.
A Väderstad Rapid vetőgépe a vetésmélységet kontrolálja, nem pedig a csoroszlyák nyomását. Egy hátsó tömörítő kerék az előtte futó egy pár csoroszlyát vezérli egy rudazaton keresztül. Ez nagyobb vetési sebességet enged. Innen ered egyébként a vetőgép neve is. Sok más vetőgép típuson rugóelőfeszítéssel szabályozzák a vetési mélységet. Ez a kialakítás minden helyzetben optimális szerkezetû magágyat kíván, hiszen ha az túl laza, akkor mélyre, ha pedig túl rögös, kemény, akkor pedig sekélyre teszi a magot.
Az egy csoroszlyára eső nyomás fontos kérdés. Ennek helyes számítása a következő: az üres vetőgép súlyát kell elosztani a csoroszlyák számával, majd korrigálni kell annak megfelelően, hogy hová esik a gép súlypontja. A Rapid esetében a csoroszlyák a tartály alatt vannak, így az egy csoroszlyára eső súlyt 0,9-cel kell szorozni, hogy megkapjuk a tényleges nyomást. Azon típusok esetében, ahol a vetőegység csoroszlyái a gép hátsó részénél kapnak helyet, a szorzófaktor csak 0,5 lehet, így a tényleges nyomás csak fele a gyártó által megadottnak. A Rapid nagy csoroszlyanyomása, – ami 112 kg az RDA 600 S típus esetében – lehetővé teszi az igen kötött talajokon történő pontos vetést, sőt akár a direktvetést is.
A Rapid vetőtárcsái 3°-os szöget zárnak be a haladási iránnyal, így egy keskeny magárkot nyitnak meg, melyben a csoroszlya futhat. Ez azt jelenti, hogy nagyon kicsi a vetővályúban dolgozó tárcsa által a talajra gyakorolt oldalirányú nyomás, így nem keni az esetleg kissé nedves talajt sem. A duplatárcsás csoroszlyával szerelt gépek által nyitott vetővályú szélesebb és gyakran elkent.
Van egy érdekes jelenség, amit a vetőgépgyártók „hair-pinning”-nek neveznek. Nehéz magyarra lefordítani, könnyebb viszont megmagyarázni. Szármaradványos területen történő vetéskor előfordulhat, hogy szárdarabkák kerülnek a mag köré, melyek elbomlásakor toxikus anyagok keletkeznek és ez lassítja a csírázást, sőt el is ölheti a csírát. A duplatárcsás csoroszlyával szerelt vetőgépek gyakori hátránya ez.
A Rapid tárcsa/csoroszlya vetőegysége kialakításának köszönhetően finoman darálja a vetővályút, így a magot mindig aprómorzsás talaj veszi körül. A késes csoroszlyával szerelt gépek éppúgy, mint a vetőkultivátorok száraz magágy esetén „rögbe vetnek”, míg az optimálisnál nedvesebb talajon elkenik azt. A csoroszlyák wolfram-karbid élberakással készülnek, ami a hosszú élettartam záloga.
A Rapidon alkalmazott vetőegység kialakítása, felfogatása és vezérlése igen egyszerû. Kevés a csuklópontok, így a csapok, perselyek száma is. Ha ezekből sok van egy gépen, akkor egy idő után kikophatnak, ami azt jelenti, hogy a sorok futása már nem lesz párhuzamos. A Rapidokon alkalmazott gumifelfüggesztésnek is köszönhetően jelentősen kisebb a szervizigény és hosszabb az élettartam, hiszen a csoroszlya köves talajon sem sérül.
A magadagolás
Bármilyen hihetetlen, de a Rapid vetőgépek 0,5–600 kg/havetőmagmennyiséget tudnak hektáronként kiadagolni. Apró és nagymagvú növények egyaránt pontosan kivethetők. A mechanikus típusokon soronként két magadagoló henger – egyik az apró-, a másik a nagymagvú növényekhez – felelős a pontos vetésért. A gyár saját fejlesztésû egysége a Fenix-rendszer, melyet a pneumatikus gépeken alkalmaznak. 2006-tól kezdődően ezen gépek szériatartozéka a hidraulikus magadagolás, mely esetében egy radar érzékeli a haladási sebességet. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a gépkezelő a traktorfülkéből, menet közben is változtassa a kivetendő magmennyiséget. A vetőgép monitorja kompatibilis a mûholdas navigáción alapuló Agrocom és Fieldstar rendszerekkel.
Vannak gyártók, akik szintén a nagy vetési menetsebességgel büszkélkednek. Vajon a magadagolás módja is összhangban van ezzel? Az elektromos magadagolású gépek gyakori problémája, hogy a nagy menetsebességet nem tudja a magadagoló követni.
A tömörítő kerekek kialakítása
A csoroszlyák mögé tett tömörítő keréksor jobb tömörítést és mag/talaj kapcsolatot biztosít. A nagy kerékátmérőnek a homokos talajokon, míg a traktormintázatnak a főként agyagos, nedves talajon van jelentősége. Az OffSet elrendezés nagyobb teret enged a föld és szármaradvány keveréknek a gépen való keresztüljutáshoz, ami például kukorica elővetemény után végzett, általában késő őszi vetéseknél jelent előnyt. Ugyanakkor jobb súlyelosztást biztosít, ami főként a forgókon lényeges (kisebb a taposási kár). A kerekek egyenként, külön kerékvillákra vannak kapcsolva, ami tökéletes felszínkövetést és könnyebb hozzáférést ad deffekt esetén szemben azon típusokkal, melyek tömörítő kerekei egy közös tengelyre vannak felfûzve. A keréksor tisztítását hatékony sárkaparók végzik. Ennek hiányában gyakran előforduló probléma más géptípusokon, hogy a vetésmélységet kontrolláló tömörítő kerék felrakódik sárral és egyszerûen kiemeli a csoroszlyát.
