Az uniós tagság hatására tovább emelkedett a kizárólag növénytermesztéssel foglalkozók aránya, miközben az állattartó gazdaságok száma 21 százalékkal csökkent. Ez nem csoda, hiszen a támogatási és intervenciós rendszer gabonatermesztésre ösztönzi a termelőket. Gazdasági szervezetek esetében a szarvasmarhatartás, egyéni gazdaságoknál a sertéstartás a meghatározó. Az állattartó egyéni gazdaságok zöme (78%) saját fogyasztásra termel, miközben a növénytermesztők egyötöde piacra állít elő terményt. Az állattenyésztés külkereskedelmi mérlege közel 450 millió euró volt 2005-ben, amely a teljes mezőgazdasági aktívum több, mint harmada! Mindezekkel a számokkal röviden érzékeltetni kívántam az ágazat jelentőségét, sajátos helyzetét.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ), mint az ágazat legfőbb szakmai szervezete elkészítette azokat a javaslatait, amelyek feltétlen szükségesek az állattenyésztés talpra állításához. Ezeket az alábbiakban foglaljuk össze.
Tenyészállat beállítás ösztönzése: külföldről jelentős érdeklődés van a magyar tenyészállatok iránt, a keresletet azonban nem tudjuk kielégíteni. Eközben a hazai árutermelők egyre kevesebb tenyészállatot vásárolnak, mert nem tudnak/akarnak ilyen célra komoly összeget kifizetni. A kínálat beszûkült, mind kevesebben vállalták és vállalják a tenyésztés többletköltségeit (és feladatait), helyette az árutermelést választják, rosszabb esetben abbahagyják a gazdálkodást. Az állam ugyanis a tenyészállat-előállítás többletköltségeihez egyre kisebb mértékben járul hozzá. A minőségi árutermelés záloga és alapja a tenyészállatok beállítása, termelésbe vonása. E nélkül romlani fognak a fajlagos mutatók (nincs genetikai előrehaladás), a versenyképesség, végső soron pedig a termék minősége. A tenyészállat használat ösztönzésére, az értékesítési lehetőségeink jobb kihasználása érdekében tenyészállat marketing programot készítettünk.
Árutermelés feltételeinek javítása: hiába vannak piaci lehetőségeink, ha nem tudjuk a vevők igényeit kielégíteni, vagy nem vagyunk versenyképesek a konkurenciával. Ez csak akkor valósul meg, ha a tenyészállatok beállítása folyamatos. A jó gazdálkodás és munkaszervezés mellett kulcskérdés a technológiai fejlesztés. Amíg azonban a régi tagállamok termelői a sok évtizedes tőkefelhalmozás következtében nagyrészt maguk ki tudják termelni ennek az árát, úgy hazánkban az amúgy is tőkehiányban szenvedő állattartók erre kevés kivételtől eltekintve képtelenek. Amennyiben azt akarjuk, hogy a magyar gazdák versenyképesen tudjanak állati termékeket előállítani, az államnak – lásd gabonatárolók építésére kifizetett több, mint 30 milliárd Ft – sürgősen meg kell találnia a megoldást, miként tudja az ilyen beruházásokat hatékonyan segíteni az EMVA forrásaiból. Ide tartozik az oly sokszor emlegetett rugalmatlan és indokolatlanul szigorú szabályozási háttér felülvizsgálata.
Az állattenyésztés fejlesztését szem előtt tartó egységes területalapú támogatás: alapvető kérdés, hogy az új egységes gazdaság-támogatási rendszerben (SPS) – amelyet remélhetőleg 2009-ben vezetnek be hazánkban – milyen hangsúlyt kap az állattenyésztés. Számos nyitott kérdés van még a döntéshozók előtt, amely segítheti a mezőgazdaság jelenlegi aránytalanságait megszüntetni. Erre vonatkozó részletes javaslataink októberre készülnek el.
A tenyésztés-szervezés finanszírozása: a női és hímivarú tenyészállatok képezik az ún. biológiai alapot, amely az árutermelés versenyképességének fenntartásához elengedhetetlen. A biológiai alapok fejlesztése állami feladat, amelyet megbízásból a tenyésztőszervezetek végeznek. Az ágazat jövedelemtermelő képessége még nem elegendő ahhoz, hogy a tenyésztők maguk fizessék az ezzel kapcsolatos költségeket (törzskönyvezés, teljesítményvizsgálatok, tenyészértékbecslés, egyedi megjelölés stb.). Más tagországokban is az állam hozzájárul bizonyos mértékig az ilyen kiadásokhoz. A tenyésztőszervezetek munkájának részbeni finanszírozását egy termelői befizetésekből mûködő önjáró alap segítette. Miközben a feladatok sokasodtak, az alapba történő termelői befizetések évről-évre csökkentek. A növekvő hiányt eleinte az FVM saját költségvetéséből pótolta, majd az alapot átemelte saját jogkörbe és költségvetési fejezetként kezelte. Ez azonban csak átmeneti megoldásnak volt jó. A költségvetés hiánya utolérte az állami feladatot végző tenyésztőegyesületeket is és a tavaly második félévben elvégzett feladatokra járó normatív pénzt (mintegy 470 millió Ft) az FVM a mai napig nem tudta kifizetni, illetve az idei támogatást 40 százalékkal csökkentette. Hosszú távú megoldást – az egykori Állattenyésztési Alap mintájára – a MÁSZ kezelésében, stabil pénzügyi háttérrel mûködő önfinanszírozó rendszer jelenthet. Ez ösztönzőleg hatna a tenyészállat-előállításra, javítaná versenyképességünket, illetve segítené a magyar fajták fenntartását és fejlesztését.
Az állattenyésztési ágazatok jelenleg piaci lehetőségeiket nem használják ki. Tenyészállataink iránt rég nem látott mértékû kereslet mutatkozik külföldön. Az állati-termékelőállítást illetően pedig sok esetben a belső keresletet sem tudjuk kielégíteni (pl. sertéshús, tej). A mezőgazdaság jövőjét tekintve ellentétes az érdekünk a régi tagállamokéval, hiszen nálunk nem vissza kell fogni az állattenyésztés kibocsátását, hanem növelni (természetesen fenntartható fejlesztésről beszélünk és nem lehet célunk raktárra termelni!). Ehhez elsősorban több törzstenyészetre, több tenyészállatra, majd ezeken keresztül több árutermelő gazdaságra és jobb minőségû, egységes végtermékre van szükség. Az ágazat szereplői zömében tőkeszegények, saját maguk nem képesek előteremteni a fejlesztésekhez szükséges összeget (lásd AKII tanulmányok). Úgy ítéljük meg, hogy nem lehet a nálunk szerencsésebb történelmi fejlődésû régi tagországokkal együtt kezelni a magyar és más új tagállamok gazdáit. A rendszerváltás, majd a csatlakozás a nyugodt tőkefelhalmozást nem tette lehetővé, a termelők egy jelentős része, illetve a társadalmi szervezetek nem erősödhettek meg. A következő évtizedben a szükséges források mellérendelésével a folyamatos és zavartalan fejlődés lehetőségét kell biztosítani.
A cikk szerzője: Dr. Wagenhoffer Zsombor
Címlapkép: Getty Images
