A Saaten-Union búzanemesítése a 80-as évek eleje óta foglalkozik intenzíven hibridek létrehozásával és az elért eredmények mára már igazolják, hogy az új technológiába történt befektetés és a kitartás nem voltak hiábavalóak:

• a 90-es évek közepén az első fajtaelismerés Franciaországban,
• 1999-ben az első fajtaelismerés Németországban,
• 2001-ben a MONSANTO hibridprogramjának megvásárlása,
• 2002-ben a hibrid búza vetésterülete Franciaországban meghaladja a 80 000 ha-t,
• 2003-ban a DuPont hibridprogramjának megvásárlása,
• 2003-ban a vetésterület Németországban és Franciaországban meghaladja a 130 000 ha-t,
• 2004-ben már 9 hibrid búza van kereskedelmi forgalomban Európában, több, mint 150 000 ha vetésterülettel,
• 2005-ben Közép-Kelet Európában is megkezdődik a hibrid búzák széles körû tesztelése és piaci bevezetése,
• 2006-ban a hibrid búza vetésterület Európában eléri a 170 000 ha-t.

Az eddigi termelési tapasztalatok egyértelmûen igazolják a hibrid búzák hozam- és jövedelmezőségi fölényét elsősorban a nem optimális körülmények között. Természetesen azt joggal várhatjuk el, hogy egy hibrid búza jó körülmények között is meggyőző termésfölényt érjen el a versenytárs fajtákkal szemben. Erre jó példa az OMMI 2005. évi első éves, középérésû fajtajelöltek kísérlete, ahol a dobogó legmagasabb fokán a Saaten-Union már kereskedelmi forgalomban is elérhető HYSUN hibrid búzája végzett rel. 108,5%-os eredménnyel. Mindettől függetlenül azonban ne feledjük, igazán jó termesztési feltételek között a hibridek terméstöbblete a legjobb fajtákkal szemben nem minden esetben tudja a magasabb vetőmagköltséget kompenzálni! A hibrid búza igazi helye nem a kisparcellás kísérletek által biztosított optimális körülmények között van! Ha egy más területről vett hasonlattal kellene érzékeltetni a hibrid búza „filozófiáját” akkor azt mondom, ne úgy tekintsünk a hibrid búzára, mint egy Forma 1-es Ferrari versenyautóra, ami zárt pályán, „steril” körülmények között képes újabb és újabb csúcsok megdöntésére. Sokkal inkább úgy nézzünk a hibrid búzára, mint egy Land Rover-re, amely igazán nehéz terepkörülmények között biztonyítja az erősségeit, akkor és ott, amikor és ahol a többiek már a küzdelem feladására kényszerülnek. A németországi tapasztalatok is azt mutatják, hogy elsősorban a keleti tartományokban, tehát az inkább kontinentális jellegû termőhelyeken jutottak igazán komoly szerephez a hibridek. Egyes régiókban már 10%-os részesedést értek el a vetésterületből, sok esetben a tritikálét és a rozsot szorítva ki. A gyengébb talajadottságú, továbbá a szárazságra hajlamos termőhelyeken ugyanis kiválóan érvényesül a jobb stressztoleranciájuk. Ez önmagában nem csak a nagyobb termésben, hanem az egyes évjáratok termésstabilitásában is megjelenik. Nagyobb, mélyebbre hatoló gyökérzetük mind a talaj tápanyag-, mind a vízkészletére nagyobb szívóhatást tud kifejteni. Az elvégzett lizimeter- és tenziometer kísérletek szerint a vegetáció utolsó négy hetében a hibridek gyökérzete által a talajban kifejtett szívóerő jelentősen, mintegy 40%-kal meghaladta a hagyományos fajtákét. A 60, 90 és 120 cm mélyen végzett mérések szerint még a két vizsgált rozsfajta gyökérzete sem tudott akkora szívóerőt kifejteni a talajban, mint a hibrid búzáé. Az elmúlt két év hazai nagyüzemi eredményei azt igazolják, hogy a hibrid búza nemritkán 1–2 t/ha(!) többlettermés elérésére képes a hagyományos fajtákkal szemben.

A Saaten-Union hibrid búza nemesítése egyedülálló Európában, ugyanakkor még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Az eddigi hibridek jellemzően már ismert fajták keresztezésével jöttek létre. Az újabb kutatások már arra irányulnak, hogy megtalálják a legjobb pollenszolgáltató- és kombinációs képességgel rendelkező speciális apai vonalakat. A betegségekkel szembeni ellenállóság fokozása mellett a beltartalmi paraméterek javítása is folyamatos fejlesztés eredménye, mára már a szigorú malmi igényeknek is eleget tevő hibridek is elérhetőek. A hibridekre jellemző minőségstabilitás lehetőségét felismerve egyes francia malomipari cégek közös fejlesztésekbe kezdtek a feldolgozási céljaiknak leginkább megfelelő hibridek előállítása érdekében.

A Saaten-Union nemesítőállomásain évente mintegy 1000 új kísérleti hibrid kerül előállításra. Célunk az, hogy ezekből a nemzetközi fajtavizsgálatok tapasztalatai alapján 2–3 új, jobb termőképességû és kedvezőbb beltartalmi paraméterekkel rendelkező hibrid kerülhessen be a köztermesztésbe. Természetesen a technológia átalakítása elengedhetetlen, hiszen a hibridek rendkívül alacsony vetésnormája (150 mag/m2, azaz ca. 70–80 kg/ha!), a korai vetés megköveteli a kitûnő vetéstechnikát éppúgy, mint a teljes vegetáció alatti szigorú, a hagyományos búzáktól némileg eltérő technológiai fegyelmet.

 A magyarországi fejlesztések keretében jelenleg 2 másodéves valamint 3 elsőéves hibridet vizsgálunk az OMMI fajtakísérleteiben, ill. nagyüzemi körülmények között kísérjük figyelemmel hibrid búzáink teljesítményének alakulását.

A cikk szerzője: Blum Zoltán