A betakarított terményre vonatkozó munkaminőség alatt a szemtörés- és szemtisztaság értékeket kell érteni, amelyek a gabonák malmi átvételekor a fontos kritériumok közé tartozik. Az arató-cséplő gépek beállítása függ a konstrukciójuktól is. A magyar gazdaságokban megtalálhatóak mind a három konstrukciós csoportba tartozó gépek egyaránt, azonban többségük a hagyományos kialakítású, tangenciális cséplődobbal és szalmarázó ládákkal rendelkező gép. Ennek fő oka, hogy a szalmát kevésbé törik össze. A nagyüzemekben azonban megtalálhatóak az axiáldobos gépek is, amelyeken az axiálisan elhelyezett rotor, vagy rotorok első szegmense végzi a cséplést, a hátsó része pedig a szalmaleválasztást, ill. a forgó szalmaleválasztású gépek, amelyeken a hagyományos, tangenciális cséplődob mögött forgó rotorok végzik a leválasztást és az anyagtovábbítást.
Az arató-cséplő gépek beállításánál figyelembe kell venni a betakarítandó növény fajtáját, szem-szár arányát, hozamát, magasságát, gyomosságát stb. A beállításokat, a növény jellemzőinek figyelembevétele mellett, a kezelési utasítás előírásai szerint, ill. próbákkal végezhetjük el megfelelően. A tarlómagasságot a csúszó talpak segítségével állíthatjuk be, amelyet mechanikusan, ill. a fülkéből automatikusan elvégezhetünk.
A mai modern kombájnokban a hosszirányú talajkövetés mellett megtalálhatóak a keresztirányú talajkövetést irányító automatikák is. (1. ábra)
A motolla helyzetét mindig a növény magasságához kell állítani úgy, hogy a terelő lécei a kalász alatt érintsék a betakarítandó növény szárát, fordulatszámát pedig a mindenkori sebességhez kell igazítani, ezzel elkerülve a növény feltekeredését, ill. a kalász gép előtti kicséplését. A mag méreteinek megfelelően állítsuk be a cséplőrést és a cséplődob-dobkosár közötti távolságot. Fontos a cséplődob fordulatszámát is beállítani a megfelelő értékre a betakarítandó gabonafajtának megfelelően. Fontos jellemzők még a szem-szalma arány, a nedvességtartalom és a fajta csépelhetősége. A haladási sebességet az adott fajta hozama dönti el, amelyet úgy kell megválasztani, hogy az 1,5%-os veszteségszint tartása mellett a maximális áteresztőképesség közelében üzemeljen az arató-cséplő gépünk a megfelelő teljesítmény- és energetikai mutatók elérése érdekében. A mai kombájnok rendelkeznek fedélzeti szemveszteség-jelzővel, azonban fontos, hogy a betakarítási körülmények (nedvességtartalom, fajta stb.) változásakor mindig újrakalibráljuk őket. A tisztító rosták és a szelelő ventilátor beállításánál fontos találni egy olyan optimális munkapontot, ahol a szemtisztaság értékek mellett a veszteség értékek is megfelelőek.
A mai nagy teljesítményû arató-cséplő gépeket megfelelő munkaszélességû adapterekkel is el kell látni. A hatékony munkavégzés szempontjából ki kell választani a gépünkhöz megfelelő munkaszélességû adaptert. Mérési adataink bizonyítják, hogy a szélesebb adapterrel és alacsonyabb munkasebességgel üzemeltetett kombájnok energetikai szempontból kedvezőbben használhatóak, mint fordított esetben, mivel az önvontatás hajtóanyag-igénye magasabb gyorsabb haladás esetében.
A gépek nagy tömegteljesítménye akkor használhatók ki igazán, ha a kiszolgálás, vagyis a szállítókapacitás lehetővé teszi a folyamatos üzemelést, elkerülve az üresjáratokat, megállásokat. Az egyes arató-cséplő gépek üzemeltetésénél a szállítókapacitás könnyen megoldható feladat, azonban a gépcsoportban üzemelő kombájnok esetében ez bonyolultabb feladat. Az összesített betakarítási teljesítmény és a szállítási távolság alapján kell a darabszámot meghatározni, amelyben a szállítási programok nagy segítséget nyújtanak. Nagyobb szállítási távolságok és nehéz terepviszonyok esetén, ha több gépet együttesen üzemeltetünk, akkor kiválóan alkalmazható a kétfázisú szállítási technológia.
Nagy térfogatú kiközelítő átrakókocsi alkalmazásával ez a feladat jól megoldható, mivel a kocsi 330–350 t/h átrakodási teljesítménnyel és 10-12 perces fordulóidővel képes dolgozni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy 1 db nagy térfogatú átrakókocsi képes kiszolgálni 2 db nagy teljesítményû arató-cséplő gépet. Így még nagy szállítási távolságok esetén is a betakarítási gépcsoport biztonságosan szervezhető.
A betakarítás előtti precíz gépbeállítás és az üzemeltetés gondos szervezésével a betakarítási teljesítmény növelhető, a veszteségszint minimalizálható, a betakarított gabona minősége megőrizhető, amelyek javítják a termesztés jövedelmezőségét.
A cikk szerzője: Dr. Kelemen Zsolt
