Életkor: 39 év
Családi állapot: nős, 2 kisfiú édesapja
Hobbi: kirándulás és zenehallgatás
Beosztás: cégvezető – Karintia kft.
Szakmai életút: 1992 rettségi, Széchenyi István Gimnázium, Sopron 997 – agrármérnöki diploma, Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetem 004 – minőségirányítási és logisztikai szakmérnöki diploma, Széchenyi István Egyetem, Győr 995 – egy német tulajdonú növénytermesztéssel foglalkozó cég ügyintézője 998. február 1-től a Karintia Kft. alkalmazásában – 2001-től mint cégvezető.
Szakmai hitvallása: „Életünk során teremtsünk értéket, melynek alappillérei a család és a barátok, a munkában pedig nélkülözhetetlen a betyárbecsület.”
Életkor: 42 év
Családi állapot: nős, 2 lány édesapja
Hobbi: kerékpározás, síelés, séta a családdal
Beosztás: ügyvezető, vetőmag üzletág vezető – Raiffeisen-Agro Magyarország Kft.
Szakmai életút: 1989 rettségi, Széchenyi István Gimnázium, Sopron 994 – agrármérnöki diploma, Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetem 994–1999 egy holland-magyar tulajdonú mezőgazdasági termeléssel foglalkozó cég vezetője 999 február 1-től Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. – 2008-ig vetőmag üzletág vezető, 2009-ig kereskedelmi vezető, 2009 óta ügyvezető.
Szakmai hitvallása: „Úgy gondolom olyan szakmát tudtam választani, amelyet a mindennapokban nem munkaként, inkább kihívásként élek meg.”
Területi, népességi, gazdasági adatok
- Az Osztrák Köztársaság területe 83 871 km2, kb. 10%-kal kisebb Magyarországénál. Lakosainak a száma 8,5 millió. Az ország 1995. január 1-óta az EU tagja.
- Fizetőeszköze az euró.
- Az egy főre jutó GDP-je 2012-ben 46 643 USD volt (Magyarországé 12 652 USD), ezzel Európa 3-ik, a világ 13-ik leggazdagabb állama (Magyarország 58. a világranglistán).
- A mezőgazdaság a bruttó hazai termék mintegy 1,5%-át adja (ez hazánknál mintegy 3,3%), ami a Magyarországinak nominális értelemben kb. a másfélszerese.
- A munkanélküliségi ráta évek óta 5% alatt helyezkedik el (jelenleg 4,3%), míg az infláció 2,6%.
- Ausztria és Magyarország között a közös történelmünk és gazdaságunk alapján jelentősnek mondható export-import kapcsolatok alakultak ki az évszázadok alatt. Jelenleg Magyarország Ausztria exportjának a 3%-át adja (értékben 5 milliárd EUR), ezzel a 7. helyet foglaljuk el, míg importjának 2,8%-a (értékben 4,63 milliárd EUR) Magyarországról származik, ezzel a 8. helyet foglaljuk el.
- Ausztria a magyarországi tőkebefektetési rangsorban a 4. helyen áll mintegy 9 milliárd EUR-val. Magyarországon mintegy 460 ténylegesen működő osztrák tulajdonú vállalat van, melyek megközelítőleg 80 ezer munkavállalót foglalkoztatnak, mintegy 14 milliárd EUR árbevétellel.
- Ausztria területének mintegy 40%-a erdő, 25%-a legelő, a szántóterületeinek nagysága 1 355 000 ha (2012). Ez kb. harmada Magyarországénak.
- A legjelentősebb szántóföldi kultúrák: őszi búza (300 ezer ha), szemes kukorica (220 000 ha), őszi és tavaszi árpa (150 000 ha), silókukorica (85 000 ha), lucerna (63 000 ha), őszi káposztarepce (55 000 ha), cukorrépa (50 000 ha), rozs (50 000 ha).
- Az állatállomány tekintetében szomszédunk a következőképpen áll: 3,3 millió db tejelő tehén, mintegy 3 millió sertés, és mintegy 2 millió húsmarha található meg az országban.
- Az állatállomány egy gazdaságra jutó megoszlása azonban a magyarországihoz képest rendkívül alacsony: átlagos gazdálkodási egységenkénti szarvasmarha darabszám 28, míg a sertéseknél ez a szám 85!
- Az ipar is jelentősnek mondható, köszönhető az ország gazdag ásványi anyag ellátottságának (wolfram és magnezit bányászata Európában vezető). Az osztrák GDP mintegy 30%-át ez a szektor adja.
- Energiagazdálkodás: 1978-ban az osztrák parlament a nukleáris energia használatát betiltotta, így jelenleg a vízi-, szél- és bio erőművek adják az ország energiaellátásának nagy részét. Az ország energiatermelésének mintegy 63%-a megújuló energiaforrásból származik. Burgenland tartomány például teljesen önellátó a saját szélerőművei által termelt árammal.
- Az ország egyik fontos ágazata az idegenforgalom, melynek 70%-a az őszi-téli, míg 30%-a a tavaszi-nyári hónapokra tehető (kb. 4-szer annyian látogatják Ausztriát, mint hazánkat.)
Tények és adatok az ausztriai mezőgazdaságról
Éghajlati jellemzők
Az ország éghajlati adottságai igen különbözőek. A mérsékelt égövben fekszik, mégpedig a közép-európai klímazóna azon részén, ahol az óceáni és kontinentális hatás egyaránt érvényesül.
Az Alpok északi részénél átmeneti, közép-európai éghajlat uralkodik: itt minden hónapban hull a csapadék, gyakran hűvös a nyár és hideg a tél. Az Alpok belsejében kevesebb a csapadék, a nyár gyakran forró és száraz, a tél hosszú, hóban gazdag, télen az alacsonyabban fekvő területeket sokszor köd borítja. Az Alpok nyugati részén gyakran keletkezik főn (száraz, meleg déli szél). Délre tőle száraz, meleg a nyár, enyhe a tél (közkedvelt üdülőhely a Karintiai-tavak környéke). Az ország keleti részére a mérsékelt éghajlati öv jellemző, Burgenlandban a pannon kontinentális klíma uralkodik.
A mezőgazdaság státusa
Összességében elmondható, hogy Ausztriában a mezőgazdaság és a benne dolgozók státusa valamint a társadalom általi megítélése más, mint Magyarországon. Ennek leginkább történelmi okai vannak. Ausztriában több generáción keresztül a mezőgazdasággal foglalkozó családokat találunk. A vidék megtartó ereje lényegesen nagyobb, mint nálunk, ez elsősorban a több vidéki munkalehetőségnek és a falusi turizmusnak köszönhető. (Ausztria lakosságának mintegy 5%-a dolgozik mező- vagy erdőgazdálkodásban.)
Az átlagos birtokméret Ausztriában is fokozatosan nő. Míg 50 évvel ezelőtt 20 ha volt, napjainkban 45 ha fölött jár ez a szám. A gazdálkodók száma 50 év alatt több mint a felére csökkent (jelenleg kb. 150 000 gazdaság működik Ausztriában), tehát itt is érzékelhető a koncentráció.
A gazdálkodó egységek 93%-a privát (családi) tulajdonban van, aminek kb. 42%-a mint főállású, 58%-a pedig mint mellékállású gazdálkodik. Ettől függetlenül Ausztriában a kisebb gazdák is megélnek, hisz Ausztria a kb. negyedakkora szántóföldi területein 1,5-szer akkora értéket termel meg, mint Magyarország. Magyarra fordítva durván 6-szor akkora érték teremtődik az osztrák gazdáknál, mint a magyar társaiknál (2012-ben mintegy 2.9 milliárd EUR a mezőgazdaságból és mintegy 1 milliárd EUR az erdészeti gazdálkodásból).
Hogyan lehetséges ez? Az első az ország korábban említett pozitív éghajlati jellemzőiben keresendő. Másik fontos különbség, hogy Ausztriában a megtermelt mezőgazdasági termékek rendkívül magas feldolgozottsági fokon és ezáltal lényegesen magasabb áron kerülnek értékesítésre. Harmadik a biotermelés rendkívül magas aránya. Ausztria EU-ba lépése óta megötszöröződött a biogazdaságok száma. Jelenleg mintegy 21 ezer biogazdálkodó működik az országban, ez több mint 12%-a a teljes gazdálkodóknak, összesen 150 ezer ha-on gazdálkodnak (az összterület mintegy 12%-a!). Természetesen a biotermékek magasabb ára is hozzájárul a mezőgazdaság magas termelési értékéhez.
Végül pedig a magas szintű falusi, illetve vidéki turizmus!
Integráció
Ausztriában a gazdálkodók integrációjának komoly, több mint 100 évre visszanyúló hagyományai vannak. A német Wilhelm Raiffeisen alapította meg a szövetkezeti alapú integrációt, amelynek alapja a mezőgazdasági termelők összefogása. Később ez a finanszírozás összefogásával is kiegészült. Ekkor alakultak meg a termelői tulajdonú első raktárházak, a „Lagerhausok”, melyeknek az volt az előnye, hogy a termelőknek nem kellett egyenként tárolótereket építeni, hanem ezt közösen, olcsóbban meg tudták oldani. Ez az inputanyagok közös beszerzésével egészült ki, így az integráció teljesen zárttá vált.
Földtulajdon, földhasználat
A növekvő népesség miatt az élelmiszerárak növekednek, így a termőföld megtérülése is javul. Mennyit ér egy mezőgazdasági terület Ausztriában? Hazánkban a földárak – az EU-átlaghoz viszonyítva – még mindig alacsonyak. Nem véletlen a szomszédjaink részéről tapasztalható nagy érdeklődés a magyar föld iránt. Számukra ugyanis még mindig olcsónak mondható a magyar föld ára. Ausztriában 1 hektár termőföld ára a kereslettől, az elhelyezkedés és a minőségtől függően átszámítva nagy szórást mutat, 6 millió és 45 millió forint között mozog. A határon túl, Ausztriában, tehát a termőföld akár hússzor is többe kerülhet mint nálunk, annak ellenére is, hogy hazánkban az új földtörvénynek köszönhetően sokan még a korábbi szabályozási környezetben vásároltak földet, ami jelentős termőföld-áremelkedéssel járt.
Ausztriában a bérelt területek aránya csupán 25%, míg Magyarországon több mint 2/3-át bérlik a földnek. A magas termőföldárak, a magasabb jövedelmezőség és a szűkös kínálat a „sógoroknál” a bérleti díjakra is rányomja bélyegét. 1 ha föld bérletéért az osztrák gazdáknak mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk, a bérlet összege hektáronként, régiónként eltérő arányban 250 euró/ha és 1000 euró/ha, tehát átszámítva 75 000 és 300 000 Ft összeg között mozog. Kevésbé frekventált régiók közé számít többek között Burgenland keleti része (Magyar határ közelében), Északkelet-Ausztria Csehországgal és Szlovákiával határos része. Az ország belseje felé haladva a földárak és ezzel együtt a bérleti díjak is emelkedő tendenciát mutatnak. A cikk írása közben több ausztriai gazdaság vezetőjével beszélgetve a belső ausztriai magas földárakat a városok közelsége és a föld minősége mellett egyöntetű vélemény alapján egy érdekes szempont befolyásolja. Hova tudom kijuttatni az állattartásból származó trágyát? Erre ugyanis Ausztriában szigorú szabályok vonatkoznak. Érthetőbb a statisztika annak tükrében, hogy míg Kelet-Ausztriában a növénytermesztés bevételének aránya az összes bevételhez viszonyítva meghaladja a 75%-ot, addig az ország belsejében ez kevesebb, mint 25%.
Agrártámogatási rendszer
Ausztria jelenleg a hazai össztermékének mintegy öt százalékával megegyező összeget költ az agrártámogatásokra. Ausztriában éves szinten a Brüsszelből érkező és az osztrák társfinanszírozással együtt 2,3 Mrd eurónyi összeg jut agrártámogatásra (Magyarországon ez az összeg kb. 2,4 Mrd euró). A támogatások fő célja a kisebb gazdaságok megélhetésének biztosítása. A közösségi támogatások elosztása az EU-ban meglehetősen egyenlőtlenül történik. A KAP-pénzek elosztását, akár a mezőgazdasági össztermékhez, akár az egy főre jutó GDP-hez, akár egy hektárra vetítve viszonyítjuk, a keleti országok kevesebb támogatást kapnak, szemben az osztrák gazdákkal.
Személyes benyomások, tapasztalatok
Mindketten immáron 15 éve dolgozunk hasonló profilú osztrák tulajdonú vállalatnál, és több mint 20 éve van kapcsolatunk osztrák gazdálkodókkal, kellő rálátással, személyes tapasztalattal rendelkezünk tehát velük kapcsolatosan, amit most szívesen osztunk meg a tisztelt olvasókkal.
Ausztria egy jellemzően nem mezőgazdasági, hazánkénál kedvezőtlenebb agráradottságokkal rendelkező ország. Az osztrák agrárstruktúra összefoglalva a fent leírtakat lényegesen különbözik a miénktől. Kezdve a sort a birtokmérettel, számos megfelelő méretű területtel rendelkező családi gazdaság sora, amik lényegesen magasabb technikai feltételek mellett gazdálkodnak, mint magyar versenytársaik. Ausztriában magas a tőkeellátottság és a bankok is könnyebben finanszírozzák a mezőgazdasági tevékenységet. A bérelt területek aránya csupán 25%, a gazdákat kevesebb, ugyanakkor nagyon hatékony, erős érdekképviselet védi.
Ausztria és Magyarország történelme az évszázadok során nagyon összeforrott. Mint „sógorok” tekintünk egymásra és próbáljuk megfejteni, hogy mit csinálnak ők másként, netán jobban.
Ahhoz, hogy tisztán lássuk, hogy Ausztria hogyan is jutott el erre a szintre, a történelem kerekét mintegy 80–100 évvel kell „visszapörgetnünk”. Az első világháború után szomszédunk – akárcsak mi – kereste a helyét Európában. Mind gazdaságilag, mind társadalmilag megroppantotta az országot a háború, amire még egy lapát volt a gazdasági válság. Az akkori viszonyokat nagyon jól szemlélteti az a tény, amit Nagycenken gazdálkodó megboldogult nagyapánk, Bene Mihály szokott emlegetni: a két háború között akkora szegénység volt Burgenlandban, hogy az osztrák napszámosok Magyarországon kerestek (és találtak) munkát.
A második világégés után szintén hasonló sorsa volt Ausztriának, mint nekünk. Ez egészen 1955-ig tartott, amikor is ügyes diplomáciai kapcsolataik révén elérték, hogy keleti területeiről a szovjet, a nyugatiról pedig az amerikai csapatok vonuljanak ki, Ausztria pedig kinyilvánította semlegességét és elnyerte szabadságát.
Innen gyakorlatilag a két ország gazdasági fejlődése teljesen elválik egymástól. Ausztria megkapta (egész pontosan elfogadta) az USA-tól a Marsall-segélyt, amely nagy lendületet adott neki. Természetesen, ahol Ausztria most tart azt már teljesen saját magának köszönheti. A titok talán abban rejlik, hogy nagyon gyakorlatias módon állnak az előttük álló feladatok megoldásához, az adottságaikat jól aknázzák ki. Ezek a természeti szépségeken és a kiváló infrastruktúrán alapuló turizmusuk, a feldolgozóiparuk és a kereskedelmük. Emellett az osztrák emberek két lábbal a földön járnak, megmaradtak a realitások talaján és folyamatosan keresik a szomszédjaikkal – így velünk is – a további üzleti lehetőségeket.
A feladat, legyen szó magyar vagy osztrák gazdáról, közös. A FAO előrejelzése szerint az évszázad első felében 2050-ig a föld népessége 50%-kal nő, és eléri a 9,2 milliárdot. A mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, takarmányok iránti kereslet 70%-kal növekedhet.
Nagycenki gyökerekkel rendelkezve, egy rövid Széchenyi István idézettel foglalhatjuk össze az elmondottakat:
„Tőlünk függ minden, csak akarjunk!”
Bene Zoltán, Bene László
A cikk szerzője: Bene Zoltán
