Az Európai Unió vezető kukoricatermelő tagországa, Franciaország után hazánk rendelkezik a legnagyobb kukorica termőterülettel. Az idei 7,7 tonna országos átlaggal a várható össztermés az EU-25 mennyiségének mintegy 16 százalékát teszi ki. Viszonylag kiszámítható jövedelmet biztosít az ágazaton belül a kukorica termesztése, amely néhol még a hektáronkénti 11 tonnát is meghaladta – hallhatták a résztvevők a megnyitó szavakat. A továbbgondolkodás viszont nagyon is időszerû, hiszen az állatállomány csökkenésével megnőtt a kukoricafelesleg. A jelentős túlkínálat miatt sürgető feladattá vált a készletezéshez és a kivitelhez szükséges infrastruktúra javítása, fejlesztése. Az AVOP keretén belüli raktárépítés lehetőségével mintegy 2,5 millió tonna raktárkapacitás-bővítéssel számolhatunk. Új programként a bioetanol gyártása biztosíthatja a következő fejlődési lehetőséget, hiszen kötelező jelleggel, folyamatosan be kell vezetni annak az üzemanyagokhoz történő adagolását.
Vancsura József szerint a fórum lényege az útkeresés. Legfontosabbnak a szellemi tőke egységesítését tekinti, hiszen véleménye szerint Magyarország az EU-n belül a kukorica országa lehet. Át kell értékelni az eddigi gondolkodásunkat, alternatív dolgokat kell kitalálnunk, figyelembe véve, hogy a gabona energia is – mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
Vermes András, az Agrograin Rt. vezérigazgatója a kukorica világpiaci és hazai perspektíváiról tartott előadást, amelyben ismertette a piac fejlődését és felvázolta, mire számíthatunk a jövőben. Az első szakaszban, 1998–99-ben vámmentes árut nem tudtunk exportálni, minden árú tengeren túli országokba, illetve keletre ment, jelentős árveszteséggel. Támogatást kellett adni ahhoz, hogy mûködhessen az export. A második szakaszban a dupla nullás export következett, a vámmentes rész bevihető volt az unióba, a nagyobb rész viszont még mindig a tengeren túlra került. A harmadik szakasz november 1-jétől indult, azóta tartozik az intervenció alá a búza, a kukorica és az árpa. Ma a világpiaci ár 20–22 ezer forint, amely összeg normális, elfogadható piaci árnak tekinthető. Ha nem lennénk EU-tagok, ez számunkra mindössze 16 ezer forint lenne. Az árszintet tehát mintegy 4–5 ezer forinttal emeli az, hogy uniós tagok vagyunk. Az intervenciós rendszerrel az „isten lábát fogtuk meg” – fogalmazta meg az előadó. A közeljövőben, (2007–2013) beindul az etanol program. Az energiaoldalról is növekvő igény lesz rá. Itt minden évben többlettel kell számolnunk, s ezekre alternatív programokkal kell felkészülni, nem pedig az állatok számát szaporítani.
A piaci esélyekről szólva megtudhatták a résztvevők, hogy támogatással a mediterrán térségbe is lehet értékesíteni. Ma még versenyképesek vagyunk, de hosszú távon számolnunk kell majd a román áruval is. Mintegy öt-tíz éven belül a minőségi termelést megfizeti a magyar vásárló. A GMO kapcsán hallhattak a jelenlévők arról is, hogy természetesen fontos a nyomonkövethetőség, szempont, hogy a termék GMO-mentes legyen. Ha lesz nálunk is génmódosított kukorica, akkor feláras lesz a biztonságos, garantálható termék. A tőzsde szerepéről megtudhattuk, hogy az nem felel meg alapfunkciójának, nem biztosítja az árakat, szerepe megszûnőben van, amihez az intervenció nagyban hozzájárul.
Komka Gyula, az FVM-MGI főosztályvezetője a tárolásról és tartósításról beszélt, kihangsúlyozva a célt: a minél kisebb veszteséget. A biztonságos tárolás egyrészt a tárolt gabona jellemzőitől (nedvesség, hőmérséklet stb.), másrészt a tárolók (betonsiló, fémsiló, vízszintes „csarnok” tároló) állapotától, valamint a tárolási technológiáktól függenek. Meg kell tehát vizsgálni, alkalmasak-e kereskedelmi célú, intervenciós tárolásra, megfelelnek-e a gabona saját célú felhasználásának.
Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet főigazgató helyettesétől, Dr. Gundel Jánostól a kukoricáról, mint klasszikus takarmányról hallhattunk. Az intézet jogelődje már száz évvel ezelőtt foglalkozott a növénnyel, amelynek táplálékanyag koncentrációja döntő. Az előadó szerint mindennapi valóság az állatok egészségének kérdése is így a jövőben a generatív típusú növények szerepe megnő a tápanyag-koncentráció miatt. Állategészségügyi probléma a túlszárítás és az alulszárítás is. Sajnos csak álom lehet az az elképzelés, miszerint a vetéskor már tudni kellene, hogy mit akarnak csinálni a terméssel. „Nincs annál nagyobb veszteség, mint azt kiengedni a kezünkből, ami egyszer már ott volt.”
Sipos Domokostól, a Hungrana Kft. ügyvezető igazgatójától a kukoricáról, mint széles körû ipari alapanyagról és tételes energiaforrásról kaptak tájékoztatást a hallgatók. Ipari felhasználása a keményítőipar és az izocukor-gyártás mellett leginkább a bioetanol-gyártásra koncentrálódhat. Osztrák találmány az a szisztéma, amely a fogyasztási szerkezet váltására készteti a vásárlókat azzal, hogy az olcsóbb árat határoz meg a bio-etanolt tartalmazó üzemanyagnál, mint a benzinnél. Fókuszban áll a vita az etanol közvetlen bekeverési technológiáját illetően. Egyelőre nincs egyeztetés az EU-ban, de várhatóan közel a pillanat, amikor a bioetanol támogatás nélküli ára is alacsonyabb lesz a benzinénél. Fő problémát a melléktermék értékesítése jelenti, ami kiszámíthatatlan az állatállomány visszaesése miatt.
A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fiatal munkatársa olyan új lehetőségről beszélt, amely a kukorica különleges hasznosításáról szólt. A kukoricarost (maghéj) olajtartalma koleszterinszint csökkentő hatása minden olajénál nagyobb, s mindössze két százalék tiszta olaj nyerhető ki az alapanyagból. A biomûanyagok tárháza végtelen, szintetikus alapanyagokhoz keverve használható termékek sokasága állítható elő, és ezek mind száz százalékban megújuló alapanyagok.
Salgó András, a BME tanszékvezető egyetemi tanára a kukoricáról mint a gluténmentes élelmiszerek alapanyagáról beszélt, valamint az élelmiszeripari új lehetőségekről.
A rendezvény számos kapcsolódó és érdekes hozzászólással zárult.
Címlapkép: Getty Images
