A harmonikus tápanyagellátásnak a talajon keresztüli műtrágyakijuttatás mellett hangsúlyos eszköze a levéltrágyázás is. Makroelemek esetében a teljes növényi igény néhány százaléka juttatható ki ilyen módon, azonban stresszhelyzetekben, vagy intenzív fejlődési szakaszokban ez is komoly jelentőséggel bír, hiszen rögtön felvehető tápanyagforrásról van szó. Mikroelemekből viszont szinte a teljes növényi igény kijuttatható levéltrágyázással, ami azért is jelentős, mert sokszor még a talaj jó ellátottsága esetében is gyenge a tényleges mikroelem-szolgáltató képesség. Ezekkel összefüggésben az 1. ábra azt tekinti át, hogy a makro-, mezo-, ill. mikroelemekből egy átlagos növényi igény mekkora arányban fedezhető levéltrágyázás útján.

Visszautalva arra, hogy több esetben a jó talajellátottság nem egyenlő a jó növényi felvehetőséggel, a 2. ábrán jól látható a mezoelemek közül a magnézium és a kalcium erősen pH-függő felvehetősége, ami gyakorlatilag az összes mikroelemre is elmondható. Ha valamilyen gátló tényező (pl. kémhatás, vagy szárazság okozta stressz) miatt a talajban bár jelenlévő tápelemek nem, vagy csak kis részben felvehetőek a növény számára, a hiányzó tápelemmennyiség levéltrágyázás útján pótolható. Ugyancsak levéltrágyázás útján pótolhatóak a vegetációs időszak valamely fenofázisában hiányban lévő tápelemek, hiszen az így kijuttatott tápelemek rögtön hasznosulnak. A növények teljes vegetációra vetített tápanyagigényével kapcsolatban leszögezhető, hogy a makroelemeknek néhány százaléka, a mezoelemeknek tíz–húsz százaléka, míg a mikroelemeknek majdnem teljes egésze juttatható ki levéltrágyázás útján. Ebből következik, hogy a levéltrágyázás útján kijuttatott makro- és mezoelemek nem helyettesíthetik a talajon keresztül történő tápanyag-utánpótlást, azonban hatékony kiegészítései lehetnek annak, amikor azok felvétele gátolt, mint arra fentiekben már utaltunk. Elmondható tehát, hogy a levéltrágyázás alkalmas a növények életfolyamatainak kedvező irányba terelése által a talajon keresztül végzett tápanyagellátás hatékony kiegészítésére. Ennek megfelelően – az adott növényfajta specifikus igényét figyelembe véve – mind a makro- és mezo-, mind pedig a mikroelemek kijuttatása hatékony lehet levéltrágyázás útján.

Miért fontosak a mikroelemek?

Általában mindegyikről az mondható el, hogy anyagcsere-folyamatokban játszanak szerepet, így hiányuk ezek működését korlátozza. A 3. ábra a nitrogén anyagcserében szerepet játszó mikroelemeket szemlélteti, míg a következőkben kicsit általánosabban foglaljuk össze a fontosabb növényélettani szerepeket:

Bór

• Szénhidrát képződés
• Membrán- és sejtfal felépítése
• Szövetdifferenciálódás
• Virágzat képzése
• Pollenek megtermékenyülése

Molibdén

• Megtermékenyülés (pollentömlő felépítése)
• Nitrátreduktáz és nitrogenáz enzim aktiválása

Réz

• Fehérjeszintézis
• Nitritreduktáz enzim aktiválása
• Lignin képződés
• Gyomirtó szerek lebontása (cyt-monooxigenáz enzim aktiválásával)

Vas

• Fotoszintézis
• Klorofill képzés
• Gyomirtó szerek lebontása (cyt-monooxigenáz enzim aktiválásával)
• Nitrátreduktáz enzim aktiválása

Mangán

• Szénhidrát szintézis
• Energiaháztartás
• Gyomirtó szerek lebontása (cyt-monooxigenáz enzim aktiválásával)

Cink

• Fehérjeszintézis

Auxinszintézis

• Gyomirtó szerek lebontása (cyt-monooxigenáz enzim aktiválásával)

3. ábra: az egyes mikroelemek szerepe a nitrogén anyagcserében

Táblázat: a talajok mikroelem-ellátottságának megítélése és a gabonafélék átlagos mikroelem-igénye (saját összeállítás Fischer, 1995; Steffens et al., 2002 és BAD „Mikronährstoffe”, 2007 alapján).

A mikroelem-ellátottság megítélése

A táblázat a talaj fizikai féleségének függvényében értékeli a talajok mikroelem-ellátottságát. Jól látható, hogy a mangán esetében magasabb értékek, de a többi mikroelem esetében már egy mg/kg alatti, vagy azt nem sokkal meghaladó értékek is megfelelő ellátottságot jelenthetnek. Az adott tápelemtartalom mellett párhuzamosan a kémhatást is mindig szemügyre kell venni, hiszen a mikroelemek felvehetősége jelentős mértékben függ ettől. A növények optimális mikroelem-tartalma a néhány g/t értéktől a 110 g/t-ig (Fe) terjed.

Hogyan állítsunk össze egy levéltrágyázási technológiát?

Az első kérdés, amire ehhez tudnunk kell a választ, az, hogy milyen elemek utánpótlására van szükségünk ebben a formában. Eddig ebben a cikkben főleg a mikroelemek szerepéről volt szó, hiszen tudjuk, hogy a levél-
trágyázás nagyrészt ezek utánpótlásáról szól. Azonban ugyanígy fontos kérdés a mezo-, ill. makroelemek esetleges kijuttatása. A mezoelemek közül a magnéziumot zöldítő hatása miatt ajánlott a vegetáción belül minél többször kijuttatni. Csupán levéltrágyázással nem lehetséges a növények kénigényének kielégítése, ezért fontos a kéntartalmú műtrágyák használata, azonban kénhiány esetében, vagy búzában a minőségjavító nitrogénadag mellé rendelve, ajánlott a kéntartalmú levéltrágyázás.
A kalcium kijuttatása szőlő- és gyümölcstermesztésben képezi a technológia részét (a zsendüléstől kezdve lényegesen kevesebb kalciumot szállít a növény a termésbe, mint a többi növényi részbe, ezért szükséges a levéltrágyázás, ami ebben az esetben nem a levél miatt fontos, hanem, mert ugyanúgy eléri a gyümölcsöt is).
A nitrogén-, foszfor-, kálium-utánpótlás olyan stresszhelyzetekben ajánlott, amikor hirtelen kezelni kell egy tápelemhiányt, vagy általános kondíció javításra van szükség. A kálium utánpótlására azonban, mivel a cukorvegyületek felépülését serkenti, szőlőben és cukorrépában ilyen célból az érésidő alatt javasolt levéltrágyázás útján sort keríteni.

A piacon elérhető levéltrágyák alapvetően két fő csoportba sorolhatóak:

• Az egy adott tápelemet (nitrogén, foszfor, kálium, magnézium, bármelyik mikroelem) tartalmazó készítmények, amelyek az adott tápelem hiánya, vagy fokozott igénye esetében biztosítják annak utánpótlását. Ezeket lehet mono készítménynek tekinteni és általában célzott kezelésekre ajánlottak.
• A másik fő csoportot alkotó komplex készítmények általában úgy épülnek fel, hogy egy az adott növénykultúra által igényelt mikroelemsort tartalmazzák, adott esetben mezo-, vagy makroelemekkel kiegészítve. Ugyanitt kell megemlíteni a több makroelemet tartalmazó levéltrágyákat, melyek elsődleges célja bár az általános kondíció javítás, tartalmazhatnak mikroelem-kiegészítést is, hogy ezek használata esetén gyakorlatilag egy menetben lehessen kielégíteni a mikroelemigényt is.

Benedek Szilveszter

szaktanácsadó

A cikk szerzője: Benedek Szilveszter