21 év tapasztalata után elmondhatom, hogy igen, mákom van, hogy mákot termesztek. Viszont kijelenthetem, hogy a mák termesztése nagy kockázatokat rejt magában, de azok megfelelő szakértelemmel mérsékelhetők. Nagy figyelmet kell fordítani a terület kiválasztásánál a gyomkultúrára és a talaj tápanyag-ellátottságára. A vetés és a kelés időszaka alapjaiban határozza meg a termelés sikerességét, ezért elengedhetetlen a vetéshez az optimális talajszerkezet kialakítása. A növényápolási munkákkal figyelemmel kell lenni az állományban megjelenő igényekre, problémákra, de az okszerű prevenciós kezelések elengedhetetlenek. Végül, ha az időjárás kegyes hozzánk, akkor megfelelő hozamszint és a mag 400 Ft/kg-os ára mellett a gabonákénál magasabb jövedelmet is elérhetünk.

A mák egyik legősibb kultúrnövényünk. Történelmi adatok szerint több mint négyezer évvel ezelőtt is ismerték és termesztették, különösen Kis-Ázsiában, továbbá Perzsiában, Indiában és Kínában. Napjainkban legnagyobb termelője Kis-Ázsia és India, de Európában is számos országban termesztik. A Földközi-tenger mellékéről származó mák termesztésének éghajlati feltételei hazánk egész területére adottak. Fejlődéséhez a legmegfelelőbb a fél kontinentális klíma. A mérsékelt mennyiségű nedvességet kedveli, a szélsőséges, csapadékos időjárással szemben érzékeny. A növény nagyon érzékeny az időjárásra és a termesztési körülményekre. Kifejezetten igényes kultúrának mondható, amelynek termesztése a szokásosnál magasabb költségekkel jár.

A mák legfontosabb jellemzői a következők:

Magyarországon az étkezési máktermelés alakulása hektikus képet mutat, termőterületének nagysága évről évre változik. A KSH adatai szerint 2007-ben 980 hektárról, 2010-ben 9169 hektárról és 2012-ben 5281 hektárról takarí Magyarországon az étkezési máktermelés alakulása hektikus képet mutat, termőterületének nagysága évről évre változik. A KSH adatai szerint 2007-ben 980 hektárról, 2010-ben 9169 hektárról és 2012-ben 5281 hektárról takarítottak be mákot. Az utóbbi évek termőterület nagysága messze elmarad a rekordnak számító 1934. évi 19 000 hektártól.

A termelési kedvet elsősorban a jövedelmezőség határozza meg, melyre az időjárás kiemelt hatással van, mert vannak olyan évek, amikor nem lehet megfelelő szinten mákot termeszteni (pl. keléskor nagy szél, virágzás és érés idején sok csapadék). Az étkezési mák termesztésének hektáronkénti költsége 280–350 ezer Ft és hozama 0,1–1 tonna között mozoghat. A mi éghajlatunkon csak nagyon jó és szerencsés évben érheti el a mák a hektáronkénti 1 tonnás termést. Az étkezési mák piaca nagyon nehezen kiszámítható, mert a mákmag ára évről évre jelentősen változik (300–600 Ft/kg között mozog). A mákpiacot a mellékterméknek számító gubó is befolyásolja. A gyógyszeripar számos készítményben alkalmazza a gubóból előállítható hatóanyagokat.

A mákot kettős célra termesztjük. Egyik fő termék a mag, a másik a melléktermék, vagyis a gyógyszeripari alapanyagként használt máktok. A fajtákat termesztési célnak megfelelően állítják elő. A közvetlen étkezésre termelt mák nem, vagy csak nagyon alacsony koncentrációban tartalmaz morfint. A zöld máktok megsebzése az ópium megjelenését eredményezi a gubó felületén, amelynek következtében a növény termesztési körülményeit kormány- és miniszteri rendeletek szabályozzák. A magas hatóanyag-tartalmú mákfajtákat csak a gyógyszer-előállításra és -forgalmazásra szakosodott és kijelölt belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetekkel kötött szerződésben lehet termeszteni. Magas hatóanyag-tartalmú mák étkezési célra nem hozható forgalomba. Az említett felhasználási területeken felül a mák értékes olajipari növény is.

Terület kiválasztása és a vetés

A mák az egyik legkorábban vethető szántóföldi növényünk. A mák vetésideje az időjárástól és a talaj állapotától függ. Az őszi vetés szeptember vége és október eleje, a tavaszi vetés február második felétől (a talaj felengedésétől) április közepéig tart. Nagyon fontos a magágy előkészítésénél a talaj sekély művelése.
Az optimális vetésmélység általában 1–1,5 cm.
Célszerű a vetés előtt és után is tömöríteni a talajt. A vetéshez használhatunk gabonavetőgépet, illetve szemenkénti vetőgépet. Az őszi vetésnél kedvező a sűrű soros vetés, a tavaszi vetésnél pedig a 45 cm sortávolságú. Normál csávázott vetőmag esetében 0,5–1 kg/ha magmennyiség szükséges. A szemenkénti vetéshez gyakran „drazsírozott” magot használunk, amelynek előnye az egyenletesség, hátránya a drazsír lebontásához szükséges nagyobb nedvességigény. A 45 cm sortávolságú vetés további előnye a területen kultivátorral elvégezhető mechanikai művelés.

A mák fejlődésének első szakaszában nagyon élhetetlen növény, lassan fejlődik, és gondos ápolást igényel. Az elgyomosodott vetés vagy elpusztul, vagy ha megmarad, jó termést nem hoz és a termesztés költségei aránytalanul nagyok lesznek a hozamhoz viszonyítva. A vetésterület kiválasztása és gondos előkészítése a növényápolás alapja. Az elővetemények közül a korán lekerülő gabona után feketén tartott tarló (glifozáttal kezelt) a legmegfelelőbb. A mák a jó vízbefogadó képességű, vízvezető, hőtartó képességű, enyhén meszes, 7-8 pH körüli talajokat szereti leginkább. A csernozjom, a megfelelő humusztartalommal és tápanyag-ellátottsággal rendelkező, nem túl kötött erdőtalajok a kedvezőek még a termesztésre. Nem javasolt a mák termesztése a réti, homok és szikes, illetve a 6 pH-nál alacsonyabb szintű talajokon.

Tápanyag-gazdálkodás

Termés szempontjából a mák érzékeny a jó táp-
anyagellátásra is. Az aránylag kis gyökérzetű növény rövid tenyészideje alatt sok és könnyen felvehető tápanyagot igényel. A harmonikus tápanyagellátás szempontjából optimálisnak mondható 100 kg/ha nitrogén, 100 kg/ha foszfor, illetve 100 kg/ha kálium hatóanyag. Ahol a talaj minősége megengedi, a nitrogén műtrágyát 2-3 részletben is kijuttathatjuk. Ősszel szántás előtt, vetés előtt és állományra fejtrágyaként, ha a növényfelület megfelelően száraz. A máknak jelentős a kálciumigénye (hiánya esetén szártörés és puhulás), ezért célszerű a nitrogén műtrágyát mészammonsalétrom formájában kijuttatni. Nagyon fontos a növény fejlődése számára a megfelelő bórellátottság (hiánya esetén szívrothadás), amelyet talajon és levélen keresztül is kijuttathatunk. A magnézium a növény asszimilációját fokozza, hiánya esetén fényérzékenység jelenhet meg az állományban (égési foltok).

Növényvédelem alapjai

A mák növényápolási munkáihoz szervesen hozzátartozik a betegségek és kártevők elleni védekezés. A legfontosabb szempont mindig a megelőzés, a károsítók megjelenése előtt, illetve közvetlen betelepülésükkor végrehajtott védekezés. A megjelenő kór- és kárkép időben történő felismerése elengedhetetlen! A mák viaszos felülete miatt, a kórokozók elleni védekezés során, a tapadásfokozó alkalmazása növeli a hatékonyságot.

Magyarországon a mák betegségek elleni növényvédelmét a peronoszpóra elleni védelemre alapozottan szükséges végrehajtani. Általában kisebb jelentőségű kárt okoznak a vírusos betegségek, a pleospórás betegség, az entilómás levélfoltosság és a korompenész kórokozói. Esetenként számítani lehet az ervíniás gyökér- és szárrothadás, a lisztharmat és a fuzáriumos hervadás fellépésére is. A mák számos kártevője közül rendszeres és számottevő kárt csak a fekete répalevéltetű és a máktok-ormányos okoz. Ellenük szinte minden évben szükséges védekezni.

A fiatal máknak, kezdeti lassú fejlődése miatt, nagyon gyenge a gyomelnyomó képessége, emiatt a kora tavaszi magról kelő gyomok jelentősen veszélyeztetik a ter-
mesztés eredményességét. A jól fejlett mák jó gyomelnyomó, ez a képessége a 8–10 leveles állapotában már kielégítő, de van néhány T4-es gyom, amivel nem tudja felvenni a harcot. Ezek közül kiemelt jelentőségű a fehér libatop, mivel hajtáscsúcsain lévő viaszréteg megvédi a herbicidektől.

A máktermesztés legfontosabb eleme a területválasztás, mert gyomosodásra hajlamos területen mákot termeszteni nem szabad!
A pipacs egy családba tartozik a mákkal, ezért számos tulajdonságuk megegyezik, így hasonlóan reagál a herbicidekre, azaz szinte lehetetlen vegyszerekkel kiirtani. Vannak még egyéb nehezen irtható gyomok, mint például a parlagfű, a mezei acat, vagy az aprószulák, melyeket figyelembe kell venni a terület kiválasztásakor. Léteznek olyan gyomok is (pl. csattanó maszlag, foltos bürök, beléndek), amelyek előfordulása élelmezés-egészségügyi szempont miatt nem megengedhető az étkezési mákban. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a szőrős disznóparéj és a fakó muhar irtására, mivel rostálással nem lehet elválasztani a mákmagtól. A mákállomány a tembotrion hatóanyagú herbicidekkel tisztán tartható a gyomoktól.
A mák kezelésénél fontos betartani az előírásokat, ezek elmulasztása az állomány teljes pusztulását okozhatja.

A posztemergens kezelés alapszabályai:

• megfelelő fenológiai fázisban kezeljünk, a kezeléseket az esti órákban végezzük,
• nagy cseppmérettel,
• hatásfokozók, felületaktív anyagok hozzáadása nélkül,
• 25°C felett tilos permetezni,
• ne kezeljük a mákot, ha sérült a viaszbevonata (szélverés, kártevők, eső),
• eső után érdemes 3–6 napot várni, míg a viaszbevonat regenerálódik.

Betakarítás és tárolás

Az ipari mákot gubóval együtt kell betakarítani, ami nagy munkaigényű kézi szedéssel jár, de már léteznek gubóbetakarító gépek is. Az étkezési mákot gabonakombájnnal is arathatjuk. Célszerű a gépeket gumiborítású verőlécekkel felszerelni és a dobfordulatot 500 fordulat/percre csökkenteni. Magas fordulat esetén jelentősen sérül a mag, ezzel romlik annak eltarthatósága. Betakarításkor a túl száraz mag növeli a törés veszélyét.

A kicsépelt, beszállított mag és tok keverékét azonnal szükséges előtisztítani, szétválasztani. A teljes tisztításig a magvakat nem szabad 20 cm-nél magasabb garmadában tartani. Az így előtisztított mákmag szakszerű elhelyezéssel károsodás nélkül tárolható. A mákot vékony, kb. 5 cm rétegben, jól szellőztethető helyen kell elteríteni és naponta forgatni. Két hét múlva a mák – nedvességtartalomtól függően – 15–20 cm-es réteg vastagságban ömlesztve, vagy zsákolva raktározható. Szellőztetésről ezt követően is gondoskodni kell. A +4°C alatti, szellős, rovarmentes tárolóban, havonta egyszeri átforgatással 1–1,5 évig is tárolható az étkezésre alkalmas mák.

Pájtli József

A cikk szerzője: Pájtli József