Ez nagymértékben függ a permetezőgépek felszereltségétől, mûszaki állapotától, szakszerû üzemeltetésétől, ezért ezeket a ható tényezőket célszerû áttekinteni.
A permetezőgépek felszereltsége
A permetezőgépek felszereltsége tegye lehetővé az alábbiakat:
• egyszemélyes kezelhetőség;
• a kezelőülésből minden folyamat ellenőrizhető és szabályozható;
• a beállított adatok tartása, korrekciója a sebesség függvényében;
• az áramlási rendszerben jelentkező hiba azonnali jelzése;
• a növény sortávhoz igazodó méretek;
• kedvező cseppspektrum;
• a környezetvédelmi előírások betartása;
• 14°-os lejtőig a szabványban előírt munkaminőségi követelmények betartása;
• függesztett gépeknél az erőgép elsőtengely-terhelése nem lehet kisebb az összes tömeg 25%-ánál;
Az agrotechnikai követelmények közül a legfontosabb, hogy a szert a gép a kezelt felületre az alábbi feltételek szerint juttassa ki:
• a kívánt időben;
• egyenletes eloszlásban;
• megfelelő fedettséget/cseppszámot biztosítva;
• a biológiai hatás eléréséhez megfelelő mennyiségben;
• kis veszteséggel, a környezetet minél kevésbé terhelve.
A fenti feltételek csak jó mûszaki állapotú, pontosan beállított géppel valósíthatók meg.
A permetezőgépek mûszaki állapota
A gépek rossz mûszaki állapota, helytelen beállítása jelentős környezeti terhelést okozhat, és kedvezőtlen hatással lehet a termesztés költségére és a termények minőségére. Ezért számos európai országban kötelező a növényvédő gépek rendszeres mûszaki felülvizsgálata. Hazánkban az új gépek kötelező típusvizsgálatára van törvény, és megtörténtek az előkészületek a rendszeres mûszaki felülvizsgálat bevezetésére, amely során az alábbi ellenőrzéseket végzik el:
Adagolásegyenlőtlenség
A permetezőgépek áramlási rendszerében lezajló folyamatokat befolyásolja a gép adagolásegyenletessége. Hibás, kopott szivattyú, sérült vagy tömődött szûrők, elhasznált tömlők, hibás nyomásszabályzó okozhat azonos beállítás mellett is időben változó folyadékáramot. Az adagolásegyenlőtlenség meghatározása – egy szórófej teljesítményének mérésével – folyamatosan mûködő gépnél kalibrált edénnyel, kézi átfolyás mérővel vagy rotaméterrel, 4 bar nyomáson történik. Az ismétlések során felfogott folyadékmennyiségekkel számítják ki az átlagtól való eltérést, aminek megengedett értéke ± 5%.
Keresztirányú szórásegyenlőtlenség
A keresztirányú szórásegyenlőtlenséget mérőpadon mérik, amely 100 mm osztású vályúsor, alatta a felfogott folyadék gyûjtésére szolgáló mérőhengerekkel. A permetezőkeret a vályúsor felett, permetezési magasságban helyezkedik el. A mérést megelőzően ellenőrzik a szórófejek térfogatáramát [dm3/min], amely kevesebb, mint 10%-kal térhet el a katalógusban az adott szórófejre és nyomásra megadott értéktől. A szórófejek tömegáramának egymáshoz viszonyított eltérése nem lehet nagyobb, mint 5%.
A mérőpad szélessége optimális esetben megegyezik a permetezőgép szórásszélességével. A gépek munkaszélességének növekedésével azonban ez egyre nehezebben teljesíthető, ezért lehetőség van a keretet szakaszonként (3–4,5–6 m-es szakasz) mérni. Ma inkább a számítógéppel vezérelt mérőberendezést helyezik előtérbe. A berendezés a szórókeret alá lefektethető sínpályán mozgó, 1 m széles felfogó vályúsor, amely meghatározott ideig a szórókeret adott szakasza alatt tartózkodik, és a 100 mm-es osztású vályúkban összegyûlt folyadékot megméri, a mért adatokat számítógépbe táplálja (1. kép). A berendezés léptetését számítógép vezérli. A keret teljes szélességében összegyûjtött adatok segítségével számítógép kiszámítja és megjeleníti a keresztirányú szórásképet és meghatározza az eloszlás egyenlőtlenségét, amely új gépnél 7%, használt gép esetén 10% lehet.
A berendezés mérőpaddal szembeni előnye, hogy változó keretszélességû gépek méréséhez csak a sínpálya hosszát kell változtatni, nem helyhez kötött és viszonylag kis helyigény mellett szállítható.
Követelményként meghatározzák a névleges kijuttatott értéktől való eltérést, amely 6% lehet, a variációs együttható megengedett értéke 3%. A hosszirányú szórásegyenlőtlenség értékét nem mérik, közismert azonban, hogy permetezőgépek haladási irányba eső permetléeloszlását lényegében két tényező befolyásolja, az adagolásegyenlőtlenség, és a sebességváltozás. A sebesség változása általában nagyobb, mint a hosszirányú szórásegyenlőtlenség megengedett értéke, ezért csak sebességfüggő permetléadagolással érhető el megfelelő eredmény.
A szórófejek kiválasztása
A szórófejek kiválasztáshoz ismerni kell a gép munkaszélességét
B [m], a hektáronként kijuttatandó mennyiség Q [dm3/ha], és a permetezés közbeni sebességet v [km/h]. Az üzemi sebesség meghatározásánál figyelembe kell venni a kezelés célját, a talaj egyenetlenségét, a permetezőgép mûszaki jellemzőit. Ajánlott értéke 5–8 km/h.
A szórókeretre jutó folyadékmennyiséget qö [dm3/min] az alábbi összefüggéssel határozzuk meg:
Ahol qö = a kereten lévő összes szórófej együttes teljesítménye [dm3/min].
Amennyiben a qö értékét elosztjuk a szórófejek számával, megkapjuk egy szórófej teljesítményét (q1). A permetezés célja és az alkalmazott szer ismeretében meghatározható a kívánt nyomás, aminek ismeretében katalógus alapján meghatározható a szórófej mérete. A beállításhoz természetesen vannak segédeszközök, pl. beállító lécek, beállító tárcsák stb., amelyek megkönnyítik a szórófej kiválasztását.
Ültetvénypermetező gépek speciális beállításai
Az ültetvénypermetező gépek szórófejteljesítményének meghatározásánál a szórófejek tömlőkkel kapcsolódnak a mérőhengerekhez és az összes szórófej teljesítménye egyszerre mérhető. Ezzel a módszerrel az adagolásegyenlőtlenség is meghatározható. Az alkalmazott nyomás ebben az esetben célszerûen 20 bár. Az ültetvénypermetező gépeknél a szórófejek ellenőrzése különösen fontos, hiszen a nagyobb üzemeltetési nyomás miatt (10–30 bar) jelentős a kopás.
A qö meghatározása a fent leírt módon történik, azonban a gép munkaszélessége itt az ültetvény sortávolsága. A szórófejek nagysága a szóró íven változó lehet. Figyelembe kell venni, hogy hagyományos telepítésû ültetvényeknél a permetlémennyiség 50%-át a szóró ív közepén, 30%-át a szóró ív felső részén, 20%-át a szóró ív alsó részén kell kijuttatni. Intenzív ültetvényekben, szőlőben más eloszlás lehet célravezető. Gyakorlati tapasztalatok alapján a legkisebb veszteség közepes folyadékmennyiség esetén adódik. A ventilátor kiválasztásánál fontos:
• a teljesítménye és a légáram iránya;
• a kikapcsolás lehetősége;
• a féloldalas kezelés lehetősége;
• a legnagyobb érintő légsebességek szőlőben 30 m/s, gyümölcsösben és komlóban 40 m/s;
• a légáramának szimmetria eltérése nem lehet nagyobb 10%-nál;
• szállító képessége a megadott értéktől nem térhet el nagyobb mértékben, mint 10%.
Fontos tudni, hogy a szükségesnél kisebb légmennyiséggel nem érjük el a kívánt fedettséget, nagyobb légmennyiség esetén a levegő a permetcseppeket a lombon átfújja és csökkent fedettség mellet nő a veszteség és ezzel a környezetterhelés. A ventilátor által szállított levegő mennyisége egyes ventilátoroknál a fordulatszám módosításával, másoknál a lapátszög változtatásával, esetenként e két lehetőség kombinációjával szabályozható. Szükséges felhívni a figyelmet arra is, hogy a menetsebesség növelése csökkenti a permetléfüggöny hatótávolságát, ezzel a permetezés hatékonyságát, ezért a javasolt sebesség 4-5 km/h.
A permetezőgépek gondos beállításával és ellenőrzésével megteremtjük az esélyt a hatékony, költség- és környezetkímélő növényvédelemhez.
A környezetkímélő növényvédelem gépei
A korszerû, költségtakarékos és környezetkímélő növényvédelem a felhasznált vegyszer mennyiségének csökkentésére, a kijuttatás hatékonyságának növelésére helyezi a hangsúlyt. A cél elérhető:
• a felhasznált vegyszer mennyiségének csökkentésével;
• a kis cseppek elsodródásának megakadályozásával;
• a nagy cseppek célfelületen tartásával;
• vegyszermentes kezelési eljárások alkalmazásával.
A felhasznált vegyszer mennyiségének csökkentése
A kapás növények termesztése során jelentős vegyszermegtakarítás érhető el a sávos permetezés és a mechanikai gyomirtás kombinációjával. A vegyszerkijuttatás ebben az esetben csak a kultúrnövénysorra történik kisebb szögû szórófejjel (pl. 90°), elsősorban vetőgéppel, vagy kultivátorral kombináltan. A sávszélesség korrekt tartása érdekében a nyomás 1–4 bar.
A sávos kezelés egyik speciális változata az ültetvények sorközeinek gyomirtása. Itt a mechanikusan kezelhető felületet nem vegyszerezik, a lombkorona alatti terület egy részét és a fasávot azonban a fasort érintő és kitérni képes, mechanikus és hidraulikus vezérlésû fasávpermetező gépekkel kezelik.
A kultúrnövénysorok sávos kezelésére vegetáció közben is lehetőség van. Ekkor levél alá permetezést alkalmaznak. Ebben az esetben célszerû aszimmetrikus szórófejet (pl. OC-fúvóka) és levélterelő (védő) ernyőt alkalmazni. Az alacsony, védőernyő alatti szórófejelrendezés és a kis nyomás (1,5–4 bar) nagymértékben csökkenti a vegyszerveszteséget és növeli a védekezés hatékonyságát.
Jelentős vegyszermegtakarítás érhető el a szakaszos permetezéssel. Itt optikai, infravörös vagy ultrahangos szenzor folyamatosan érzékeli a növényzet felületét és aktivizálja a felület irányában álló szórófejet. A szórófej csak addig mûködik, amíg a szenzor növényfelületet észlel. Ezeket a szakaszos permetezőgépeket ültetvénypermetezésre már üzemi szinten alkalmazzák. A vegyszermegtakarítás hiánymentes ültetvényben 10–20%, fiatal gyümölcsösnél 30–70%. Előrehaladott vizsgálatok folynak a képelemzéses gyomfelismerésre alapozott gyomirtással.
A vegyszer hasznosulásának növelésére lehetőséget nyújt a cseppképzés nélküli vegyszeres kezelés, az úgynevezett felkenő vegyszerezés. A vegyszert henger keni fel a kezelt felületre. Felhasználási területe kiterjedhet a szántóföldi termesztésen túl sportpályák, útpartok, folyópartok, erdők ápolására is. Vannak sorkezelő megoldásai és alkalmazzák gyepek ápolásánál is. A felkenő hengert az erőgép akkumulátoráról táplált villanymotor forgatja. A henger bevonata a vegyszert magába szívja, de a folyadékot akkor sem engedi megcseppenni, ha a gép áll. A felkenő hengert ebben az esetben egy forgó, a folyadékot átengedő henger táplálja. Természetesen készülhet a gép központi tartállyal is, ahol a felkenő hengerre szórófejek permetezhetik a vegyszert. Mivel a szórófejek zárt házban helyezkednek el, a vegyszer elsodródása kizárt. A berendezések általában nagy töménységû vegyszerrel dolgoznak, pl. 10 dm3 vízben 5–6 dm3 gyomirtó szert oldanak. A nagy töménység azonban nem okoz gondot, hiszen vegyszer csak a gyomok felületére jut, nem kerül sem a talajra, sem a környezetbe. A technológia nagy előnye, hogy a kezelést a légmozgás nem zavarja és az alkalmazott kezelési sebesség akár 15 km/h is lehet.
Az apró cseppek elsodródásának csökkentése
A talajra és a környezetbe került vegyszer mennyiségének csökkentésével komoly eredmények érhetők el. A permetcseppek irányíthatósága elsősorban a 100 µm alatti cseppméret esetén nehéz. Ezek az apró cseppek a környezeti légmozgás hatására sodródnak. Az elsodródás kedvezőtlen esetben km nagyságrendû is lehet. Az elsodródott cseppek rontják a permetezés hatékonyságát, költségnövelő tényezőként jelentkeznek, terhelik a környezetet.
A szántóföldi permetezőgépeknél a menetszél a függőleges irányban indított cseppeket vízszintes irányba tereli, azok méretüknél fogva különböző ideig tartózkodnak a levegőben, és a környezeti levegő mozgása a kisebb cseppeket könnyen elsodorja. A nyomás alatti cseppképzés nem teszi lehetővé, hogy megakadályozzuk az apró cseppek keletkezését, azok sodródását kell megelőzni. Erre ma a leghatékonyabb módszer a légfüggönyös permetezés. A légfüggöny – amellett, hogy az állományt megnyitja –, felfogja a menetszelet, nem engedi az apró cseppek elsodródását, sőt helyes szórófej beállítása esetén azokat belekényszeríti az állományba. Ezt a hatást úgy érik el, hogy a szántóföldi kerettel megegyező szélességû légvezető tömlőt szerelnek a keretre (2. ábra). A légvezető tömlőt ventilátorral táplálják. A légáram a tömlő alján kiképzett furatokon, vagy végighaladó résen jut ki. A légfüggöny iránya lehet függőleges, de állítható előre, illetve hátra, a célnak megfelelően. A légáram mennyisége és sebessége szabályozható, így megakadályozható, hogy alacsony, vagy ritka állományban a cseppeket a légáram a talajra fújja. Az alkalmazott szórófejek iránya lehet párhuzamos a légfüggönnyel, de szögben is állhatnak, ebben az esetben a légfüggöny segíti a cseppek állományba jutását és bármelyik helyzetben, hatásosan csökkenti az apró cseppek elsodródását. Ennek következtében nagyobb nyomással, kisebb szórófejmérettel dolgozhatunk, csökkentve ezzel a felhasznált permetlé mennyiségét és növelve a fedettséget és ezzel a permetezés hatékonyságát. A kisebb méretû szórófejek alkalmazása miatt a hagyományos 50 cm-es szórófejosztáshoz képest csökkenhet, pl. 25 cm-re. A megváltozott szórófejosztás nem rontja a permetcseppek keresztirányú eloszlását, mert azt a légáram oszlató hatása kompenzálja. További előnye a rendszernek, hogy nagyobb környezeti légmozgás (4–5 m/s) mellett is alkalmazható elsodródási veszély nélkül.
Szőlő- és ültetvénypermetező gépek esetén szóba jöhet a védőernyős ültetvénypermetező gépek alkalmazása. A térpermetező gépeknél gyakori jelenség, hogy a permetezőgép a permetcseppeket az állományon átfújja és azok az állomány másik oldalán a földre rakódnak le. Különösen jelentős a veszteség, ha a lombozat nem zárt. A védőernyős permetezésnél az állomány egyik, vagy mindkét oldalán védőernyőt helyeznek el. A szórófejek a védőernyő irányába permeteznek és az állományon áthaladó cseppek az ernyő felületén lecsapódnak. Az ernyőn lecsurgó permetlevet vályúban gyûjtik, majd szûrőn keresztül szivattyú juttatja vissza azt a tartályba. Az így elérhető vegyszermegtakarítás a 30–40%-ot is elérheti. További előnye, hogy a szokásosnál nagyobb szélsebesség (4–5 m/s) mellett is biztonságosan végezhető a kezelés.
Az apró permetcseppek elsodródásának megakadályozására és a fedettség növelésére fejlesztették ki az elektrosztatikus feltöltést. Ma már inkább csak ültetvénypermetező gépek tekintetében folyik részben fejlesztés, részben üzemi alkalmazás. A permetcseppek 30–70 kV feszültségû árammal ionizált levegőben (koronafeltöltés) vagy speciális szórófej belsejében közvetlenül a permetlé feltöltésével (kontakt feltöltés) pozitív töltést kapnak, és a negatív töltésû célfelületen lerakódik, így csökken az elsodródás veszélye.
A nagy cseppek célfelületen tartása
A hidraulikus cseppképzéssel létrehozott csepphalmazban három cseppméretcsoportot különböztetünk meg. A 150 µm alatti cseppek elsodródásra hajlamosak. A 150–350 µm közötti cseppek a jelenlegi technikával jól kezelhetők, a 350 µm feletti cseppek a célfelületről könnyen lecsurognak, növelve ezzel a veszteséget és a környezeti terhelést. Ezért fontos a nagyobb cseppek célfelületen tartása. Ez a légbeszívásos és a légbefúvásos szórófejekkel érhető el. A légbeszívásos szórófejek esetén a szórófejben kiképzett injektor hatására a permetléáram egy nyíláson át levegőt szív be és egy célszerûen kiképzett kamrában a permetcseppek légbuborékot vesznek fel. A légzárványos, nagyméretû cseppek kevésbé sodródnak, ugyanakkor a célfelületen szétpattannak és vékony filmként szétterülnek. A hatékonyság növelhető, ha a levegőt nyomás alatt juttatjuk a szórófejbe. Nagyobb nyomás (8–15 bar) alkalmazható a kisebb cseppek keletkezésének veszélye nélkül. Biztonságosabb lesz a nagyobb energiájú cseppek állományba hatolása. Javul a fedettség az állomány minden régiójában. Elmarad a veszélyes permetköd.
Vegyszermentes növényvédelmi eljárások
A legfontosabb a mechanikai gyomirtás. Célszerû kiváltani a vegyszeres kezelést mechanikai gyomirtásra, ahol erre lehetőség van. Hatásos gyomirtást végeznek a különböző gyomfésûk és küllős kapák.
Speciális technológiája a termikus gyomirtás, ahol a fiatal gyomok levelét 60–80 °C-ra melegítik, aminek következtében a sejtfolyadék kitágul, átszakítja a sejtfalat, fehérjekicsapódás történik, ami a növény teljes vagy részleges elhalásához vezet. A kezelt növényfelület 1-2 nap alatt elszárad. A kezelést célszerû 10–15 cm gyommagasságnál végezni. Ebben az esetben 3–4 ismétléssel egész évben biztosítható a kezelt felület gyommentessége. A berendezés palackos propán-bután gázzal mûködik. A palackokból szabályzó rendszeren keresztül gázégőkhöz jut a gáz és a célszerûen beállított égők, a szükséges gázáram és a haladási sebesség összhangja biztosítja a kezelés eredményességét. Alkalmazható fa sorközök mechanikailag nem kezelhető sávjának gyomtalanítására, burgonya deszikkálására, szőlő levelezésre, parkok, útszegélyek stb. kezelésére. A technológia környezetbarát, alkalmazását környezetvédelmi és gazdaságossági megfontolások döntik el.
A vegyszermentes védekezés gépe a biokollektor, amely burgonyabogarak és lárvák gyûjtésére alkalmas. A hidromotorokal hajtott ventilátorok által keltett légáram a bogarakat és lárvákat a növényről lefújja és azok egy alul elhelyezett felfogó vályúba esnek, ahonnan szükség szerint üríthetők és megsemmisíthetők. A berendezés a bogarak ~95%-át és a lárvák ~85%-át képes begyûjteni. A kezelés után általában csak a fiatal lárvák maradnak a növényen.
A vegyszermentes talajfertőtlenítés lehetősége a gőzölés, ahol egy bura alatti talajfelületet, vagy talajmûvelő gép által mozgatott talajt forró gőzzel kezelnek.
A cikk szerzője: Dr. Csizmazia Zoltán
