A magas költségek, az elszámolás körüli viták, elégedetlenségek nehezen gyógyuló „lelki sebeket” hagytak a gazdákban. Nem véletlen, hogy megpezsdült a szárítóépítési kedv. Ahogyan a Gádorosi Növénytermelők Új Típusú Szövetkezetének vezetője vagy a Hajdúhadházi Gazdák Szövetkezetének képviselője egybehangzóan nyilatkozták, a gabonaszárítás körüli visszásságok egységes akarattá kovácsolták a gazdák elképzeléseit. A 2005-ös évben gabonaszárítót fognak építeni.
Ezt a törekvést erősíti az a lehetőség is, hogy az ilyen típusú beruházásokhoz – reményeink szerint – AVOP-pályázatból támogatást lehet majd nyerni. Mindez nem csökkenti a gazdák finanszírozási terheit, hiszen a beruházást elejétől a végéig saját eszközökkel – saját pénzből és esetleg hitelből – végig kell finanszírozni. Miután a terv elkészült, a pályázó a támogatást vagy megkapja, vagy nem. Ez a „lehetséges ajándékpénz” jelleg fel is veti a kérdést: tulajdonképpen támogatásról van-e szó? Hiszen ez a pénz kedvezőbb likviditási helyzetbe hozza azokat a gazdálkodókat, akik egyébként is képesek egy ilyen típusú beruházást végig finanszírozni. A beruházás nem a támogatottságtól jön létre.
Látszik, hogy az AVOP funkciója nem az alultőkésített, létükért küzdő magyar gazdák „életben tartása”, hanem az egyébként is jól mûködő, megfelelő szaktudás és tőke háttérrel rendelkező gazdaságok európai versenyképességének fokozása.
Az alábbiakban dióhéjban szeretnénk összefoglalni egy gabonaszárító beruházás megvalósításának egymást követő lépéseit. A megjelenési terjedelem korlátozottsága miatt erre természetesen csak a teljesség igénye nélkül van lehetőségünk.
A beruházás előkészítésének és megvalósításának főbb mérföldkövei a következők:
1. A gabonaszárító telep földrajzi elhelyezkedése – zöldmezős beruházás vagy meglévő telep rekonstrukciója
2. Infrastruktúra és környezet
3. A felépíteni kívánt szárító és kiszolgáló egységeinek megválasztása
4. Engedélyezési tervcsomag elkészítése (gépészet, építészet, statika, környezetvédelem, tûzvédelem stb.)
5. Engedélyek beszerzése
6. A kivitelezés előkészítése
7. A finanszírozás megtervezése
8. Pályázat megírása
9. Kivitelezés
Meglévő telepet rekonstruálni a legkézenfekvőbb, nem mindenkinek van azonban erre lehetősége. Sok gazdálkodó kényszerül arra, hogy a mezőgazdasági termelésből kivont földterületen építsen szárítótelepet. A villany, gáz, utak odavezethetőségén kívül fontos, hogy ezeknek a „zöldmezőknek” a nagysága legalább 2 ha vagy annál nagyobb legyen, egy 10 vagy 20 tonna/h körüli teljesítményû szárító telepítésekor (kukoricában 25%-ról 15%-ra történő szárítás esetén). Ebben az esetben helyezhetőek el kényelmesen a berendezések, közlekedési utak, magtárak, tárolósilók, javítómûhely. Esetlegesen későbbi kapacitásbővítésre is van lehetőség. Szép példa a zöldmezős létesítésre Gergely József LAW-szárító beruházása Gesztelyen, Miskolc mellett, amelyet a 2004-es évben a Molnár Kft. valósított meg és amely szárító 17 ezer tonna nedves kukoricát szárított le problémák és fennakadás nélkül az elmúlt szezonban.
Egy új telep energiaigényéről elmondhatjuk, hogy elektromos energia vonatkozásában a gabonaszárító és kiszolgáló egységei mintegy 100–
150 kW-ot igényelnek, amennyiben a fenti termelési nagyságrendről beszélünk. Kérdés, hogy kell-e más tevékenységet is árammal ellátni.
Gáz vonatkozásában tapasztalati tény, hogy magasabb ára ellenére sokan választják a tartályos gázt. Ennek oka a viszonylag állandó minőség, ami a földgázról nem mindig mondható el. A rövid – sok esetben évi 2–3 hónapos – üzemelés, valamint az a tény, hogy a gázvezetékhez történő csatlakozásnak magas költségei vannak és decemberben már csak külön térítés ellenében vételezhető földgáz, mind arra ösztönzik a beruházókat, hogy a tartályos gázt válasszák. Egyébként a tartályos és földgázár közötti különbség szûkülése várható.
A költségek szempontjából fontos, hogy a telep külterületen, nem lakóterület közvetlen közelségében helyezkedjék el, hiszen minden területnek megvan a maga környezetvédelmi besorolása, azok a por- és zajkibocsátási határértékek, melyeknek meg kell felelni. Jó példa egy ilyen beruházásra a Pannonagri Kft. által Kiskunlacházán megvalósított telep, amelynél a technológia szinte minden eleme tartalmaz külön porleválasztást. A telep egyébként egy tejfeldolgozó üzem közvetlen szomszédságában valósult meg. Az ilyen típusú feladatok teljesítését segíti elő például a STELA cég által kifejlesztett radiálventilátoros porleválasztó centrifuga, amely egyszerûen a szárítóberendezés átszívó ventilátorát helyettesíti elfogadható többletköltséggel. Ebben az esetben a szárító porkibocsátása légköbméterenként nem haladja meg a 2 mg értéket. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a svéd SKANDIA cég fejlesztése, a gabonatovábbító csövekbe beépíthető portalanító-tisztító. Mindkét terméket a Pannonagri Kft. forgalmazza, építi be beruházásaiba.
A tervek és engedélyek vonatkozásában elmondhatjuk, hogy ez az egyik legfontosabb momentum, különösen a pályázni kívánó gazdák részére, hiszen a pályázati csomag elengedhetetlen része az engedélyezési tervcsomag alapján kiadott építési engedély.
Nézzük, milyen részekből áll az engedélyezési tervcsomag:
1. Technológiai terv – amelynek fő részei: folyamatábra, telephelyi elrendezés, alaprajzi elrendezés, nézet négy irányból, szükség esetén metszetek, mûszaki leírás, adatszolgáltatások statikai számításokhoz. Egy ilyen terv elkészítésénél rendkívül sok szempontot kell figyelembe venni pl. gépjármûvek akadálytalan mozgása, meglévő objektumok. Célszerû ehhez a feladathoz több éves gabonaipari szakmai tapasztalattal, referenciákkal rendelkező tervezőt megbízni.
2. Építészeti terv, amelynek részei az építészeti mûszaki leírás, rajzok (telephelyi- és alaprajzi elrendezés, nézetek, metszetek), statikai számítások, útterv, csapadékelvezetés terve, talajmechanikai vizsgálati jegyzőkönyv. Ezek elkészítése ugyancsak megfelelő szakirányú tapasztalatot feltételez.
3. Tûzvédelmi terv – egy komplett dokumentáció, amely bizonyítja, hogy a tervezett üzem, annak kialakítása a hatályos tûzvédelmi rendelkezéseknek és előírásoknak megfelel. Az elképzeléseket már a terv kidolgozásának megkezdése előtt célszerû a helyileg illetékes hatóságokkal egyeztetni.
4. Környezetvédelmi terv fejezet – szintén egy komplett dokumentáció, amely azt hivatott bizonyítani, hogy a telep megvalósítása és majdani emissziós értékei – por- és zajkibocsátás, forgalomnövekedés – nem lépik túl azokat a határértékeket, amelyeket a hatóság a megvalósítás földrajzi helyszínére előír. Ebben a kérdésben már a beruházás megkezdése előtt feltétlenül tájékozódni kell, illetve a terv kidolgozása során célszerû a szakhatósággal folyamatosan egyeztetni.
5. ÁNTSZ és esetlegesen egyéb hatóságok által előírt dokumentációk.
FIGYELEM: az engedélyezési tervcsomag nem azonos a kiviteli tervekkel. A fent felsorolt tervek a szûken értelmezett gabonaszárítóra
A szárítótelepre vonatkozó teljes tervcsomag elkészítését kedvező áron vállalja a Pannonagri Kft., a STELA szárítóberendezések magyarországi forgalmazója, a Molnár Kft., az LAW szárítóberendezések magyarországi forgalmazója (lásd a
Az engedélyezési tervcsomagot természetesen a tulajdonos kérelmezőnek kell a hatóságokhoz benyújtania. Nagy előny azonban, ha az engedélyek megszerzésében tapasztalt, ebben az ügyben járatos szakemberek
Magának a szárítógépnek és a kiszolgáló technológiának a megválasztása a legfontosabb kérdés, hiszen ennél a momentumnál dől el, milyen gépekkel, mennyire gazdaságosan, mennyi gonddal és problémával küszködve tud majd a gazda szárítani, költséget megtakarítani, vagy pénzt keresni a jövőben. A gépek megválasztását és a tervezést sorrend szempontjából fel is cserélhetnénk, hiszen tervezés a már kiválasztott gépek alapján történhet. Mindezek a kérdések azonban annyira összefüggnek, hogy a kedves olvasót talán nem zavarja ez a kis sorrendbeli
Helykorlátok miatt mai cikkünkben az elhelyezés, az infrastruktúra, az engedélyek és a tervezés kérdéseit taglaltuk. A következő számban szeretnénk kitérni a gépek megválasztásának, a pályázat megírásának és benyújtásának, a finanszírozás biztosításának kérdéseire, valamint szeretnénk áttekinteni a kivitelezés kérdéskörét.
