Most a kártevő szerepel a címben és valóban, mintha fordulni látszana a kocka, mintha a bogár állna vesztésre! De így marad-e? Valóban legyûrtük az elmúlt néhány évtized legveszélyesebbnek ítélt kukorica-károsítóját? Valószínûleg nem!



A 2004-es év nagyon sok kedvező és kedvezőtlen momentumot hozott a kukoricát termelő emberek számára. A kiváló termés- mennyiség mellet egyértelmûen a kukoricabogár tömeges és katasztrofális méretû lárvakártételének elmaradása jelentett pozitív elmozdulást az elmúlt évekhez képest. Ehhez szervesen társult a virágzó kukoricában a tömeges imágórajzás hiánya, a generatív szervek károsításának háttérbe szorulása.



De így marad-e? Lehet-e ismét nyugodtan kukoricát termeszteni kukorica után, az Unió számára? Valószínûleg nem!



A kukoricabogár ez évi megtorpanásának sok oka közül egy – általunk jelentősnek ítélt – okra szeretnénk a figyelmet felhívni. A 2003-as év növényvédelmi munkái között helyet kapott egy merőben új növényvédelmi technológia. Ez az eljárás a kukoricabogár imágó tömeges rajzásának leküzdésére szolgál és már az első évben nagyon sikeresen mutatkozott be. Az INVITE EC mint táplálkozást serkentő – arresztant – segédanyag rovarölő szer csökkentett dózisával kombinálva a gyakorlat számára is bizonyította megbízhatóságát, gyors és radikális hatékonyságát. A növényvédő szakemberek véleménye alapján az INVITE-os technológia az egyik leghatékonyabb növényvédelmi eljárás az imágók ellen (1. ábra).

1. ábra 370 növényvédelmi szakember véleménye az alkalmazott technológiákról










Az INVITE EC megjelenésével lehetőséget kaptunk arra, hogy nagyon hatékonyan és akkor védekezzünk a károsító ellen, amikor az valóban jelentős gazdasági kárral fenyeget és mindezt radikális korlátozások nélkül tehetjük, egész nap! A technológia célirányosan csak a kukoricabogár-imágók ellen hat, így a területen lévő hasznos élő szervezetekben kárt nem okoz. 2003-ban a legsúlyosabban károsított régiókban – Tolna megye, Baranya megye, Somogy megye keleti határa, Fejér megye déli széle, Szolnok megye déli széle, Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye – nagy területen végeztek egyidejû, jól időzített védekezéseket, amelyek egyértelmûen meghatározták a következő évi lárvakártétel nagyságát. A kezelések magas hatékonysági adatai alapján mondhatjuk, hogy a tojásrakást megelőzően végzett kezelések eredményeként megtört a rajzás, és ennek hatására minimális lett a tojásprodukció 2003. augusztus végén, szeptember elején.



És mi történt idén? Az, amit mindenki tapasztalt, hogy a gyenge lárvafertőzésnek köszönhetően elvétve volt hattyúnyakas kukorica, nem volt táblaszintû vagy gócos dőlés. Sokakat megnyugtatott és talán el is altatott a kialakult helyzet. A július utolsó dekádjában vontatottan induló virágzás idején már mindenki kevesebb időt fordított az imágópopuláció figyelésére, és az ellene való védekezésre. Ezzel viszont megteremtődött a lehetősége annak, hogy az imágók elegendő tojást tudjanak lerakni a fertőzési ciklus következő évi folytatásához.



Miért tartjuk veszélyesnek ezt? Miért kellett volna idén júliusban, vagy talán még inkább augusztusban védekeznünk a látszólag gyér bogárfertőzés ellen?

A következő év biztonsága érdekében!



Az idén a kukoricabogár rajzása a korábbi évekhez képest késve indult és jelentősen elhúzódott. Augusztus derekán a hosszabb tenyészidejû, zöldszáron érő fajták csuhélevele alatt tömegével táplálkoztak, hûsöltek az imágók. Természetesen az érési táplálkozást követően megindult a párosodás és a tojásrakás is. Mivel ebben az időszakban az imágók elleni védekezések száma minimális volt, a következő évi lárvanépességet meghatározó tojásproduktum jelentős mennyiségben került a talajba. Ehhez a tényhez hozzájárul a következő évi monokultúrában termesztett kukoricaterületek várható növekedése, és ismét igazzá válik a mondás „Ahol a kukorica jól érzi magát, ott a kukoricabogár is jól érzi magát”. 



Mi a tanulsága ennek az évnek? Hogyan járjunk el a következő években, hogy a kukoricatermesztésünket biztonságosabbá tegyük?



A termesztés során nem szabad a növényt magára hagyni. Az imágórajzás megindulásával nyomon kell követni a táblák életét, és be kell avatkozni a rajzásba, ha a növényenkénti imágólétszám eléri a kritikus 1-2 imágó/tő értéket. Különösen akkor kell sürgősen védekezni, ha a nőstények duzzadt potrohából érett tojásokat tudunk kipréselni. Ezek a védekezések soha ne rutinból végzett kezelések legyenek. Törekedjünk az imágó egyedszám pontos felmérésére és ez alapján minél nagyobb területek egy időben történő kezelésére. Példaként a 2. ábrán mutatjuk be a 2003–2004. évi rajzásgörbék összehasonlítását, és a védekezési lehetőségeket.








a Kukoricabogár rajzásgörbéje 2003–2004-ben

és az alkalmazott védekezések (Szakcs, Tolna megye)

KÉT JÓL IDŐZÍTETT VÉDEKEZÉS,

KÉT ÉVRE, KÉT KÁROSÍTÓ ALAK ELLEN VÉD!

Maros Péter

kereskedelmi képviselő