A cukorrépa termőterület radikális csökkenése együtt járt a feldolgozási kampány idejének rövidülésével, és a betakarító gépekre eső betakarítandó terület csökkenésével is. Az előző tendencia sok tekintetben kedvezően változtatta meg a gyári- és a termelői pozíciókat. A cukorgyári kampánynapok elmúlt évi alakulását az 1.sz. táblázatban közöljük. A táblázatban közölt adatokat akkor értékelhetjük igazán, ha visszagondolunk a hajdani, nem egyszer a 150 napot is elérő kampányidőszakokra.
1. táblázat
A kampánynapok alakulása 2003-ban
Cukorgyárak |
A kampány |
Kampánynapok száma |
|
kezdete |
vége |
||
Mátra Cukor Rt. |
2003. 10. 13. |
2003. 11. 17. |
35,17 |
Szerencsi Cgy. Rt. |
2003. 10. 02. |
2003. 11. 25. |
54,75 |
Szolnoki Cgy. Rt. |
2003. 10. 14. |
2003. 11. 26. |
43,17 |
MC Rt. Kaposvár |
2003. 10. 02. |
2003. 11. 14. |
43,00 |
MC Rt. Petőháza |
2003. 10. 01. |
2003. 12. 05. |
61,00 |
Eastern Sugar Rt. |
2003. 10. 03. |
2003. 11. 20. |
48,25 |
Cukoripar összesen: |
47,56 |
Forrás: 2003. év Zárójelentés, kampányadatok. Cukoripari Kutató Intézet, Bp.
A betakarítási idő meghatározása során döntéseinket a kétéves növény érési dinamikája, valamint a gyári- és a termelői érdekek együttesen befolyásolják. A cukorgyári kampány időszak kezdetekor rendszeresen sor kerül olyan répaállományok szedésére, amelyekben még nem kulminált a cukortermés. A hektáronkénti cukorhozam, a répatermés és a digesszió eredőjeként alakul ki. A két cukorhozamot meghatározó tényező dinamikája évjáratonként és termőhelyenként eltérően alakul. A répatermés növekedésével általában november elejéig –közepéig számolhatunk, míg a digesszió az évjáratok többségében október közepéig –végéig növekedhet. Az érési mérésekre támaszkodva a Magyar Cukor Rt az idén várhatóan szeptember 20. és 25. között kezdi meg a répaátvételt. A cukorfelhalmozás dinamikája a klimatikus és a tápanyag ellátottsági viszonyok mellett döntő mértékben a levélzet állapotától függ. A termelők által jól ismert káros levélváltás miatt gyakori jelenség, hogy a répanövény a már korábban felhalmozott cukrot az asszimilációs apparátus növekedésére fordítja. Ez a jelenség nemcsak klimatikus stressz helyzetekben fordul elő. Számolhatunk a szárazanyag-felhalmozás dinamikájának kedvezőtlen változásával a rosszul időzített késői öntözés, és a nitrogén túladagolás hatására is. Az előzőek miatt fontos, hogy a várható betakarítási idő előtt minimum 6 héttel fejezzük be az öntözést, és ha a vetésváltási szempontok is lehetővé teszik a betakarítást mindig a N-nel legjobban ellátott területeken fejezzük be.
A betakarítás tényleges ütemezését a termelő és a gyár közötti szerződések rögzítik. Ha a termelő és a gyár olyan szállítási ütemezésben állapodik meg, amelyben korai- vagy késői szállítás ill. betakarítási idő szerepel, akkor ezekre az időszakokra a gyár, ütemezési térítést fizet. A késői betakarítás kockázata természetesen nagyobb. Amellett, hogy a betakarítási idő előrehaladtával, csökken a répa „elővetemény értéke”, egyre romlanak a betakarítást döntően befolyásoló talajfizikai feltételek is. Az előzőek miatt ezért a betakarítási sorrendet a vetésváltási szempontokon kívül elsősorban ennek figyelembevételével kell megállapítani.
A betakarítás során elvégzendő mûveletek: a cukorrépa fejezésére, a fejezett répa kiemelésére, illetve a kiemelt (és rendre rakott) répa szállító jármûre történő rakodása. A betakarítási technológiák praktikusan aszerint csoportosíthatóak, hogy az előző három mûveletet, egy illetve több menetben végzik-e a betakarító gépek. Az előzőek alapján egymenetes, és osztott vagy többmenetes betakarítási módokat különíthetünk el. A többmenetes eljárások két- vagy három menetesek lehetnek. A betakarítási technológiáktól függően a keletkező termék vagy csak a cukorrépa, vagy bizonyos esetekben - a cukorrépa és a leveles cukorrépa fej. A ma használatos rotációs rendszerû fejező egységekkel rendelkező kétmenetes betakarítógépek többsége, nem teszi lehetővé a leveles cukorrépafej elkülönített betakarítását. A betakarítási módok egyéb szempontok alapján is csoportosíthatók. Lényeges a teljesítményt, és a beruházási költségeket is meghatározó szempont, hogy a gépek önjáróak, vagy vontatottak, illetve 2, 3, 4 vagy 6 sor egyszerre történő betakarítására képesek. A rendkívül változatos mûszaki megoldással rendelkező gépek közötti különbségek nemcsak a betakarítási veszteségeket befolyásolják, eltérően alakulnak a különböző gépi megoldásokhoz kapcsolódó szállítás szervezésével kapcsolatos feladatok is. Ilyen szempontból különösen jelentős, hogy mely betakarítási mûveletek vannak egy menetben összekapcsolva. A legegyszerûbb a szállítás szervezése azoknál a kétmenetes technológiáknál, ahol a fejezés és a rendre történő kiemelés történik egy menetben, és a rendfelszedés-rakodás külön mûveletet képez. Ilyen esetekben a fejező kiszedő egységek a szállító jármûvek hiányában is zavartalanul dolgozhatnak. A kiszedést és rakodást egy menetben végző mûszaki megoldásoknál, a szállító jármûvek hiányában a betakarítási folyamat leáll. Az ismertebb betakarítógépek legfontosabb adatait a 2., 3. sz. táblázatokban közöljük.
2. táblázat
Egymenetes cukorrépa betakarító gépek főbb mûszaki jellemzői
A betakarító gép típusa |
Sorok száma (db) |
Munka- széles-ség (m) |
A gép tömege (kg) |
Telje-sít-mény igény (kW) |
Mun- ka-sebes-ség (km/h) |
Terü- let teljesít-mény W03 (ha/h) |
Gyártó ország |
Megjegyzés |
|||||
V |
M |
Kr |
O |
Gy |
Gyûjtő-tartály (m3/t répa) |
||||||||
BECKER Rational |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nova Hydro 2-R |
2 |
0,9 |
4900 |
59 |
3-5 |
0,35 |
Németo. |
+ |
- |
- |
- |
+ |
9,0/5,0 |
Nova Hydro 3-R |
3 |
1,35 |
5400 |
66 |
3-5 |
0,50 |
Németo. |
+ |
- |
- |
- |
+ |
12,0/7,0 |
JUKO 200 |
2 |
0,9 |
4100 |
66 |
3-5 |
0,35 |
Finno. |
+ |
- |
- |
- |
+ |
9,0/5,0 |
KLEINE KR2 |
2 |
0,9 |
3700 |
59 |
4-6 |
0,40 |
Németo. |
+ |
- |
- |
- |
+ |
10,0/7,0 |
SCHMOTZER SB 800 |
2 |
0,9 |
3600 |
59 |
4-6 |
0,40 |
Németo. |
+ |
- |
- |
- |
+ |
8,0/5,0 |
STOLL V-202 |
2 |
0,9 |
4000 |
59 |
4-6 |
0,40 |
Németo. |
+ |
- |
- |
- |
+ |
8,8/5,5 |
TIM KRB/S 2RE |
2 |
0,9 |
5700 |
66 |
3-5 |
0,35 |
Dánia |
+ |
- |
- |
- |
+ |
9,0/6,0 |
GARFORD Victor-3 |
3 |
1,35 |
3700 |
59 |
3-5 |
0,40 |
Anglia |
+ |
- |
+ |
+ |
- |
- |
GARFORD Victor-4 |
4 |
1,8 |
3900 |
66 |
3-5 |
0,50 |
Anglia |
+ |
- |
+ |
+ |
- |
- |
HERRIAU Non stop |
6 |
2,7 |
13900 |
180 |
5-8 |
1,0 |
Franciao |
- |
+ |
+ |
- |
+ |
3,5/2,3 |
HOLMER |
6 |
2,7 |
20000 |
269 |
5-8 |
1,2 |
Németo. |
- |
+ |
- |
- |
+ |
24,0/16,0 |
KLEINE SF10 |
6 |
2,7 |
13500 |
169 |
5-8 |
1,2 |
Németo. |
- |
+ |
- |
- |
+ |
11,5/8,0 |
SF 25 |
6 |
2,7 |
15000 |
252 |
5-8 |
1,2 |
Németo. |
- |
+ |
- |
- |
+ |
25,0/16,0 |
MATRO M31 |
6 |
2,7 |
13250 |
175 |
5-8 |
1,0 |
Franciao |
- |
+ |
+ |
- |
- |
- |
M41 |
6 |
2,7 |
14800 |
200 |
5-8 |
1,1 |
Franciao |
- |
+ |
+ |
- |
+ |
4,5/3,0 |
MOREAU GR-4 |
6 |
2,7 |
12500 |
180 |
5-8 |
1,0 |
Franciao |
- |
+ |
+ |
- |
- |
- |
Lectra 4005 |
6 |
2,7 |
15600 |
230 |
5-8 |
1,2 |
Franciao |
- |
+ |
- |
- |
+ |
4,5/3,0 |
Ropa R 6.16 |
6 |
2,7 |
15500 |
234 |
5-8 |
1,2 |
Németo. |
- |
+ |
- |
- |
+ |
25,0/16,0 |
Megjegyzés: *V = vontatott; M = magajáró; Kr = kocsirakó; O = osztott adapter; Gy = gyûjtőtartályos; + = igen; - = nem
Forrás: Posch, K. (szerk.)(1996): Amit a cukorrépáról tudni kell. FM Kiadványa
3. táblázat
Kétmenetes cukorrépa betakarító gépek főbb mûszaki jellemzői
A betakarító gép típusa |
Traktor kapcsolat |
Sorok száma (db) |
Munka-szélesség (m) |
A gép tömege (kg) |
Telje-sít-mény igény (KW) |
Munka-sebesség (km/h) |
Terület-telje-sítmény W03 (ha/ha) |
Gyártó ország |
Cukorrépa fejező – kiszedő – rendrakó gépek |
||||||||
HERRIAU AM-6 |
magajáró |
6 |
2,7 |
8100 |
115 |
5-8 |
0,8-1,0 |
Franciao. |
Osztott adapter |
függesztett |
6 |
2,7 |
2400 |
84 |
4-6 |
0,7-0,9 |
Franciao. |
KLEINE oszt. ad. K4+R4 |
függesztett |
4 |
1,8 |
1950 |
59 |
4-6 |
0,5-0,7 |
Németo. |
Osztott adapter K6+R6 |
függesztett |
6 |
2,7 |
2350 |
75 |
4-6 |
0,7-0,9 |
Németo. |
Compakt adapter KR 6 II. |
függesztett |
6 |
2,7 |
2400 |
88 |
5-7 |
0,8-1,0 |
Németo. |
MOREAU osztott adapter |
függesztett |
6 |
2,7 |
2600 |
90 |
4-6 |
0,7-0,9 |
Franciao. |
STOLL MRG-6 |
függesztett |
6 |
2,7 |
2400 |
92 |
5-7 |
0,8-1,0 |
Németo. |
UNSINN RECORD KR-6 |
függesztett |
6 |
2,7 |
2600 |
100 |
5-7 |
0,7-0,9 |
Németo. |
Cukorrépa rendfelszedő – kocsirakó gépek |
||||||||
HERRIAU Super |
vontatott |
(6) |
(2,7) |
1990 |
59 |
6-9 |
1,0-1,2 |
Franciao. |
Alpha |
vontatott |
(6) |
(2,7) |
3000 |
59 |
6-9 |
1,0-1,2 |
Franciao. |
KLEINE L6 |
vontatott |
(6) |
(2,7) |
2300 |
59 |
6-9 |
1,0-1,2 |
Németo. |
MAJEVICA CT-23 |
vontatott |
(6) |
(2,7) |
2060 |
59 |
5-8 |
0,8-1,0 |
Szerbia |
MOREAU CN-40 |
vontatott |
(6) |
(2,7) |
2400 |
59 |
6-9 |
1,0-1,2 |
Franciao. |
UNSINN RAS-79 |
vontatott |
(6) |
(2,7) |
2500 |
59 |
6-9 |
1,0-1,2 |
Németo. |
Forrás: Posch, K. (szerk.)(1996): Amit a cukorrépáról tudni kell. FM Kiadványa
A betakarítással kapcsolatos mûszaki fejlesztések az 1960-as években indultak. Kezdetben, a leveles cukorrépafej betakarítására is alkalmas három menetes Csehszlovák és NDK gépek illetve ezek kombinációi voltak elterjedtek. Ma ilyen három-menetes megoldásokat, csak a Szekszárdi Mezőgép által kifejlesztett szinte teljesen amortizálódott gépek kínálnak. A mûszaki fejlesztések eredményeként a magyar répatermelők megismerhették a teljes európai betakarító gép kínálatot. Az uralkodó géptípus hosszú időn keresztül a kétmenetes francia HERRIAU AM-6-os gép volt.
A legutóbbi évek mûszaki fejlesztéseként az egymenetes „bunkeros” betakarító gépek terjedtek el. A tavalyi évben pl., a Magyar Cukor Rt. termelői körében, a teljes betakarított terület 76 %-án történt Holmer, Ropa illetve Kleine gépekkel, egymenetes betakarítás.
A betakarítási veszteségek mérséklése speciális feltételeket, „ideó-típusú” répát kíván. Látványosan nehezítik a betakarítást és növelik a veszteségeket:
- a rosszul végzett gyomirtás, a gyomos répa,
- a leszáradt répalevelek,
- az egyenlőtlen felszínû talaj,
- a változatos talajfizikai állapot,
- a pontatlan vetés következményeként az egyenlőtlen tenyészterület és répa nagyság.
Az ideális répatest nem elágazódó, sekély gyökérbarázdájú, egyenletes kúp alakú, kiegyenlített tömegû és mélyen a földben ülő. A betakarítási veszteségek mérséklése mellett, az „ideó típus” biztosítja egyben a káros, nem cukor anyagok minimalizálását is. A technológiai szempontból tökéletes répának csak a feje és az 1-2 cm-es répafej alatti nyakrésze áll ki a talajból. A tökéletes fejezés alapfeltétele, az egyenletes penetráció és a tőtávolság. Csak az ilyen répáknál történhet a fejezés közvetlenül a fej- és a répanyak határán, a legalsó már lehullott levelek levél-ripacsai alatt. A kiegyenlítetlen tőtávolságot és a földből különböző mértékben kiálló répákat a fejező egységek legtökéletesebb kopírozó szerkezetei sem tudják követni, ezért a répa vagy túl, vagy alul fejezett lesz. A kiegyenlítetlen tömegû répákból, a kicsiny sárgarépa méretû répák, átesnek a rögleválasztó vagy felhordó szerkezetek rostélyain, az átlagot lényegesen meghaladó tömegû répák pedig csökkentik a digessziót.
Könnyen belátható, hogy az ideó típusú répa és egyben a tökéleteset megközelítő betakarítás elsőszámú alapfeltétele a jól átmunkált, táblaméretekben egyenletes felszínû és térfogattömegû talaj, illetve az ilyen talajállapot mellett végzett, egyenletes kelési feltételeket, és tenyészterületet biztosító vetés. A betakarítási veszteségek mérséklése szempontjából különleges jelentősége van a pontos csatlakozósoroknak. Megkönnyíthetjük a betakarítást, ha a csatlakozó sorokat már a vetéskor megjelöljük. A hibás sor-csatlakozásokból eredő kiszedési veszteségek elkerülése miatt ugyanis a betakarító gépek szélső sorait mindig a csatlakozó sorokon kell járatni.
A betakarítás technológiai változatainak minősítése a fejezés pontosságának megítélésével, valamint a kiszedés és a rakodás minősítésével történhet. A fejezés minősítése során elkülöníthetjük a jól, a mélyen és a magasan fejezett répákat. A kiszedés minősítése történhet a kiásatlan és elszórt répáknak a renden lévő répákhoz viszonyított arányával, illetve, a répán okozott sérülések mértékének felvételezésével. A rakodás minősítésére a fel nem szedett répák arányának a megállapítása alkalmas. A betakarítási veszteségek még a legkedvezőbb esetben is elérik a 7-9 %-os értéket.
A Magyar cukorrépa termelő gazdák reménykednek abban, hogy a jelenleg meglévő betakarító-gép kapacitásaik az évek multával sem lesznek kihasználatlanok. A jövő természetesen a cukornád és a cukorrépa 1807 –óta tartó harcának alakulásától függ.
Felhasznált irodalom.:
1. Cukoripari Egyesülés (2003): Zárójelentés, kampányadatok. Cukoripari Kutató Intézet Kiadványa, Bp.
2. Posch, K. (szerk.)(1996): Amit a cukorrépáról tudni kell. FM Kiadványa
3. Hájas László személyes közlése
A cikk szerzője: Dr. Pocsai Károly