Emellett fontos funkciót tölt be a más célra nem hasznosítható gyepterületek, valamint a feltétlen takarmányok, melléktermékek értékes állati termékké történő transzformálásában.
Az elmúlt évben az állattenyésztők nehéz, ellentmondásos évet zártak, amelynek hatása 2004. I. negyedévére is átgyûrûzött. A termelői árak a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak.
(Somogy megyében 2003. évben a mezőgazdasági termékek termelői ára 5,5%-kal nőtt. A növénytermelési és kertészeti termékek termelői ára 13-14%-kal emelkedett, az élőállatok és állati termékeké viszont 5-6%-kal csökkent. A vágóállatok termelői ára 10%-kal maradt el az előző évi átlagártól. Ugyanebben az időszakban a vágósertések takarmányozásának bázisát képező gabonafélék árszintje 32%-kal – ezen belül a takarmánykukoricáé 41%-kal – nőtt.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva, 2004. I. félévében a mezőgazdasági termékek termelői ára 15% volt. A június havi termelői árnövekedés 13,5% volt. A ráfordítások között a takarmányok ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 26%-kal haladták meg az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A termelők jövedelem-pozíciója 1,0-1,5%-kal javult. A növénytermesztési és kertészeti termékek termelői ára 28%-kal emelkedett, az élőállatok és állati termékeké gyakorlatilag nem változott. Ugyanebben az időszakban a vágósertések takarmányozásának bázisát képező gabonafélék árszintje 47%-kal volt magasabb.)
Az aszály okozta gondok a piaci-értékesítési és a jövedelmezőségi problémák ellenére az ágazat terméktermelését illetően még is jól teljesített.
(A 2002. évi 48.247 tonna vágóállat és állati terméktermeléssel szemben, 2003. évben 51.468 tonna mennyiségi bővülés valósult meg. Emellett mintegy 5 millió literrel csökkent a tehéntej- és 7 millió darabbal a tojástermelés.)
A termelési kapacitást és a lakosság élelmiszerfogyasztását figyelembe véve az állattenyésztési ágazat 2003. évben a hústermelés vonatkozásában 120-130%-os, a tej- és tojástermelés esetében 120-125%-os, a haltermelés tekintetében 180%-os, a méztermelést illetően pedig 12-14-szeres önellátást tett lehetővé.
Az Uniós csatlakozást megelőzően az Agrár-megállapodás eredményeként számos megelőző és orvosló intézkedés történt.
– Közel 480 gazdálkodó igényelt összesen 18,1 milliárd Ft össz. értékû beruházásokra, fejlesztésekre, forgóeszköz-feltöltésre irányuló középlejáratú kedvezményes hitelt, amelyből a pénzintézmények 12,6 milliárd Ft-ot jogosnak és odaítélhetőnek minősítettek.
– Jelentős árkiegészítésben részesültek a tehéntej-termelők. Január-február hónapokban ennek összege tejliterenként 8 Ft volt.
– Visszamenőleges hatállyal a vágósertés- és baromfitermelők az állatjóléti és haszonállat-tartási szabályok okozta többletköltségek támogatásához vágósertésenként 2 ezer Ft, vágóbaromfi kilogrammonként 9,50 Ft vissza nem térítendő dotációt vehettek/vehetnek igénybe.
– Nagyon jelentős pénzügyi segítséget biztosított az agrártárca az által, hogy a földhasználók és állattartók összesen 46 milliárd Ft támogatást igényelhettek, amelyből a Somogy megyei termelők 2,5 milliárd Ft-tal részesedtek, számszerûsítve: földhasználók 8.000 Ft/hektár, tehéntartók 40.000 Ft/db, anyajuh és -kecsketartók 1.600 Ft/db, tejkvóta tulajdonosok 2 Ft/kg.
A korábbi években a gyepterületek használói nem részesültek támogatásban. Idén a rét és legelő területek mûvelői, valamint a takarmánytermelők egyaránt igénybe vehették a hektáronkénti 8.000 Ft dotációt és emellett uniós forrásból kezdeményezhették a hektáronkénti 17.000 Ft nagyságrendû támogatást, melynek kifizetése várhatóan jövő év elején megtörténik.
(Somogyban 970 gazdálkodó 22 ezer hektár gyep után, 472 tehéntartó 5.580 anyatehén után és 101 anyajuh- és kecsketartó 24.000 egyed után vett igénybe támogatást.)
Az elmúlt időszakban kedvező változás következett be a termelői árak alakulásában, a piaci viszonyokban és az önköltség alakulásában egyaránt.
– A vágósertés felvásárlási ára a január havi 225 Ft/kg-mal, valamint a június havi 265 Ft/kg-mal szemben, jelenleg meghaladja a bûvös 300 Ft-ot.
– A vágócsirke értékesítési ára jelenleg közel 20 Ft-tal, a vágópulykáé pedig 18 Ft-tal magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában volt.
– A tehéntej vételára 62 Ft/kg-ról mérsékelten ugyan, de nőtt, és jelenleg eléri vagy meghaladja a kilogrammonkénti 65 Ft-ot is.
Az állattenyésztők számára kedvező fordulatot jelentett, hogy az aratást követően több mint 35%-kal csökkent a kalászosok termelői ára, hamarosan mód és lehetőség lesz kedvezményes hitellel történő gabona beszerzésre is. Pozitívan értékelhető, hogy a gyepek és a pillangósok első növedékéből 2,5-3-szor nagyobb tömegû szénát készítettek a gazdálkodók, mint egy évvel korábban. A legeltetést csak átmenetileg korlátozta a kánikulai meleg okozta kisülés. Úgy tûnik, hogy a tömegtakarmány, ezen belül a silókukorica terméskilátások is kedvezőek, így a jövőt illetően biztonságos takarmánykészlet alapozhatja meg a jövedelmező termelést.
Mindezek ellenére nem mondhatjuk el, hogy az agrárágazat nehézipara, nevezetesen az állattenyésztés teljes egészében konszolidálódott. Szükség van az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretén belül igénybe vehető és pályázat útján elnyerhető forrásokra. Nagy kihívást jelent az állatjóléti és a környezetvédelmi szabályok betartása, a piaci viszonyokhoz való folyamatos és rugalmas alkalmazkodás. Mindemellett szükséges az állattenyésztők és -tartók szerveződése, az objektív és teljes körû adatszolgáltatás és ármegfigyelés rendszerének kialakítása, vagyis a monitoring rendszer célirányos mûködtetése, mert e nélkül intervenciós beavatkozásokra, „harmadik országokba” történő export támogatásához szükséges Uniós export-visszatérítési forrásokra nem számíthatunk.
A cikk szerzője: Varga Gábor
