Magyarországon a gazdasági birtokrendszer legkisebb vállalkozásai is rendelkeznek erőgéppel (traktor), s ez lehetőséget nyújt arra, hogy a traktor munkamûveleteinek, illetve a munkaórák számának növelésével az anyagmozgatás területén is használhassuk magát az erőgépet. Ma a használatban lévő erőgépek körében (s ezáltal a gazdálkodók körében is) nő az erőgépre szerelt rakodógépek alkalmazásának lehetősége. A legtöbb rakodási mûvelet gépesítése mára megoldottá vált, mivel a mûszaki megoldások tárháza széles. A gazdálkodók számára az jelenti a legnagyobb problémát, hogy mi is az a berendezés, ami legjobban megfelel az elvárásoknak.



A megfelelő változat kiválasztásánál több szempont figyelembevételével kell eljárni, hiszen olyan tényezők is befolyásolják az anyagmozgatást, melyre korábban nem is gondoltunk. Melyek ezek a tényezők?

• a legfontosabb azt eldönteni, hogy mit is akarunk rakodni, azaz a mezőgazdasági anyagok eltérő halmazállapota, konzisztenciája és egyéb fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait is számba kell venni;
• az éves szinten szükséges rakodási mennyiségek megmutatják, hogy mennyi anyag megmozgatásával kell számolni;
• milyen időintervallumban, vagyis mikor szeretnénk ezeket a munkákat elvégezni;
• az anyagmozgatási rendszerünkön belül hova kell elhelyezni az anyagokat (mind magassági, mind szállítási távolságon belül).

A gépek kiválasztásának fő szempontja a rakodni kívánt anyagfélék, hiszen ez meghatározza azt is, hogy milyen mûszaki rendszerben gondolkodjunk, azaz, mely konstrukciós kialakítású traktoros rakodógépet válasszuk. A traktoros rakodók alkalmazási körét tekintve adapter jellegû berendezések, mivel vagy a traktor függesztő szerkezetére kerülnek, vagy segédkeretek segítségével gyorscsatlakozós megoldások alkalmazásával az erőgép vázkeretére épülnek. A rakodási munkák alkalmazásánál a hátsó függesztő szerkezetre leginkább a forgó rendszerû rakodókat használják, ezek száma azonban viszonylag kis volument takar a használt rakodógépek termékskáláján. Legjobban elterjedt azonban traktorra függesztett homlokrakodó. Az összeállítás további részében ezen rakodók alkalmazási területeit és lehetőségeit végeznénk el.



Az átrakott anyagok és a rakodni kívánt mennyiségek a kisebb vállalkozásoknál megoldhatók a traktoros rakodókkal is. Az anyagmozgatás során használt anyagfélék rakodására ma már lehetőséget nyújt a széles munkaeszköz választék is, mivel gyorscsatlakozós keret segítségével a csereszabatos munkaeszközök adapterként csatlakoztathatók a rakodó gémszerkezetére. Egy általános felépítésû traktoros homlokrakodó munkaeszközeit mutatják az 1. ábra elemei, melyek természetesen adott gazdaság termelési volumenétől függően változhatnak. A legtöbb gyártó, illetve forgalmazó a rakodóihoz csereszabatos munkaeszközökből ~8-10 félét is tud ajánlani a megfelelő munkavégzéshez. A munkaeszközök gyors cseréjét biztosító keretszerkezetet a 2. ábra mutatja



A szükséges rakodási mennyiségek szabják meg, hogy milyen rakodógépet vásároljunk. Ez függ a rakodógépek teherbírásától, a rakodni kívánt mennyiségektől, s az éves szinten végzett munkák időkihasználásától. A fenti jellemzők hatást gyakorolnak a széles választékból történő választásra is.



A traktoros rakodógépek alkalmazását a költségtakarékos megoldás is alátámasztja. A rakodás helye két részre bontható, egyrészt a munkavégzés helyszíne, tehát a térbeli elhelyezkedése (pl. állattartó telepen, magtárban stb.), másrészt a rakodást nemcsak horizontálisan, hanem magasabb tartományokon belül is végre kell hajtani. A traktoros rakodógépek alapfelszereltségû gémszerkezete 3-4 m-es emelési magasságot tesz lehetővé. Ez a magasság azonban speciális kialakítású elemek használatával az 5-5,5 m-t is elérheti.



A traktoros homlokrakodók felépítését tekintve hasonló elven mûködnek, minden gyártónál az alapelv azonos, s kisebb eltérések mutatkoznak a szerkezeti elemek összeállításában. A rakodógép fő eleme a rakodógém. Ennek vezérlése, illetve mozgatása biztosítja azt, hogy a rakodni kívánt anyagot kisebb távolságokon belül szóródásmentesen tudjuk mozgatni. A gémszerkezet un. párhuzamvezetése lehetővé teszi azt, hogy a gémszerkezet folyamatos emelése, illetve süllyesztése közben a munkaeszköz (pl. raklapvilla) végig vízszintes maradjon. A traktoros homlokrakodó munkaeszközének párhuzamvezetésére mutat példát a 3. ábra.



A gémszerkezet párhuzamvezetése a ma használatos traktoros rakodógépeknél többféle lehet, így ezek ismertetését a következőkben mutatjuk be:

• párhuzamvezetés nélküli kialakítás
  
  A munkaeszköz mozgatását végző hidraulikus munkahenger(ek) a gémszerkezet fő tartó elemébe rögzítettek. Ennél az esetnél a munkaeszköz emelése/süllyesztése során nem történik meg a munkaeszköz (pl. markoló kanál) vezetőélének azonos helyzetû megtartása. E rendszerû megoldásokat fokozatosan felváltja az aktív vezérlésû párhuzamvezető rendszerek alkalmazása.
• párhuzamvezetéssel ellátott megoldások
  
  
  • mechanikus vezérlésû kialakítás
    
    A mechanikus párhuzamvezetéssel rendelkező gémszerkezeteknél a munkaeszköz mozgatását végző hidraulikus munkahenger(ek) a gémszerkezet fő tartó elemére csatlakoztatott tartóbak elemekhez rögzítettek. A munkaeszköz párhuzamvezetését a gémszerkezetre szerelt aktív elmozdulást végző segédrudazatok segítségével valósul meg.
  • hidraulikus vezérlésû kialakítás
    
    A hidraulikus párhuzamvezetésû gémszerkezetek bekötési pontja a gémszerkezet főtartójában található. A párhuzamvezetést a hidraulikus elemek különleges kialakítású vezérlőrendszere segíti.

A traktoros rakodógépek vezérlését a gép kezelője végzi a vezetőfülkében kiépített és elhelyezett karokon keresztül. A folyamatos fejlesztések hatására és a hidraulikus rendszerek vezérlésének automatizálása lehetőséget nyújt arra, hogy a munkaeszköz és a gémszerkezet vezérlése minél kevesebb, akár egy vezérlő karral is megoldható legyen. A joystick- rendszerû vezérlés előnye, hogy a traktorvezetőnek az erőgép vezetése közben nem kell sok kezelőelemet használni, hanem csak az egy karral végzett többirányú elmozdítás lehetőséget biztosít az azonnali emelés/süllyesztés, vagy billentés mûvelet választása közül.



A traktoros homlokrakodó kiválasztásánál fontos gyakorlati szempontok a következők:

• illeszkedik-e a traktor és a választani kívánt rakodó hidraulikus rendszere egymáshoz?
• elhelyezhető-e a rakodó tartóbakja a traktor vázszerkezetén?
• fronthidraulika és homlokrakodó kompatibilitása megfelelő-e?
• a traktor megengedett tengelyterhelése és a rakodógém terhelhetősége összhangban van-e?
• a gémszerkezet le- és felszerelése egy ember által egyszerûen megoldható-e?
• a rakodógép csatlakozó elemei és a kezelőelemek megfelelően elhelyezhetők-e?
• nem zavarja-e a kilátást a gémszerkezet?

A fenti jellemzők ismerete mellett érdemes megfontoltan több konstrukciós kialakítású traktoros rakodót is átnézni mielőtt a végleges kiválasztás megtörténik. Csak abban az esetben szabad a gép megvásárlása mellett döntenünk, ha mind funkcionálisan (teljesítmény és energetikai szempontból is) összhang van a már meglévő erőgép és a rakodógép között.



Kassai Zsolt



FVMMI GM Kht.