Az oroszországi traktorgyártás napjainkban

A rendszerváltás előtt, a volt szovjet traktorgyárakból több százezer traktor került ki egy év alatt. Csak akkor a Szovjetúnióhoz tartozó Minszki Traktorgyárban, jobb időkben 250.000 db MTZ traktort is gyártottak évente, vagy a Volgográdi Traktorgyárban is közel 100 ezer db DT-75 lánctalpas készült ugyanennyi idő alatt.

Napjainkban egész Oroszországban évente 7000–8000 db traktor készül, amely a belföldi igényeknek csupán 40%-át fedezi, a traktorok 60%-a importból kerül az orosz gazdaságokba. Ennek fele – a napjainkban már belorusz területen üzemelő – Minszki Traktorgyárból kerül ki, amelynek az éves termelése a 2010-es években 30.000 db/évre csökkent. Napjainkban mintegy két tucat helyen állítanak elő vagy szerelnek össze traktorokat Oroszországban.

Köztük két helyen – Krasznodárban a CLAAS gyárában Axion 820/850/920/930/940/950 és Xerion 4000/4500/5000 modellek készülnek, Rosztovban a Rosztszelmas traktorszerelő üzemében Versatile 340/380 nehézuniverzális és Versatile 470/520/570 csuklós kormányzású szántó traktorokat szerelnek össze.

Kanadában gyártott komponensekből, ill. saját fejlesztésben állítják elő a Versatile 2375 és 2400-as modelleket. Rosztovban 2019-ben 600 db Versatile traktor gördült le a szerelőszalagokról. Ma is gyárt és exportál csuklós kormányzású, nagy teljesítményű traktorokat a Petersburgi Traktorgyár (az egykori Kirov Művek). Ugyancsak a városban működik az ATM Agrotechmasch traktorgyár, amely az ATM Terrion nehézuniverzális traktorokat állítja elő.

A Kamaz Művekhez tartozó KamTZ/KamAZ Neberesnye Cselni-ben működő traktorgyárban standard traktorok készülnek. A Volgográdi Traktorgyárban megszakítás nélkül, de modernalizált formában gyártják a DT 75/90 lánctalpas traktorokat. A Cseljabinszki Traktorgyár a T-100-as lánctalpas traktorok mellett az egyik legnagyobb építőgépgyártó az országban. Az Altajszki Traktorgyár erdészeti traktorokra specializálódott. A Lipecki Traktorgyárban kis teljesítményű könnyű- és kommunális traktorok készülnek, kisrakodók mellett. Tichuin-ben, a Petra-ZST és Baltijec traktorgyárakban régebbi K-700-as (Kirovec) traktorokat szerelnek össze belföldi felhasználásra. A gyártott traktor darabszámok csökkentek, de egyre nagyobb figyelmet fordítanak a gyártók a konstrukciók korszerűsítésére.

CEMA/CLIMMAR/CEETTAR együttműködés az európai élelmiszertermelés fejlesztéséért

Három nagy, az európai agrárium ellátásában érdekelt európai szervezet – CEMA, CLIMMAR és az CEETTAR – ez év márciusának végén együttműködési megállapodást írt alá, hogy tevékenységükkel elősegítik a régió mezőgazdaságának fejlődését, a termelési színvonal magasabb szintre emelését, és az európai lakosság egyre jobb minőségű biztonságos élelmiszerrel történő ellátásának elősegítését.

A kötelezettségvállalásuk beleillik, az Unió az áruk és szolgáltatások szabad áramlását rögzítő kartájába. Együttműködnek a szakemberképzésben és szakmai szolgáltatások színvonalának növelésében. Közösen lobbiznak az Európai Unió döntéshozó szerveinél, agrárium és annak kiszolgáló ágazatainak érdekérvényesítéséért. Gondoskodnak arról, hogy az élelmiszertermelés zavartalan ellátásához és megújításához elegendő műszaki kapacitások álljanak rendelkezésre. Javítják a kommunikációs csatornákat a gazdákkal és gazdálkodó szervezetekkel, világos információkkal, szakmailag felkészültebb szakemberekkel látják el a termelőket.

50 éves a burgonyakombájn konstrukció

A gabonakombájnok és a magajáró szecskázók után, az első magajáró burgonyabetakarító gépet 1969-ben dobta a piacra a Grimme Landtechnik. Előtte csak vontatott betakarítók voltak használatban. Az első burgonyakombájn egysoros kivitelben készült, a lezúzott szárú burgonyabakhátak felszedésével takarította be, majd tisztította (föld- és szárleválasztással) és a mellette haladó szállító járműre rakta a betakarított burgonyát. Egy évvel később a Grimme megalkotta a kétsoros változatot is, amely hidrosztatikus hajtású járószerkezettel rendelkezett, a korábbi mechanikus hajtású megoldáshoz képest.

Napjainkban a Grimme, a Dewulf, az Agrifac, a Ploeger, a Ropa, az AVR stb. is gyárt többféle 2/3 vagy 4 soros egymenetes nagy teljesítményű burgonyakombájnokat, a legnagyobbak motorteljesítménye meghaladja az 500 LE-t is. Ezek között is a legkorszerűbb burgonyakombájnok a Grimme Varitron 470 és a Ploeger AR-4BX Terra Trac járószerkezettel, ill. az AVR Puma 4.0 jelenleg a piaci kínálatban.

youtube.com/GrimmeLandmaschinen

Konténermalmok Dél-Afrikában

A helyi lakossági igények kielégítésére és a helyben termesztett gabonafélék és kukorica feldolgozására gyorsan terjednek a konténerekbe telepített malmok. Korszerű feldolgozási technológiára épülnek, minőségi őrleményeket és végtermékeket állítanak elő.

Az egyik ilyen elterjedt konténermalom a MM (Maize Master) 3500 típus, amely két egymásra helyezett szabványos 6 m hosszú tengeri konténerben kapott helyet. Egy nyerges kamionnal a helyszínre szállítható és egy nap alatt készre szerelhető, ill. az áramellátása is megoldható a hálózatra csatlakoztatással. Az MM 3500 konténermalom óránként 3,5 tonna, naponta 80 tonna gabona feldolgozására alkalmas. A berendezései között korszerű hengerszékek, előtisztító berendezések, rosták, csíraleválasztók, anyagmozgató szerkezetek és mérőeszközök (nedvességmérő, frakcionáló stb.) is megtalálhatók. A malmok egy jelentős részét állami és privát segélyprogramokban telepítik a vidéki településekre.

A cikk szerzője: Dr. Hajdú József