Az Agra Europe londoni hetilap szerint a csatlakozó országoknak bőkezûen osztották el a vidékfejlesztési forrást, hiszen a régi tizenöt tagország hét évre 52,5 milliárd eurót kap, egy lakosra és egy évre jutóan kevesebbet, mint az új tagországok. A pénz elosztásakor figyelembe vették, hogy az új tagországokban a vidék fejlettsége elmaradott a régi tagokéhoz képest. Másrészt kompenzálni kívánták a közvetlen agrártámogatások hátrányát.
Vidékfejlesztési támogatások
(millió euró)
2004 | 2005 | 2006 | 2004-06 | |
Cseh Köztársaság |
163,3 | 182,0 | 197,5 | 542,8 |
Észtország |
45,3 | 50,4 | 54,8 | 150,5 |
Ciprus |
22,5 | 25,1 | 27,2 | 74,8 |
Lettország |
98,7 | 110,0 | 119,4 | 328,1 |
Litvánia |
147,3 | 164,1 | 178,1 | 489,5 |
Magyarország |
181,2 | 201,9 | 219,2 | 602,3 |
Málta |
8,1 | 9,0 | 9,8 | 26,9 |
Lengyelország |
862,4 | 961,0 | 1043,0 | 2866,4 |
Szlovénia |
84,7 | 94,4 | 102,5 | 281,6 |
Szlovákia |
119,5 | 133,1 | 144,5 | 397,1 |
Összesen |
1733 | 1931 | 2096 | 5760 |
2004-2006 között a strukturális és a kohéziós alapból az új tagok 23,5 milliárd eurót kapnak. A 2004-es uniós költségvetés strukturális célokra 26,785 milliárd eurót irányoz elő, melynek nem egészen 20 százalékát (5,3 milliárd eurót) kapják az új tagországok. A brüsszeli támogatást nemzeti erőforrásból egészítik ki, a nemzeti hozzájárulás mértéke általában 15 százalékos.
A források már 2004 januárjától igénybe vehetők.
Strukturális és kohéziós
támogatások az új tagoknak
2004-2006
(millió euró)
Strukturális Alap | Kohéziós Alap | |
Lengyelország |
8276 | 4179 |
Magyarország |
1995 | 1100 |
Cseh Köztársaság |
1525 | 936 |
Szlovákia |
1041 | 570 |
Szlovénia |
237 | 189 |
Észtország |
371 | 309 |
Litvánia |
895 | 608 |
Lettország |
626 | 515 |
Ciprus |
53,3 | 54 |
Málta |
63 | 22 |
Összesen |
15083 | 8482 |
Brüsszeli hírek szerint a következő költségvetési időszakban az új tagországok kapják a strukturális források felét, tekintettel elmaradottságukra, rendkívül szerteágazó strukturális feladataikra. Amennyiben így lenne, akkor több jelenlegi tagország (például Spanyolország, Görögország, Portugália) a mostaninál kevesebbet kapna.
Az új tagországok 2004. évi támogatása
A 2004. május 1-jén csatlakozó új tagországok a brüsszeli költségvetésből 2004-ben 5,1 milliárd eurót kapnak kézhez. A számukra előirányzott összeg, azaz a pénzügyi kötelezettségvállalás ennél sokkal magasabb. A 2004-ben elindított programok futamideje több évre szól, a projektek a későbbiekben valósulnak meg és jelentenek a közös költségvetés számára tényleges kiadást. Például vidékfejlesztésre 1,733 milliárd eurót irányoztak elő, amiből ebben az évben csak 645 millió euró kifizetése esedékes.
Agrártámogatásokra 287 millió eurót tartalékoltak. A közvetlen támogatások ebben az összegben nem szerepnek, mivel kifizetésük 2005-re húzódik át.
A kompenzáció címén előirányzott összeg az előcsatlakozási alapok (SAPARD, PHARE, ISPA) felhasználásának befejezésére szolgál, továbbá arra, hogy az új tagok befizetési kötelezettségei ne haladják meg a támogatások összegét, és ne járjanak rosszabbul az EU költségvetésével szemben, mint a csatlakozás előtti évben.
Az új tagországok költségvetése
2004-ben
(millió euró)
Előirányzat | Tényleges kifizetés | |
Mezőgazdaság |
2019,9 | 931,9 |
- agrártámogatás |
286,9 | 286,9 |
- vidékfejlesztés |
1733,0 | 645,0 |
Strukturális támogatások |
6709,0 | 1859,9 |
Strukturális Alap |
3812,0 | 1702,0 |
Kohéziós Alap |
2897,0 | 159,9 |
Belpolitika |
1632,9 | 904,3 |
Kompenzáció |
1409,5 | 1409,5 |
Összesen |
11771,4 | 5105,6 |
Bővebb információkat a szerzőknél, illetve az Agrár Európa Nemzetközi Agrárgazdasági Hírlevelében talál.
1Tóth Péter-2Dr. Báder Ernő
1Agrár Európa Kft. Budapest
2Nyugat-Magyarországi Egyetem MÉK Mosonmagyaróvár