Ötvenhat ország 1581 kiállítója mutatkozott be a 11 hektárt meghaladó méretû területen, melynek kétharmadát a vendéglátói kínálat foglalta el. Idén Lengyelországot illette a díszvendég cím, Kazahsztán és Guinea pedig először mutatkozott be. A legnagyobb külföldi kiállító Oroszország volt, a két legrégebb óta résztvevő ország pedig Hollandia és Franciaország.
A tíz napos esemény több mint 250 konferencia, szakmai tanácskozás és fórum színhelyéül is szolgált. Újdonságnak számított a vadászat és halászat külön csarnoka, amely nagy érdeklődésre tartott számot a mintegy hétszázezer sporthorgász körében. A tematikus kínálatból - a teljesség igénye nélkül - néhányat kiemelünk: a biopiac, az élelmiszeripar specialitásai mellett élő állat bemutatók is vonzották a tömegeket.
Az Olimpia jegyében idén a virágcsarnok Athént idézte. A Panathinaikosz Stadion imitációja virágok tízezreitől övezve kényeztette látványával és illatával a szépre vágyókat. Érdekesnek bizonyult a bő négyezer négyzetmétert elfoglaló úgynevezett „élmény parasztudvar” ötletes megjelenítése.
Ez évben kiemelt figyelmet szenteltek a rendezők az ifjúságnak, az egészséges táplálkozás állt a fókuszában a sok színes, változatos programnak minden igényt kielégítően.
A kisállattartók hobbijának - a hagyományoknak megfelelően - két teljes csarnokot biztosítottak hatezer négyzetméteren csaknem száz kiállítóval (4 országból). Mindez indokolt Németországban, hiszen közel 23 milliót taksál az otthon tartott kisállatok száma (kutya, macska, díszhalak és madarak). Ezzel az eredménnyel ugyan a negyedik helyen állnak kontinensünkön az oroszok, az olaszok és franciák után (az Euromonitor kimutatása alapján), ám az ápolási eszközök, különböző tartozékok és egyáltalán a gondoskodás szemszögéből a legtöbbet a németek áldoznak az állatokért. A megjegyzést érzékeltetve: az oroszok közel 30 millió kisállatra 4 millió Eurót fordítanak, a németek pedig a 23 millióra 761 milliót a legutóbbi felmérés szerint. Tulajdonképpen a gazdasági helyzettel arányos a ráfordítás nagyságrendje. Magyarország egyébként az orosz adatoknak több mint hatszorosát költi az említettekre.
Hagyományosan az egyik legrangosabb eseménynek a 11. Kelet-Nyugat Agrárfórum számított, mintegy ezer résztvevővel, huszonhét országot képviselve. Az EU-csatlakozás jegyében foglalkoztak a delegáltak a világ agrárkereskedelmének perspektívájával és az aktuális kérdésekkel - Dr. Franz Fischler brüsszeli főbiztos és Renate Künast német agrárminiszter vezényletével. Az egésznapos tanácskozáson természetesen hasznos információk és konkrét stratégiai megállapítások kerültek terítékre, különös tekintettel a hamarosan EU-hoz csatlakozó tizek agráriumát érintő témákban fogalmazódtak meg a kérdések. Mondhatni, az egész kiállítás már az Európai Unióhoz igazodva szerveződött sikeressé.
A MAGYAROK TIZENEGYEDSZER BERLINBEN
A magyar standon Dr. Németh Imre miniszter nemzetközi sajtótájékoztató keretében - többek között - a következőket mondta a média képviselőinek:
Magyarország 32. alkalommal vesz részt a tradicionális agrárösszejövetelen, hiszen a német piac a világ egyik legnagyobb fogyasztói piaca, s egyúttal a legfontosabb partnerünk is. Az EU-hoz csatlakozó tíz országot ezúttal fokozott figyelem kísérte, ugyanis a kibővített Unió 6,5 százalékos GDP növekedéssel jár. Egyébiránt a tizek közül egyedül hazánk nettó élelmiszer exportőr, ahol a nyitott élelmiszergazdaságban megközelítően másfél százaléknyi részt képviselünk - a jelentősen változó piacon.
Az FVM első számú vezetője összesen hat agrárminiszterrel tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok erősítésének apropójaként. Természetesen az Európai Unióban a közös agrárpolitika reformja feltartóztathatatlanul folyik, kiemelten az élelmiszerbiztonság szerepének elsődlegességével. Az említett együttmûködéseket illetően megjegyezzük, hogy egyes projektekben (vidékfejlesztés és élelmiszerbiztonság) a német szakemberek jóvoltából tovább tart fejlődésünk, amit megerősített Renate Künast német agrárminiszter is.
Az utóbbi időben központba került az úgynevezett génmanipulált termékek kérdése. E tekintetben Magyarországon ezidáig nincs köztermesztésben egyetlen termék sem, de az előrehaladott WTO tárgyalások szerint várható egyfajta fordulat az egységes jogszabályokat illetően.
A magyar stand - az utóbbi esztendőkhöz hasonlóan - a Vécsy Ibolya vezette étterem által került a hagyományos ízek iránt érdeklődők központjába. Az AMC képviselet szomszédságában pedig a speciális hungarikumok vitrinje vonzotta a híveket. Természetesen a kínálatunkban széles volt a paletta: méz és gomba éppúgy megfért a pultokon, miként a Bock pincészet villányi különlegességei a kürtőskalácskészítőkkel.
FOTÓK: www.gruenewoche.de (Presse-Service)