Sajnos hazánkban az elmúlt évtizedekben meglehetősen egyoldalúvá vált a talajmûvelő eszközök használata. Káros mértékben megnőtt a tárcsás mûvelőelemeket tartalmazó eszközök alkalmazási aránya. Ennek hosszú távon több hátránya mutatkozik talajmûvelési szempontból.

Az egyik a talaj szerkezetére gyakorolt hatás. Szakmai körökben jól ismert a tárcsa ún. sinusosan kialakított „talpbetegsége”. Ez a jelenség nagymértékben akadályozza a víz és a tápanyagok optimális mozgását a talaj szintjeiben. A talajszerkezetre gyakorolt további káros hatás az ún. „túlmûvelés” miatt, egy olyan apró rögfrakció (gyakorlatilag por) kialakulása, amely rendkívül megnöveli a talajok tömörödési hajlamát, negatívan befolyásolva a talaj levegő-, hő- és vízgazdálkodását, valamint.

A tárcsák túlzott használatának további hátránya, az ezt a fajta mûvelést jól toleráló gyomok felszaporodása.

Az optimális vetőágy kialakítása a megfelelő időben és minőségben elvégzett tarlóhántással kezdődik. A vegetációs időben kialakult kapillárisrendszeren keresztül napok alatt jelentős lehet a talajok vízvesztesége. Ezért törekednünk kell a betakarítást követő egy-két napban elvégezni a tarló teljes felületû elmunkálását. Ezt legtökéletesebben olyan géppel tehetjük meg, amelynek kultivátorelemei átfedésben vannak. Ezek az ún. szántóföldi kultivátorok a kapillárisok elvágása mellett „mulcsozó” hatással rendelkeznek, amely tovább fokozza a talaj víztartalmának megőrzését.

A legújabb fejlesztésû FARMET kultivátorcsalád korszakalkotó lépést jelent a kultivátoros mûvelés területén. A HURIKAN elnevezésû nehézkultivátorok a növényi maradványokat a talaj felszínén hagyják, így kiküszöbölve azokat a káros hatásokat, amelyek a szármaradványok felső talajrétegbe keverésével keletkeznek. Gondoljunk például a szalma közismert csírázásgátló és vízelvonó tulajdonságaira.

Kiemelt fontosságú, hogy csapadékszegény viszonyok között a legkevesebb talajszellőztető mûvelettel jussunk el a vetőmag talajba juttatásáig. Ezt a kívánalmat segíti a FARMET negyedik generációs BSK HXT típusjelû pneumatikus vetőgépe. A gép mûködési elvének lényege gyakorlatilag az, hogy a vetéssel együtt elvégez egy talajmûvelési munkafázist is, így lehetőséget ad talajelőkészítési mûveletek számának optimális csökkentésére.

A vetőgép további nagy előnye a sávos és szórt vetéskép. Ez két szempontból is előnyös. A vetési módnak köszönhetően nagymértékben javul az állományok gyomelnyomó képessége, valamint az eloszlás a növények számára kedvezőbb mikroklímát biztosít. Összegzésül elmondhatjuk, hogy a kultivátorelemes gépekre alapozott nyugat-európai technológiák hazai adaptációja nem várt sikereket hozott. 1998 óta a „Csökkentett energiaigényû, környezetkímélő növénytermesztési technológiák” program keretében számos szántóföldi kultúra termesztése folyt és folyik jelenleg is üzemi méretekben. Az EURO-ÖKO Farm Projekt támogatásával elért eredményeink a folyó gazdasági évben már több százezer hektáron hasznosultak hazánkban.

Dr. Orbán József – Döme Gábor