A szálastakarmányok erjesztéses rendszerű tartósítási technológiái veszteségeinek visszaszorítására, esetleg egyesek kiküszöbölésére hivatott bálacsomagolás az őt megelőző, megfelelő minőséget biztosító szántóföldi műveleti oldallal (gumihengeres-szársértős rotációs kaszák, terítő-összerakó rendkezelők, állandó bálakamrás és szeletelőegységgel rendelkező bálázók), szükség esetén a bálázással egyidejű, erjedést elősegítő adalékanyag alkalmazásával együttesen, olyan végtermék előállítására alkalmas, mely az általa biztosított tökéletes anaerob körülmények hatására, lényeges minőségi előnyökkel rendelkezik a hagyományos, kazalban tárolt és síkfóliával fedett technikákkal szemben.

A különböző csomagolástechnikai módszereket alkalmazó, hidromotoros rendszerű bálacsomagolókat két nagy csoportra oszthatjuk aszerint, hogy meghajtásukat külön erőgépről (függesztett, illetve vontatott kivitelek), vagy saját erőgépről (benzin- és dieselmotoros magajáró kivitelek) kapják.

Az első, egyedi csomagolástechnikával jellemezhető részterület gépei (pl. Tellefsdal, Kverneland, Wolvo, Welger stb.) a bálák befedéséhez szükséges összetett térbeli mozgást munkaasztalukkal és/vagy a munkaasztal bálamozgató hengereivel (bizonyos esetekben hevedereivel) és/vagy a tekercselő-előfeszítő mechanizmus segítségével állítják elő. Az ebbe a csoportba tartozó berendezések (pl. M-1610, Supertino, Gemelli, Pöttinger stb.) egy része önkiszolgáló jellegû is. Kivételt képeznek azok az egyszerû konstrukciók (pl. Pitocchi), amelyeknél a munkaasztal szerepét magára a szántóföldre bízzuk, de közben a tekercselés a hagyományos módon történik, illetve mint a Reco+Auto Wrappa gépkapcsolat esetében, ahol a bálázás és a csomagolás együttes műveletével, speciálisan oldjuk meg.

A második részterület, a csoportos rendszerű csomagolástechnika berendezéseit öleli fel. A gépek (Ebko, Pomi stb.) elnevezésükből adódóan a bálákból - azok tangenciális és folyamatos illesztését követően - úgynevezett „bálahurkát” állítanak elő, ezen hurka palástfelülete mentén, megfelelő menetemelkedéssel végrehajtott több bekezdésû (több fóliatekercset egyszerre alkalmazó) tekercselés eredményeképpen. A hengeres bálák esetében alkalmazott módszeren kívül további lehetőségként kell megemlíteni a szögletes bálákat hasonló eljárással készítő, vagy azokból összeállított rakatok befedésére kifejlesztett, univerzális bálacsomagolókat. A további, akár egyedi, akár csoportos rendszerben dolgozó berendezések kiszolgálását a rakodógépek munkaszervezése és a csomagolásra váró bálák anyagmozgatásához szükséges optimális elrendezése határozza meg.

A különböző konstrukciójú berendezések, lucernaszenázs bálák készítésére vonatkozó átlagos mûszaki- és technológiai jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk össze.

A táblázatban, az adott tekercselési fordulatok függvényében a berendezések alapidőre vonatkoztatott teljesítményjellemzői mellett megadásra kerültek a produktív időkihasználási tényezők is, melyek alacsony értéke nemcsak a fent említett, nem megfelelő kiszolgálásra utal, hanem a tipikusan szántóföldi gépek (pl. Pöttinger Rollprofi 90 GS, Supertino ABS 15S, Gemelli 120/3 SPI stb.), bálázáshoz igazodó munkáját is hûen reprezentálja. A táblázat tömegegységre vonatkoztatott fajlagos energiafelhasználás értékei közül az első a meghajtó erőgép „nagyságától” függő energiafogyasztás bemutatására vonatkozó jellemző, míg a második a tömegteljesítmény hatására kialakuló energiafelhasználási állapot szemléltetésére szolgál. A csomagolás alkalmával a fedőrétegek tökéletes tapadásának biztosításához a fólia megfelelő - a gyakorlatban hosszirányra számított kb. 60 %-os - mértékû előfeszítése szükséges. Ez természetesen nemcsak hossz -, hanem keresztirányú és vastagságbeli méretváltozást is eredményez, melynek köszönhetően a táblázatban közölt eredeti hosszúságméretek mellett létrehozandó fedőréteg-vastagságok rövid idejû tárolás esetén 0,08 mm-t, illetve hosszú időtartamú tárolás esetén 0,15 mm-t kell, hogy kitegyenek.

Befejezésül néhány gondolat a bálacsomagolási eljárások, valamint a bálacsomagoló gépek fejlesztésének további lehetőségeiről. A leglátványosabb előrelépés az egyedi csomagolási rendszer fejlesztése terén ment végbe, ahol is a legfontosabb lépcsőfokok az önkiszolgálás megvalósítása, a nagyobb teljesítményekhez szükséges több-bekezdésû tekercselési módszer bevezetése, a csomagolási mûvelet teljes automatizálása és a meghajtó erőgépből történő távvezérlése volt. A teljesítmények további növelése a kiszolgáláshoz szükséges mellékidők csökkentésével és ennek eredményeképpen az úgynevezett „egymenetes” bálázás-csomagolás mûveletének és gépcsoportjának kialakításával valósult meg. Első lépésben az egyszerûbb és a hengeres bálák befedését végző, a bálázót vezérelten követő csomagoló berendezések gyártása indult meg. Ezt, a bálázót és a csomagológépet is magába foglaló, egy-vagy kéttengelyes speciális felépítmény kifejlesztése követte, mely univerzális voltából adódóan mind a hengeres, mind pedig a szögletes bálák befedéséhez szükséges csomagológépet is tartalmazta.

A fejlesztés következő és jelenlegi utolsó lépcsőfoka azt a konstrukciót eredményezte, melynek köszönhetően a bálakészítés és a bálacsomagolás egy gépben, magában a bálázóban úgy megy végbe, hogy a „végtermék” elkészültéig a bála nem hagyja el a formázást és préselést, valamint a tekercselést biztosító kamrát. A Kverneland csoport Taarup Bio elnevezésû berendezését 2001-ben dobták piacra.

A fejlesztések kapcsán természetesen nem feledkezhetünk meg a becsomagolt bálák megfogásához és mozgatásához szükséges speciális rakodógép-adapterek kialakításáról sem. Az e téren meginduló saját fejlesztés és gyártás teljessé tehetné a már forgalomban, lévő hazai gyártmányú függesztett és kiszolgálást igénylő, illetve vontatott és önkiszolgáló berendezésekre (Mezőgép, Szolnok; Köröspack Szövetkezet, Nagykörös), valamint megfelelő csomagolóanyag-előállításra és forgalmazásra épülő piacunkat. A bemutatott kis, közép és nagy teljesítményû csomagolók amellett, hogy a különböző méretû gazdálkodási formációk igényeit is ki tudják elégíteni, a bérvállalkozások praktikus berendezéseiként is tökéletesen megállják a helyüket. Közülük a csoportos csomagolástechnikát alkalmazó gépek egyértelmûen a nagyvállalkozásokban és a nagy állatlétszámú gazdaságokban üzemeltethetők optimálisan.

A mezőgazdasági termelés és takarmányozás kihívására hazánkban is megjelentek a nyugat-európai és tengerentúli gyakorlatban már jól bevált, silózási feladatokra kifejlesztett gépek. Ezek közül most a szálas- és tömegtakarmányaink jelenleg legkorszerûbb tartósítási-tárolási technológiájának nevezhető, az ágazat takarmányellátását elviekben is új alapokra helyező, fóliatöltő présgépekre alapozott, úgynevezett fóliatömlős konzerválási eljárással ismerkedhetünk meg.

A módszer - mely alkalmas a már említett szálas- és tömegtakarmányaink, nedves vagy szárított egészszemû és aprított szemesterményeink, teljes növényi zúzalékaink, valamint egyéb mezőgazdasági melléktermékeink (cukorrépaszelet, sörtörköly, csemegekukorica-csuhé, rostaaljak stb.) szemesen, szecskázott vagy bálázott formában történő tartósítására - a hagyományos falközi rendszerû silózási technológiák egyelőre csak kiegészítőjeként, de idővel valószínûleg egyre nagyobb teret követelő konkurenseként, a konzervatív veszteségforrások látványos csökkentésével, a tárolt takarmányok lényegesen jobb beltartalmi és tápanyag-hasznosulási mutatóival, praktikus kivitelezhetőségével, valamint alkalmazhatóságával került előtérbe.

A technológia alapgépei TLT hajtásról üzemelő és a meghajtó erőgép hidrosztatikus rendszeréhez kapcsolódó présberendezések, melyek teljesítményigénye 48-120 kW, egyelőre magajáró berendezéseket nem alkalmazunk. Hazai viszonyaink között a német gyártmányú AG-BAGGER berendezések G-6000, G-6700, G-7000 és szögletes bálák tartósításához az MR 802, valamint az APIESSE cég ROTO-PRESS TCR 300 és hengeres bálák tartósításához a ROTO-TUBE 170/D típusai jelentek meg. Mellettük minimális darabszámban találhatók még TAUROS T 40 és AMITY SPM 10 típusjelû cseh gépek is. A felhasznált fóliahengerek átmérője 2,4; 2,7 és 3,0 m, névleges vastagságuk 0,28 mm, hosszuk a gyakorlatban 40-75 m között változik.

A préselés mûveletét az AG BAGGER, a TAUROS és az AMITY típusok esetén oszlató- és fésûs tömörítőhengerekkel, valamint az APIESSE típus esetében pedig nagy teljesítményû csigás préssel megvalósító gépek teljesítményintervallumának alsó értékei a nehezen betölthető lucernaszenázsok és szilázsok esetén, ezzel szemben a felső értékek a könnyen betárolható anyagoknál (cukorrépaszelet, silókukorica stb.) és nagyteljesítményû homlokrakodóval történő kiszolgálás esetén jelentkeznek.

A technológia üzemi alkalmazását és egyre növekvő hazai elterjedését jellemzi, hogy mintegy 40 üzemben a betárolt takarmányok mennyisége napjainkig elérte a közel 250 ezer tonnát. Legnagyobb volumenben, megközelítőleg 60%-ban lucernaszenázs és 30 %-ban gyári cukorrépa-szelet tartósítására került sor. Emellett számottevőnek mondható még a kb.10 %-os részarányt mutató nedves szemeskukorica-dara, silókukorica, szem-csutka keverék, csöveskukorica-zúzalék és őszi árpa mennyisége is, de emellett a mezőgazdasági melléktermékek közül a törkölyfélék és a csemegekukorica-csuhé erjesztésére is egyre több példát találhatunk.

Az üzemi vizsgálataink alapján kapott mérési eredmények átlagértékeit a 2.táblázatban foglaltuk össze.

Száraznyag-

tartalomÁtl.szecska (szelet)- méretTérfogattömegTeljesítményFajl. energiafelhasználás

 (%)(mm)(kg m-3)Alapidejû

(th-1)Produktív

(th-1)Alapidejû

(MJt-1)Produktív

(MJt-1)TAUROS T-40.2.4.Lucernaszilázs35,127,8591,668,748,413,820,1AMITY SP M 10Cuk.cirok és hibrid-

kukorica szilázs29,513,6571,481,543,27,613,3APIESSE ROTO-PRESS TCR 300Silókukorica szilázs36,213,1492,273,361,47,910,4Cukorrépaszelet21,215,3625,1123,382,76,19,2APIESSE ROTO-TUBE 170/DSzenázsbálák47,0-408,673,238,23,26,1BAGGER G-6000Cukorrépaszelet21,613,8597,686,532,65,114,5BAGGER G-6700Lucernaszenázs*45,732,4546,395,456,56,510,9BAGGER G-7000Lucernaszilázs*35,729,2569,6196,796,43,16,3Cukorrépaszelet21,813,9612,5314,2166,82,03,9Megjegyzés: * kezelés: 10 gt-1 SIL-ALL 3×3

A táblázat adataiból látható, hogy a legnagyobb tömegteljesítményeket a vízszintes tömörítőegységgel rendelkező típusok hozták, míg a gyengébb produktív mutatókat egyértelmûen a nem megfelelő kiszolgálás eredményezte.

A préselés folyamán különös gondot kell fordítanunk a takarmányok és a berendezések alapvető tulajdonságaira, mûszaki-technológiai jellemzőire, a fermentáció folyamatát elősegítő, a présegységre történő közvetlen adalékanyag-kijuttatás megvalósítására. A tartósításra kerülő takarmányok szárazanyag-tartalmának folyamatos ellenőrzése mellett a fóliatömlőkben kialakuló nyomásviszonyoknak, a behordó- és anyagtovábbító egységek sebességének, az oszlatóelemek fordulatszámának, illetve a rendszer fékezésének együttes szabályozásával- cukorrépaszeletnél és őszi árpánál 8-12 bar, silókukoricánál 40-50 bar, valamint lucernaszilázsoknál pedig 50-60 bar nyomásértékek mellett - a falközi silóknál kapott értékekkel szemben, 10-25%-kal nagyobb térfogattömegek is biztonságosan létrehozhatók.

A fent említett berendezésekre alapozott, valamint a szálas- és tömegtakarmányok tartósítására és tárolására kialakított technológiák elsősorban a közép- és nagyüzemekben, illetve a nagy állatlétszámú gazdaságokban alkalmazhatók gazdaságosan. Annak ellenére, hogy míg konstrukciós kialakításuknál fogva döntően a szemestermények és a cukorrépaszelet préselésére alkalmas kisteljesítményû gépek esetén évi 1000-1500 tonnás, a teljes takarmánypalettával rendelkező középkategóriájúaknál 2500-3000 tonnás és az e tekintetben szintén univerzális, legnagyobb teljesítményû gépeknél pedig 5000-7000 tonnás szezonális leterhelés szükséges, ezek a berendezések a bérvállalkozási feladatok elvégzésének praktikus eszközei is.

A témakörben az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézete„Lucernabetakarítás” és ”Szenázskészítés bálázással”, illetve „ Erjesztett takarmányok készítése fóliahengerben „címû tartósítási és tárolási technológiákat és „ egyedi gépvizsgálati tesztek”-et állított össze, melyek az „ Értesítő Termeléstechnológiák Mûszaki és Gazdaságossági Vizsgálatáról „ valamint „Mezőgazdasági Gépvizsgálati Értesítő” címû kiadványokban jelentek meg.

Dr.Bellus Zoltán

FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4.

Tel: (28) 511-633

E-mail: bellus@fvmmi.hu