Földrajzi adottságok

Komárom-Esztergom megye területét tekintve Magyarország legkisebb megyéje. Éghajlati szempontból változatos, két jellemző részre osztható: az északnyugati és északi, Duna menti síksági és dombsági, másrészt a Pilis, a Gerecse és a Vértes vonulatai által meghatározott hegyvidéki területek. Míg a síkvidéki terület kiváló minőségű talajadottságai kedvező éghajlattal párosulnak, addig a hegyvidéki rész kedvezőtlen adottságai (domborzat és az ebből eredő hőmérséklet-különbségek) kevésbé teszik gazdaságossá a növénytermesztést. Az országos átlagot meghaladva az erdővel borított vidék 33%-ot tesz ki a mezőgazdaságilag művelt területből. Az utóbbi években a fejlesztésekkel, a települési területek növelésével, a közúthálózat építésével folyamatosan kerültek ki termőföldek a művelés alól.

Tavaly a megye mezőgazdaságilag megművelt területe 84 970 ha volt. A megye gazdaságszerkezetében jellemzően a nagyüzemi termelés dominál, több nagyüzem integrátori szerepet tölt be (Bábolna, Gyermely). A mezőgazdaságban dolgozók aránya 2013-ban 3% volt, ez némileg alacsonyabb érték az előző évhez képest. A termesztett jelentősebb kultúrákat az 1. ábra mutatja.

1. ábra: Komárom-Esztergom megye jelentősebb termesztett szántóföldi kultúrnövényei

Kultúraszerkezet

Komárom-Esztergom megye kultúraszerkezete kiegyensúlyozottnak tekinthető, 2008 óta szinte változatlan. Amint az ábrán is látható legfontosabb szerepe a kalászos és a kukorica kultúráknak van. Jelentőségük a megye mezőgazdasági életében az országos átlaghoz képest nagyobb, a vetésterület mintegy 75%-át lefedi. Az utóbbi 5 évben a kukorica területe kiegyenlítetnek mondható: 31 000 és 35 000 ha között mozgott. A kalászos területe valamelyest tágabb határok között, 33 000 és 40 000 ha között változott.

További jelentős szereppel a napraforgó-, a repce- és a szőlőkultúrák rendelkeznek. A fenti ábrából jól leolvasható, hogy a napraforgó az egyik legállandóbb területű kultúrnövény a megyében, vetésterülete 10 000–11 000 ha között változik, ez a kultúraszerkezetben 11-12%-ot jelent. A repce vetésterülete 2008 óta 6% körül állandósult (kb. 5000 ha), ami az ezt megelőző évek közel kétszerese. A Komárom-Tata-Környe-Kisbér-Ács tájszerkezeti egység területén található szőlő- (és gyümölcs) ültetvények egyre nagyobb jelentőségűek. Komárom és Ács környékén találhatók a legjobb termőképességű talajok, Neszmély és Ászár déli lejtőin, továbbá Bársonyoson jelentősek a szőlőültetvények. A Gerecse és a Vértes napsütötte lankás dűlőin elterülő neves neszmélyi borvidékhez tartozik a térség településeinek jelentős része.
A szőlőterületek aránya ennek ellenére nem jelentős, kb. 1,5%-át (kb. 1300 ha) teszik ki a megyei művelt területnek, a hazai szőlőterületnek pedig kb. 2%-át.

Gépesítettség

A megye mezőgazdasági gépesítettsége vegyes képet mutat. Vetőgépek és traktorok tekintetében az ellátottság átlagosnak tekinthető, minimális az eltérés az országos összesítéshez képest. Minden 86 hektár mezőgazdasági területre jut egy vetőgép és 37 hektárra egy traktor. A kombájnok és a permetezőgépek területén már jóval elmaradottabb a megye: 431 hektárra jut egy kombájn (az országos átlag 302 ha/gép) és 147 hektárra jut egy permetező (országosan 43 ha/gép).

Növényvédelmi jellegzetességek

Ez utóbbi adat összhangban van azzal a ténnyel, hogy kutatásaink szerint az adott művelt területre jutó növényvédelmi kezelések átlagos száma alulmúlja az országos átlagot (1,7 kezelés/ha), továbbá a gazdák hektárra vetített anyagi ráfordításai is némileg átlag alattiak (17 443 Ft/ha).

Érdemes ezeket az adatokat tovább bontani és néhány kultúrát szertípusonként elemezni. Kukorica esetében említésre méltó, hogy inszekticides kezelést gyakorlatilag nem végeztek a gazdák. Aki rovarkártétel ellen védekezett, az talajfertőtlenítés vagy csávázás formájában tette. Kalászos kultúrákban a gazdák növényvédelemi gondossága tükröződik az adatokban. A gyomirtási (ld. 2. és 3. ábra) és rovarölő szeres technológiákat drágább, több szerből álló tankkeverékekkel és az országos átlagon felüli területi arányban alkalmazták.

2. ábra: gyomirtó szerek hektárköltségei kalászos kultúrákban 2013-ban (országos átlag = 5133 Ft/ha)

3. ábra: kezelt hektáronként alkalmazott gyomirtó szerek mennyisége (termék/ha) kalászosokban 2013-ban

Napraforgónál kiemelkedő intenzitású a gomabaölő szeres kezelések aránya, valamint a gazdák átlagon felüli költségráfordítással védik az ültetvényeket a kórokozókkal szemben. A kukoricához hasonlóan rovarkártétel ellen nem állományban védekeznek, inszekticides kezelést kutatásunk során nem mértünk.

Repcében jól megfigyelhető az olcsóbb herbicid és fungicid készítmények használata. A gombaölő szerek esetében ezenfelül a kezelések intenzitása is alulmúlja az országos átlagot, ellentétben a kiugró jelentőségű inszekticides kezelésekkel (4. és 5. ábra).

4. ábra: rovarölő szerek hektárköltségei repcében 2013-ban (országos átlag: 10 003 Ft/ha)

5. ábra: rovarölő szeres kezelések száma hektáronként repcében 2013-ban (országos átlag: 2,66)

Befejezésként ezúton is köszönjük a kérdezőbiztosaink kérdéseire időt áldozó gazdák munkánkhoz nyújtott segítségét és kívánunk egyúttal sikeres gazdálkodást a tisztelt Olvasóknak!

Schlotter Katalin, Kleffmann & Partner Kft.

A cikk szerzője: Schlotter Katalin