Jelenleg szénakészítés tekintetében a legáltalánosabb módszer ma is a renden történő szárítás, annak ellenére, hogy lucerna esetén ekkor lényeges tápláló- és hatóanyag-veszteséggel, illetve minőség-romlással kell számolni. A gyep jó minőségű és olcsó szálastakarmányt biztosít, viszont hozamai az eltérő éghajlati és termelési adottságok miatt rapszódikusan és erősen változnak. Ezzel szemben a lényegesen kisebb területen termelt lucerna termésmennyisége stabil és kiegyenlített, emellett kedvező bel- és táplálóanyag-tartalma miatt a minőségi és biztonságos takarmányellátás meghatározó eleme.

A gyep betakarítása és a gyepszéna szárítása - köszönhetően a fűfélék felépítésének és tulajdonságainak - megfelelő színvonalon gépesíthető és kivitelezhető. Lucerna esetében - a növény alapvető tulajdonságain túl, a vízleadási és levélpergési problémákból és az időjárási kiszolgáltatottságból adódóan - sokkal kényesebb helyzettel állunk szemben. Ezért megfelelő eredményt csak magas színvonalú gépesítéssel, újabb eljárások bevezetésével és szigorúan megkövetelt technológiai fegyelem mellett tudunk csak elérni.

A szénakészítés alkalmával a betakarítási művelet gépesítési megoldásait az alábbi ábra mutatja.

A kaszálásra, illetve rendrevágásra főként rotációs kaszákat használunk. A rotációs kaszák függesztett vagy vontatott változatban készülnek. A magajáró gépek rotációs vágószerkezetét is a függesztett gépekhez soroljuk, mint mellső függesztésû adaptert. A kisebb munkaszélességû (1,6-2,4 m) gépek oldalt függesztett, a kissé nagyobbak (2,4-3,2 m) homlok, vagy mellső függesztésû változatban készülnek. Ezeket „front” kaszáknak is nevezzük. A mellső függesztésû változatok egyes példányait, a nagy teljesítményû, 280-320 LE-ős magajáró gépekhez 6 m, vagy annál nagyobb munkaszélességben készítik.

A vontatott kaszák munkaszélessége általában 2,8-5,0 m. A dobos vágószerkezettel szerelt gépek robosztusabb kivitelûek, így a kevésbé gondozott ősgyepek, illetve a nagy hozamú telepített gyepek és pillangósok kaszálására is alkalmasak. A könnyebb szerkezetû tárcsás kaszákat a jó talajállapotú telepített és kisebb hozamú gyepek, valamint pillangósok kaszálására használjuk.

A száradási idő csökkentésére, mind a dobos, mind a tárcsás kaszák szársértőkkel is felszerelhetők. A rotációs kaszák vágószerkezetei tárcsás vagy dobos kivitelûek. A forgódobok hengeres háza a kaszagerendelyhez csatlakozik. A tengellyel a dob és a dob tányérja, valamint a csúszótalp együtt forog. A forgó dobok nagy mechanikai igénybevételnek kitett szerkezetek, ezért erős csapágyazású robosztus építésûek. A forgó dobok csavarmenetes csapágyháza biztosítja a fokozatmentes vágási magasság beállítását.

A vágás minősége és a tarlómagasság egyenletessége a kések kialakításától függ. A rotációs kaszák valamennyi változata felszerelhető szársértő berendezéssel. Az alkalmazott szársértő berendezések két nagy csoportba sorolhatók. A gyepekhez és fûfélékhez a dobos lengőujjas, a pillangósokhoz pedig a különböző anyagú hengerpárokból kialakított szársértőket alkalmazzuk. A dobos lengőujjas szársértők általában komplett szerelésû egységet alkotnak. A munkaszélességük a vontatott kaszáknál az alapgép munkaszélességét megközelítik vagy azzal megegyezők. A kisebb munkaszélességû függesztett kaszáknál a szársértő munkaszélessége jóval kisebb a kaszáénál. Mivel a dobos lengő ujjas szársértők komplett szerelési egységet alkotó fődarabok, s ha nincs a munkájukra szükség gyorsan leszerelhetők. A lengő ujjakkal szemben elhelyezett ellendarabok általában acélöntvények. A lengő ujjak és az ellendarabok közötti rések állításával a szársértés hatékonysága szabályozható.

A pillangósok szársértésére alkalmas hengeres szársértők aktív elemei az egymással szembe forgó hengerek. A szársértő hengerek csapágyai lengőkarokba kerültek elhelyezésre, amelyek jól tudják követni az anyagáram változó vastagságát. A felső lengőkarok rugóterhelésûek, s a rugók előfeszítésével a szársértés hatékonysága beállítható. Mindkét henger hajtott kivitelû, a kerületi sebességük általában eltérő. A hengeres szársértők bordázott fém- vagy gumihengerek, illetve a kettő kombinációi.

A rendterelők használata a kasza után visszamaradt rend keresztmetszete, tömörsége szempontjából meghatározóak. Ezek esetek többségében a szársértő berendezés mögé szerelt lemezből kialakított terelőlapok. A terelőlapok szögállása a nagyobb munkaszélességû gépeken a rend kívánt méreteinek megfelelően változtathatók.

Rendkezelés

A szálastakarmány-betakarítás egyik legfontosabb munkamûvelete a rendkezelés, amely különösen csapadékos időjárás esetén elsőrendû fontosságú. A gyártók széles típusválasztékban ajánlanak rendkezelőket. A gyepszénában a sodró rendszerû gépek is megfelelőek. Az időjárási viszonyok miatt esetenként kívánatos a rendterítés is. A betakarítás következő munkamûvelete szükségessé teheti a rendösszerakást, a bonyolultabb rendszerû rendforgatók, rendrakók alkalmazását is. Gyepszéna készítéséhez megfelelnek az egyszerû merev, nem vezérelt ujjas gépek. A lucerna vagy más pillangósok rendkezelésére csak a vezérlet ujjas berendezések a megfelelőek.

A rendkezelők feladata:

• sodrás (rendrakás),
• forgatás,
• lazítás és
• terítés.

A rendsodró gépek:

• erősen sodornak (sodratot készítenek),
• a forgó munkájuk mérsékelt,
• a lazító és a terítő hatásuk pedig alig érvényesül.

Szerkezeti kialakításukat tekintve megkülönböztethetünk vízszintes és függőleges tengelyû munkavégző elemekkel szerelt gépeket.

Csillagkerekes rendsodrók

A vízszintes tengelyû gépek legegyszerûbb változatai, a kisebb munkaszélességû gépek 3-4 forgórésszel, függesztett, a nagyobb munkaszélességûek (5-6 forgórésszel) pedig vontatott kivitelûek.

A rugóacélból kialakított csillagkerekek a vázszerkezethez kapcsolódnak. A csillagkerekek felfüggesztése talajkövető, hajtásukat a haladási sebesség hatására a talajon ébredő súrlódás biztosítja.

Dobos rendsodrók

Mûködésük a vezérelt lapátos motollákéhoz hasonlítható. Készülhetnek függesztett, illetve vontatott változatban. A rendsodródob vezérelt ujjas lapátjai a dob két oldalán elhelyezett vezérlőpályán mozognak. A függesztett változatú gépek a hajtásukat a traktor TLT csonkjáról, míg a vontatottak a járókerékről kapják.

Szalagos rendsodrók

Szalagos rendsodró gépek kisebb munkaszélességben, nagyon egyszerû merev ujjas (nem vezérelt) munkavégző elemekkel, függesztett változatban készülnek. A nagyobb munkaszélességû vontatott kivitelû, vezérelt ujjas gépek bonyolultabbak, de kíméletesebb munkát végeznek.

Rendterítők

A rendterítő gépek 6-7 m munkaszélességgel vontatott változatban készülnek. A gépek vázkerete vonórúddal kapcsolódik az üzemeltető traktorhoz. A berendezést állítható magasságú és dőlésszögû kerekek támasztják alá. A forgórészek minden esetben hajtottak, hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-ről kapják kardántengelyen át. A rendterítők általában 6 forgórésszel készülnek, szállítási helyzetben kétoldalt két-két forgórészük felhajtható.

A terítést végző rugós ujjak stabil rögzítése nagy jelentőségû, mert a szálastakarmányba került fémtárgyak a következő munkamûveletnél, a szecskázó gépekben vagy bálázókban nagy károkat okozhatnak. Ezért az ujjakat - az újabb gépeken - mûanyag kötéllel biztosítják az elveszés ellen.

Rendrakó gépek

A rendrakó gépek a szálastakarmány-technológiában a rendterítők után következnek. Rendszerint vezérelt ujjasak, de előfordulnak speciális kialakítású merev ujjas berendezések is. A rendrakó gépek 3,4-4,2 m munkaszélességnél általában függesztett kivitelûek nagyobb 7-9 m munkaszélesség esetén pedig vontatottak. A forgórészek villakarjai görgőkkel kapcsolódnak az acélöntvény agyhoz. Az agyon kialakított pályán mozognak a villakarok vezérlő görgői. A rendrakó gépek másik nagy csoportjában a forgórészekre a rugós ujjakat csap körül elfordíthatóan szerelik fel, s a vezérlést a centrifugális erő végzi. A nagy kerületi sebességgel forgó dobok palástján elhelyezett rugós ujjak a centrifugális erő hatására nyílnak ki. A rendrakó gépek kivétel nélkül hajtott forgórésszel dolgoznak. Munkahelyzetben állítható magasságú kerekek támasztják alá a berendezéseket.

Univerzális rendkezelő gépek

Az univerzális rendkezelő gépek - megfelelő beállítás esetén - az összes rendkezelési munka elvégzésére alkalmasak. Általában vezérelt ujjas forgórésszel készülnek. A konstrukciójukat tekintve a rendrakó gépekhez hasonló kialakításúak. A forgórészek forgásiránya változtatható. Ennek megfelelően a forgórészek rendterítésben egymástól el, rendrakásban pedig szembe forognak.

A nagy állatállománnyal és nagy termőterülettel rendelkező gazdaságok számára a nagy munkaszélességû, nagy területteljesítménnyel dolgozó vontatott rendterítőkből és rendrakóból álló - két gépes - technológiai változatok használata a célszerû. A kisebb állatállománnyal, és kisebb termőterületen gazdálkodók részére pedig az univerzálisan használható - egy gépes - rendkezelő technológia javasolhatók. A gyep és szalma rendkezelési munkáinak elvégzésére megfelelnek az egyszerûbb szerkezeti kialakítású, nem vezérelt ujjas gépek. A lucerna rendkezelési munkáihoz már nagyobb körültekintéssel kell kiválasztani a rendkezelő gépeket. A lucernaszéna-készítéshez - ha ezt a megfelelő szársértős rendrevágó gép hiánya és a kedvezőtlen időjárás szükségessé teszi - szinte kizárólag vezérelt ujjas rendkezelő berendezések használata javasolható (a rendterítést kivéve).

A gyepszénakészítésnél a rendrakást 20 % körüli nedvességtartalomnál lehet végezni. A lucernaszéna-készítésnél a rendterítés közvetlenül a rendrevágás után 80-75 % nedvességtartalomig a kedvező hatású. Lucernánál különösen fontos, hogy feleslegesen ne mozgassuk a rendet, mert a levélpergési veszteség minden manipulálással növekszik. Ezért fontos, hogy a rendösszerakást, rendkettőzést is 40-45 % nedvességtartalom mellett végezzük, amikor a levél még nem pereg. Nagyon fontos, hogy laza szellős rendet rakjunk, mert az anyag így képes utánszáradni. Csapadékos időjárásban nem kerülhetjük el a rend forgatását és a rendlazítást. Különösen ügyeljünk arra, hogy ezeket a munkákat mindig nagyobb páratartalmú napszakokban végezzük. A levélpergés így sem kerülhető el, de a veszteség kisebb lesz, mint a penészesedésből származó kár.

Rendfelszedés

A rendfelszedés történhet rendfelszedő pótkocsival, különféle bálázógépekkel, vagy szecskázókkal, attól függően, hogy milyen takarmányt kívánunk készíteni, illetve a továbbiakban, milyen tartósítási és tárolási lehetőségünk van.

Rendfelszedő pótkocsi. A kisgazdaságokban ma is elterjedt a rendfelszedő pótkocsival történő betakarítás. A rendfelszedő pótkocsira is az univerzális használhatóság a jellemző. Jól használhatók a fonnyasztott lucernából szárítással történő szénakészítésnél. A szeletelőberendezéssel felszerelt változatok használata elsősorban a szénapajtás tárolásnál jelent előnyt. A fogadóasztalra történő ürítés érdekében a pótkocsikat oldalra kihordó adagolókkal szerelik fel.

A szeletelővel felszerelt rendfelszedő pótkocsikat a kisgazdaságokban használják szenázskészítésre. A teljesítőképességüket tekintve leginkább a 10-100 szarvasmarhát tartó gazdaságok igényeinek felelnek meg. Rotációs kaszával is felszerelhetők, vagy frontfüggesztésû kaszával felszerelt traktorokkal üzemeltetve egymenetben használhatók a napi zöldtakarmány-betakarításra.

Rendfelszedés, bálázás

A kis- és a közepes vállalkozások számára a szögletes kisbálakészítő gépek a leginkább megfelelőek. A kisbálakészítő gépek az elmúlt évtizedekben világszerte elterjedtek. Legnagyobb darabszámban és típusválasztékban a vontatott gépeket használnak. A bálatömörítés módját tekintve megkülönböztetünk lengő dugattyús és csúszó dugattyús gépeket. A csúszó dugattyús gépekkel minőségi bálák készíthetők. A lengő dugattyús gépek egyszerû bálacsúszdával az elkészített bálát a talajra helyezik. A nagyobb teljesítményû és nagyobb bálamérettel dolgozó csúszó dugattyús gépeket rendszerint kocsirakó csúszdával, illetve bálaröpítővel üzemeltetik. A bálacsatornában az anyagot a dugattyú tömöríti a kívánt mértékben. A dugattyúk erős kazánlemezből álló hegesztett szerkezetek. A forgattyús hajtómû hajtását robusztus öntvényházban elhelyezett és a nagy teherbírású hengergörgős csapágyakba ágyazott kúpfogas kerekekből kialakított hajtómû végzi. A túlterhelésből adódó törések elkerülésére rugóterhelésû tengelykapcsolót, vagy nyírócsapszeges biztosítást alkalmaznak. A dugattyú által összetömörített anyag a bálacsatornában hátrafelé csúszik.

A szögletes kisbálakészítő gépek automata kötöző szerkezettel vannak felszerelve. A kötöző szerkezetet a bála beállított hosszúságát érzékelő vezérlő mechanizmus kapcsolja be. A bálán csipkés kerék gördül végig és megfelelő fordulat után mûködteti a vezérlő mechanizmust. A vezérlő mechanizmus kapcsolja a tûtengelyt. A kötöző csőrök a zsineget megfogják és összecsomózzák, majd a kés elvágja. A szögletes kisbálakészítő gépek két kötöző fejjel dolgoznak és mûanyag kötöző anyagot használnak.

A bálaröpítő szerkezetek többsége egymással párhuzamosan futó végtelenített szalagpárból áll. A szalagok felgyorsítják a közéjük került bálát és azt az átadott mozgási energia a szállítójármûre röpíti. Lucernaszénában, a kaszáló gépek után visszamaradt rendeket ~24-25 % nedvességtartalom elérésekor kell bálázni. Ennél a nedvességtartalomnál a lucerna levele még nem pereg.

Hengeres nagybálakészítő gépek

A kézi munkaerő-felhasználás csökkentése céljából fejlesztették ki a hengeres nagybálakészítő gépeket. A hengeres nagybálakészítő gépek konstrukcióját tekintve, a bálakamra kialakításában találunk jelentős különbségeket. A bálakamra kialakítása lehet állandó térfogatú, illetve a készített bála méretéhez, átmérőjéhez igazodó változó térfogatú. A bálakamra kialakítása a tömörítés módját is meghatározza. Az állandó bálakamrás gépek az anyagot a bálakamra palástja mentén kezdik tömöríteni és így halad a bála szimmetriatengelye, vagyis közepe felé. A változó bálakamrás gépek a tömörítést a bála magjának elkészítésével kezdik és így halad a tömörítés a bála kerülete, vagyis palástja felé. Ebből következően az állandó bálakamrás gépek a palást mentén tömör, de belül laza, könnyû bálákat készítenek, melynek előnye a pillangósok bálázásánál jelentkezik az utószellőzés révén. A változó bálakamrás gépek egyenletes tömörségû bálákat készítenek, ami a gyepszéna, illetve szalmabálázás esetén a jó kazalozhatóság szempontjából előnyös.

A hengeres bálázógép a renden lévő szálastakarmányt vagy szalmát a vezérelt ujjas rendfelszedővel emeli fel a talajról és juttatja el a következő szerkezeti elemhez. A rendfelszedő berendezés két oldalt függesztő karokkal és csapszegeken keresztül kapcsolódik a bálázó vázához. A függesztő karokba kétoldalt csapágyazták a rendfelszedő tengelyét. A rugóacélból készített felszedő ujjak a tengely körül általában 4 sorban excenteres vezérlőpályán mozgó tartókon vannak elhelyezve.

A rendfelszedő berendezés mûködési magassága a csúszótalpak, illetve a támasztó görgők magasságának állításával szabályozható. Valamennyi típusnál a munkahelyzetbe állítás, illetve a kiemelés a traktor hidraulika hálózatáról mûködtetett munkahengerekkel történik. Az állandó bálakamrás hengeres bálázó gépeknél a rendfelszedő a hevederes, a láncos vagy a vezérelt továbbítóra juttatja az anyagot. A változó bálakamrás gépeknél az előtömörítő henger juttatja az anyagot a bálakamrába. A bálakamra szélességénél nagyobb rend, illetve munkaszélesség miatt a rendfelszedő által felemelt anyagot általában a kétoldalt elhelyezett konzolos csiga tereli középre az előtömörítő hengerre.

Az állandó bálakamrás gépeknél tömörítést, illetve a bála formázását a bálakamra hengerpalástján elhelyezett szerkezeti elemek végzik.

Ezek lehetnek:

• fémgörgők,
• több részből álló gumihevederek,
• láncból álló és rudazattal összekötött szerkezetek.

A változó bálakamrás gépek esetében gumihevederek, vagy láncos rudas szerkezet végzi a tömörítést, illetve a bála formázását. A hengeres bálakészítő gépeknél a bálakötözés a gép álló helyzetében történik, általában mûanyag zsineggel, de szinte valamennyi típus felszerelhető fóliás vagy hálós kötőszerkezettel. A változó bálakamrás gépek többségét zsineges kötözőszerkezettel szerelték fel.

Szögletes nagybálázó gépek

A szögletes nagybálakészítő gépek üzemeltetéséhez 90-130 kW motorteljesítményû traktorok szükségesek.

A renden lévő szálastakarmányt, vagy szalmát vezérelt ujjas rendfelszedő berendezés emeli fel a talajról, s a gépet csúszó talpak, vagy görgők támasztják alá. A mûködési magasság a támasztó talpak, illetve a támasztó görgők állításával szabályozható. Az újabb gépek aprítóberendezéssel is felszerelhetők. A rendfelszedő által felemelt anyagot a kétoldalt elhelyezett konzolos csiga tereli középre, majd külön mechanizmus juttatja az előtömörítő csatornába. A tömörítő szerkezete lengő, vagy csúszó dugattyús kialakítású. A lengő dugattyús tömörítő szerkezet egyszerûbb, de a bálák nem eléggé tömörek. A csúszó dugattyút forgattyús hajtómû mûködteti. E gépeket automata kötözőszerkezettel szerelik fel. A kötözőszerkezet tisztítását ventilátor, vagy kompresszor által előállított nagynyomású levegővel végzik. A gépekhez bálarendező kocsik kapcsolhatók. A szögletes nagybálázók szálastakarmányok, szalma és kukoricaszár bálázására alkalmasak. A lengő dugattyús gépek közepes teljesítménnyel dolgoznak, széna-, szalmabálázásban általában megfelelők. A csúszó dugattyús szögletes nagybálázó gépek teljesítménye nagy és jó a munkaminőségük is.

Szellőztetéses szárítás és állagmegóvás

Ahhoz, hogy az értékes, magas táplálóanyag-tartalommal rendelkező lucernából jó minőségû szénát készíthessünk, a betakarítást követően a tárolásra is megfelelő gondot kell fordítanunk. Sőt minőségi végterméket ebben az esetben csak akkor kapunk, ha az eleve magasabb betakarítási nedvességtartalomból indulunk ki és annak végső, de nem elhanyagolható hányadát a tárolással egy időben vonjuk el. Ennek alapján a hagyományos, fedett és több oldalról nyitott tárolókon és szénapajtákon túl olyan, legalább két oldalról zárt létesítményeket kell kialakítanunk, amelyek szellőztető rendszerrel is el vannak látva. Ezek egyaránt alkalmasak a magasabb nedvességtartalmú hengeres és szögletes bálák, illetve a szálasanyagok szárítására, valamint állagmegóvására is.

A létesítményeket és berendezéseiket, valamint az alkalmazott tartósítási eljárások fajtáit alapvetően az alapanyag betakarítási formája és szárazanyag-tartalma határozza meg. Így az egyensúlyi nedvességtartalmú szálas- és bálázott takarmányok tárolásához a már említett, minimum két oldalról zárt pajták, magasabb nedvességtartalom esetén pedig a nagy légszállítással és nyomástartománnyal jellemezhető ventillátorokra alapozott szellőztető rendszer, illetve a tárolók fokozatos „bezárása” szükséges. Ezek alapján az adalékanyaggal kezelt szálas és bálázott anyag hasonló létesítményekben 80-82 % szárazanyag-tartalom mellett biztonságosan megóvható. A 20-22 % nedvességtartalom elérésekor legtöbbször elég a környezeti levegővel elvégzett szellőztetéses-szárítás, mikor is bálázott anyag esetén saját magából megvalósított, szálas anyagnál pedig mesterségesen kialakított csatornarendszer szükséges.

A mûszaki fejlesztés jelenlegi helyzete ma már lehetőséget teremtett a levélpergést kiküszöbölő szárazanyag- tartalmú betakarítást követő szárításra és állagmegóvásra is. Természetes, hogy ebben az esetben mind a betakarítás, mind pedig a tartósítás technológiája és létesítményei már alapvetően mások. Ma már a teljesen gépesített, modern szálas szénapajták mellett rendelkezünk olyan technológiákkal és kiszolgáló hátterükkel, melyekkel hasonló nedvességtartalmú bálázott takarmány is biztonságosan leszárítható az egyensúlyi állapotig. A belül lazább „magot” tartalmazó, állandókamrás gépekkel előállított bálákat egyrészt modul rendszerben felépített mobil, másrészt pedig a betárolt egyedek anyagjellemzőinek, illetve a környezeti- és előmelegített levegő állapotjellemzőinek figyelembevételével történő, automatizált szárításra alapozott, stabil létesítményekben kezelhetünk.

A fent említett, szálas és bálázott termékek tartósítására alkalmas, szellőztetéses rendszerû szénapajták a nagyüzemek, az előmelegített levegővel dolgozó, bálaszárításra alapozott stabil létesítmények viszont a minőségi és kereskedelmi árut előállító középüzemek és kisvállalkozók, illetve az alacsony darabszámra kifejlesztett mobil berendezések pedig a kisüzemek, valamint a bér- és kisvállalkozások létesítményei.

Dr.Kelemen Zsolt

Dr. Bellus Zoltán

Dr. Bak János

FVM MGI, Gödöllő