- ugyanakkora, vagy kisebb területen nagyobb termelési érték állítható elő /terület-intenzifikálás/,
- bővülhet a termeszthető növényfajok köre,
- lehetőség adódik a biztonságos kettőstermesztésre,
- növekszik a termesztés biztonsága,
- javul a trágyázás hatékonysága,
- az öntözőmûvek egyrésze alkalmas a belvízkárok mérséklésére.
| 1. táblázat: Magyarország öntözött területe (rizs nélkül), és a kiöntözött víz mennyisége 1990-2001 között | |||||||
| Megnevezés | Mértéke | ÉVEK | |||||
| 1990 | 1995 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | ||
| Öntözött terület | ezer ha | 217 | 161 | 93 | 34 | 125 | 105 |
| Kiöntözött víz | millió m³ | 395 | 148 | 89 | 27 | 180 | 111 |
| 1 ha-ra jutó víz | m³ | 1820 | 1088 | 957 | 794 | 1440 | 1057 |
| 1 ha-ra jutó víz | mm | 182 | 109 | 96 | 79 | 144 | 106 |
| Vízjogilag engedélyezett ter. | ezer ha | ? | 357 | 264 | 238 | 236 | 230 |
Ahhoz azonban, hogy az öntözés a jövő növénytermesztésében, különös tekintettel a fenntarthatóságra, előnyök hordozója lehessen alapos jogi, mûszaki és agronómiai ismeretek szükségesek. A gazdálkodók elsődleges feladata megszerezni azokat az agronómiai ismereteket, amelyekkel jó döntéseket hozhatnak:
- az öntözés területi méretezésében>
- a legmegfelelőbb öntözési mód, módszer, eljárás megválasztásában,
- a tanulmány- létesítménytervek (kivitelezési tervek) közötti választásban,
- az öntözéses termesztéssel együttjáró termelésfejlesztési variációk között.
Mindezeket azért említem, mert az öntözés nem egyszerûen elhatározás kérdése. Az öntözéses növénytermesztés megvalósítása, akár csak a szántó-, gyepterület kisebb részén is sokféleképpen hat a vállalkozás egészére:
- nő a termék kibocsátás, annak kezelési gondjaival együtt,
- faj- és fajtaváltásra kerülhet sor,
- megváltozik a talajmûvelés, tápanyag-visszapótlás, a növényvédelem technológiája,
- munkaszervezési változtatásokra kerülhet sor,
- változhat az üzemi ágazatok közötti kapcsolat,
- más típusú szakmai ismeretekre van szükség,
- a termelési költségek növekednek, ehhez pótlólagos pénzügyi forrásokra van szükség.
A csak vázlatosan felsorolt hatásokhoz a szakszerûtlen öntözés káros változásokat is indukálhat:
- talajszerkezet-romlás,
- vízbázis-szennyezés,
- nettó termőterület-csökkenés.
A következőkben többnyire felsorolásszerûen, táblázatok, néhány ábra segítségével vázolom azokat az agronómiai ismereteket, amelyekre a növénytermesztőnek feltétlen szüksége van ahhoz, hogy ne csak „locsoljon” hanem okszerû, jövedelmező öntözéses gazdálkodást folytasson. Négy ilyen területre csoportosíthatók ezek:
csapadék-hőmérséklet összefüggése.
Általánosságban elfogadható a nálunk termeszthető növények - a természetes vízellátottság - a hőmérséklet - tenyészidő összefüggésben, hogy kb. 750 mm/év csapadéknál kevesebb korlátozza az elérhető termést. Ezzel szemben a fontosabb meteorológiai adatokat az 1., 2., 3., 4. ábrák és a 2. táblázat mutatják.
| 2. táblázat: Csapadék-hasznosulás | ||
| Hónap | Hasznosulási mutató | |
| Január | 0,8 | |
| Február | 0,8 | |
| Március | 0,7 | |
| Április | 0,7 | |
| Május | 0,8 | |
| Június | 0,6-0,8 | Mikroklíma |
| Július | 0,6-0,8 | szerepe |
| Augusztus | 0,6-0,8 | nagy |
| Szeptember | 0,8 | |
| Október | 0,9 | |
| November | 0,9 | |
| December | 0,9 | |
A nagymértékû ingadozásból egyenesen következik, a helyi- vagy közeli mérőállomások adatait célszerû használni az öntözés tervezéséhez, továbbá a hasznosulást és az ingadozást úgy beszámítani, hogy a sokéves átlag 75 %-ban következik be. A meteorológiai tenyészidőben (04. 01.-09. 30.) lehulló csapadék intenzitása (mm/h), hatása a hőmérsékletre, a munkaszervezésre (havonta figyelembe vehető munkanapok száma) szintén tervezési alapadatok. Megemlítem még, hogy több gyakorlati szakember vallja, hogy a növények számára hasznosítható csapadék küszöbértéke: 5 mm.
Itt említeném meg a csapadékhiánnyal összefüggésben használt néhány fogalmat. Szárazságról akkor beszélünk, amikor a növényállomány teljesítménye vízhiány miatt korlátozott. A hosszantartó szárazság akkor minősül aszálynak, ha a vízhiány okozta károsodás visszafordíthatatlan. Formái: légköri-, talaj- és fiziológiai aszály. A 06.-07.-08. hónapokban gyakori a magas hőmérséklet mellett a levegő páratelítettségi hiánya (70 % alatti a páratelítettség). Ilyenkor válhat szükségessé, egyébként felvehető talajvíz készlet mellet is az ún. „frissítő öntözés” (5-10 mm).
A növények fejlődésünk folyamán különböző mennyiségû vizet igényelnek (a víz fontos növényi alkotórész, kell a fotoszintézishez, szervesanyag-képzéshez, tápanyagok oldásához -szállításához, a hőszabályozáshoz), amit szinte teljes mértékben a talajból vesznek fel. Ugyanakkor a gyökérzónában levegőre is szükségük van, de nemcsak nekik, hanem a számukra hasznos, velük szorosabb (szimbiózis), kevésbé szoros kapcsolatban lévő élőszervezeteknek is. A talaj víz- és levegő gazdálkodását számos tényező befolyásolja. Közülük a fontosabbak:
- mechanikai összetétel,
- szerkezetesség,
- szervesanyag-tartalom, annak minősége,
- ásványi elemek és vegyületeik, azok aránya,
- ásványi elemek összetételéből adódó kémhatás,
- termőréteg vastagsága,
- a szilárd részek és a hézagok aránya,
- a hézagtérfogat hányad vízmegtartó-képessége,
- talajmûvelés. A talajok fizikai tulajdonságaival összefüggő vízgazdálkodási információkat talajminták laboratóriumi vizsgálatával (kiegészítve esetenként növényneveléssel) és szabadföldön elhelyezett mûszerekkel nyerik (tenziométeres, neutronszóródásos, gamma-radiációs készülékek).
Az öntözéssel kapcsolatos fontosabb fogalmak, paraméterek a következők.
Maximális vízkapacitás (VK max): az a vízmennyiség, amit a talaj a gravitációval szemben vissza tud tartani. Kifejezési módjai: mm, tömeg %, térfogat%.
Holtvíztartalom: az aktuális talaj víztartalom azon része, amelyik erősebben kötődik a talajrészecskékhez, mint amilyen szívóerőt (sink) az egyes növényfajok ki tudnak fejteni. Növényfajonként változó érték. A holtvíz tartalomig kiszáradt talajon a növények hervadni kezdenek („hervadási pont”). Kifejezési módjai: mm, tömeg %, térfogat %.
Víznyelőképesség (vízbefogadó képesség): mértékegysége, mm/h. Fontos mutató az öntözés intenzitásának tervezéséhez.
Diszponibilis víz (hasznosítható víz): az aktuális talaj víztartalom és a holtvíz tartalom közötti különbség. Ezzel „gazdálkodhat” a növény. Kifejezési módjai: mm, tömeg %, térfogat %.
Azokban az esetekben, ahol a mm-ben, vagy térfogat%-ban szerepel adat, nem egészen pontos, de megközelíthetően elfogadható átszámítás: 10 cm-es talajban 1 térfogat %-nyi víz = 1 mm. A gravitációval szemben visszatartott víz mennyisége alapvetően a talaj típusától függ:
Homoktalaj 16-24 térf.%
Homokos vályog 20-28 térf.%
Csernozjom 24-34 térf.%
Réti talaj 32-40 térf.%.
Az öntözéshez további hasznosítható adatokat tartalmaznak a 3., 4. táblázatok. A hasznosítható (DV) vízzel kapcsolatban említem, hogy a gyakorlati szakemberek általában a DV 50 %-nál javasolják az öntözés megkezdését.3. táblázat: Különböző mechanikai összetételû talajok néhány vízgazdálkodási paramétere Talajtípus Holtvíz (Hv) Hasznosítható víz (DV) 150 cm-es talajrétegben tárolható víz (VKmax), mm Térfogat% Homok 3-5 6-8 100-110 Homokos vályog 5-9 9-13 170-200 Vályog 10-13 15-20 230-300 Középkötött vályog 14-17 18-22 250-320 Agyagos vályog 18-24 16-19 240-280 Agyag 25-32 13-15 200-230 4. táblázat: Tájékoztató néhány növényfaj összes vízigényére a tenyészidőben Növényfaj Tenyészidő, hó Összes vízigény Vízigény* a kritikus
dekádbanA tenyészidő ** maximális öntöző vízigénye a DV 40 %-nál mm Kukorica 05.-09. 410-550 35-43 270 Cukorrépa 04.-09. 480-640 43-50 390 Lucerna 04.-09. 540-700 45-60 350 Burgonya 05.-08. 350-500 38-46 270 Szója 05.-09. 350-450 40-50 250 Gyep 04.-09. 560-800 50-70 380
A talajnedvesség energiaállapotát mutatják, meghatározott talajszelvény vastagságnál az ún. pF görbék. Tulajdonképpen arról adnak felvilágosítást, hogy a különböző méretû pórusok milyen erővel kötik meg a vizet.
A talajok kémhatása, sótartalma a sók milyensége, nehézfém tartalma elsősorban a növényfajok termeszthetőségére, az öntözés várható hatásaira utalnak (pl. másodlagos elszíkesedés), a nehézfémek pedig a takarmányok, élelmiszerek felhasználósága szempontjából fontosak.
A termesztett növények túlnyomó többsége a semleges kémhatású (6,5-7,5 pH) tartományban „érzi jól magát”. A savanyú (4,8-6,5 pH) talajokon is díszlenek: burgonya, zab, csillagfürt, len, dohány, paradicsom. Viszonylag tág, 6,0-8,5 pH tartományban is jól teremnek: kukorica, napraforgó, repce, tökfélék, paradicsom.
A talajok nagy sótartalma korlátozhatja a növényi produkciót, károsíthatja az öntözőberendezéseket. Ilyen tekintetben veszélyes sók: MgCO3, Na2CO3, NaCl, MgCl2, MgSO4. Kedvező, ha a felsoroltak együttes mennyisége a talajoldatban nem több 2,5 g/l-nél.
A talajban lévő vízformák között, végül szólni kell az altalajvízről (első rétegvíz). Szerepe lehet káros és hasznos is. Káros, ha huzamosan tartózkodik az aktív gyökérzónában. Hasznos, ha 1-3 m mélyen található és felette kapilláris vízemelő zóna van, mert így a növények egyrésze hasznosítani képes. Az összehasonlító vizsgálatok szerint kedvező esetben a növényállomány vízszükségletének 8-15 %-a származhat az altalajvízből. - A növény és a növényzettel borított terület vízgazdálkodása
A növényfajok az életmûködésükhöz szükséges felvett vízmennyiség töredékét építik be szervezetükbe, nagyrészét elpárologtatják. A növényállománnyal borított terület párologtatása ennél jóval nagyobb, mert az ún. szabad felület is párologtat. Az emberi tevékenység ott, ahol természetes vízhiány van igyekszik mindkét párolgási vízmennyiséget csökkenteni. A nemesítők jobb vízhasznosítású fajtákat állítanak elő, a termesztők okszerû termesztéstechnológiával (vízmegőrző talajmûvelés, optimális tápanyagellátás, megfelelő növénysûrûség, vízpótlás) igyekeznek a növényi produkciót optimalizálni. Éppen a mesterséges vízpótlás mértékének és idejének meghatározásához ismerni kell jó néhány fogalmat, a hozzájuk kapcsolódó és befolyásoló adatokkal együtt.
Statisztikai vízigény: a növényfajok gyökérzete a talaj hézagtérfogatának meghatározott víz:levegő aránya mellett fejlődő- és mûködőképes. Fontos mutató a talajvízgazdálkodási jellemzőivel együtt az egyszeri vízadag mennyiségére és a kijuttatás intenzitására.
Néhány jellemző adat:
Növényfajok Víz:levegő arány a hézagtérfogatban
Kalászosok 72-75:25-28
Kukorica 67-70:30-33
Burgonya 65-68:32-35
Borsó 62-65:35-38
Lucerna 78-80:20-22
Vöröshere 86-90:10-14
Cukorrépa 76-80:20-24
Transpirációs koefficiens (együttható): a növényfajok változó hatékonysággal használják fel a biomassza előállításához a vizet. Az együttható kifejezésmódja: 1 kg szárazanyag előállításához szükséges víz, l/sza. kg. A nálunk termesztett növényekre vonatkozó érték 300-800 l/sza kg.
A C4 típusú asszimilációt folytató fajok (pl. kukorica) a C3-sokkal szemben (pl. kalászosgabonák) látszólag előnyben vannak, de ez nem a takarékosabb vízhasznosítás következménye, hanem a nettó fotoszintetikus produktivitás eredménye.
Evaporáció: a szabad talajfelszín párologtatása. Többféle kifejezési módja ismert: l/m2, mm/m2, mm/ha. Értéke mindenkor függ a talaj vízmegtartó-képességétől, a talaj színétől, léghőmérséklettől, a páratelítettségtől, a légmozgás sebességétől.
Evapotranspiráció: a szóösszetételből is értelmezhető, hogy ez a mutató a növényzettel borított talaj légnemû vízvesztesége. Kifejezés módja: hasonló, mint az evaporációé. Egyike az öntözéssel kapcsolatos legfontosabb mutatóknak. Mindenkori értékét a transpirációra, evaporációra ható tényezők együttesen alakítják. Amennyiben az evapotranspirációt megfelelő időintervallumokra tagolva (pl. dekádonként) a teljes faji tenyészidőre mérjük, akkor megkapjuk a növényállomány összes vízigényét. Ha koordinátarendszerben ábrázoljuk, akkor „egycsúcsú” görbét kapunk. A görbe, illetve a hozzátartozó vízigény adatok mutatják a növényállomány dinamikus vízigényét. Amely időszak felett a görbe csúcsa van az a növényállomány mértékadó vízigényes időszaka. Ekkor igényli a legtöbb vizet, illetve a felvehető víz hiánya ebben a periódusban okozza a legnagyobb terméskiesést. Ez az időszak legtöbb esetben a termésképzés (virágzás, megtermékenyülés, gumóképzés) látványos 20-30 napja /5. ábra/.
R>
Az öntözés tervezéséhez további hasznosítható adatok találhatók a 4. táblázatban is.5. táblázat: Tájékoztató néhány szántóföldi kultúra öntözéses termesztésére átlagos csapadék-ellátottságnál Növény Termésszint,
t/haVárható öntözési időszak Átlagos öntözővíz-
igény (idénynorma) mmMértékadó
vízigényes időszakEgyszeri vízadag, mm Öntözési fordulók száma Cukorrépa (ipari) 45-55 06.01.-08.10. 140-160 06.15.-08.10. 40-60 3-4 Kukorica (szemes) 11-13 06.20.-08.10. 140-160 07.01.-07.31. 40-60 3-4 Burgonya (étkezési) 38-45 05.20.-07.20. 170-200 06.10.-07.10. 25-35 6-7 Lucerna (széna) 11-14 05.20.-08.20. 200-240 06.01.-08.15. 60-80 3-4 Gyep (zöld) 300-400 05.20.-08.30. 220-260 06.01.-08.15. 70-90 3-4 Szója (mag) 3,5-4,0 06.10.-08.10. 120-160 06.10.-07.10. 40-50 2-3 Borsó (mag) 3,8-4,5 04.25.-06.10. 70-100 05.10.-05.25. 25-35 2-3
A 2. és 3. pontban vázoltakhoz még annyit fûznék, hogy a talaj-növény vízgazdálkodási törvényszerûségeiről a leghasználhatóbb információkat az ún. liziméter telepek szolgáltatják. Sajnos csak 1-2 kutatóintézetünkben mûködik ilyen. - Tanulmány- és létesítménytervek agronómiai értékelése
A tervek vázolása előtt az öntözővíz minőségéről a 6. táblázat, a talajok és az öntözés összefüggéseiről a 7. táblázat szolgál információkkal. A gyakoribb öntözési módok és eljárások közötti eligazodást segítik a 6., 7. ábrák. Nem foglalkozom - elsősorban terjedelmi korlátok miatt - az öntözés különleges eseteivel, mint a trágyázó- és a tározó (idényen kívüli) öntözéssel. A trágyázó öntözés során mûtrágyát, hígtrágyát, szennyvizet lehet megfelelő higítással és szigorú jogszabályi előírások betartásával kijuttatni. Tározó öntözés évelő, vagy áttelelő egyéves kultúráknál alkalmazható, tél végén - kora tavasszal fagymentes időben és talajon, 60-80 mm vízadaggal, amikor már ismerjük a 09.-01. hó csapadék adatait.6. táblázat: Az öntözővizek jellemzése az oldott sók minősége szerint A víz típusa ANIONOK HCO3-+CO32- SO42- CL- mg.e.é./l a) hidrokarbonátos 0,50-1,00 0-0,25 0-0,25 b) hidrokarbonátos-szulfátos 0,50-1,00 0,25-0,50 0-0,25 c) szulfát-hidrokarbonátos 0,25-1,00 0,50-0,75 0-0,25 d) hidrokarbonát-klorid-szulfátos 0,25-1,00 0-0,25 0,25-0,50 KATIONOK A víz típusa Na+ Mg2+ kationok Ca2++Mg2+ mg.e.é./l e) kalciumos 0-0,35 0-0,25 f) kalcium-magnéziumos 0-0,35 0,25-0,50 g) magnézium-kalciumos 0-0,35 0,50-1,00 h) kalcium-nátriumos 0,35-0,50 0-0,50 i) nátrium-kalciumos 0,50-0,65 0-0,50 j) nátrium-magnéziumos > 0,65 0,50-1,00 k) nátriumos > 0,50 0-0,50 7. táblázat: A különböző talajok öntözése esetén figyelembe veendő szempontok Talajkategória Vízvezető képesség mm/óra Hasznos víz VK%-ban Öntözési mód Adagolás sebessége Víznorma Adagolás gyakori- sága Nagy vízbefogadó képességû, gyengén víztartó talajok >300 >60 permetező nem kell megszabni kicsi v. közepes gyakran Nagy vízbefogadó képességû, közepesen víztartó talajok >300 50-60 permetező nem kell
megszabninagy közepes Jó vízbefogadó képességû, jó víztartó talajok 100-300 50-60 permetező felületi barázdás nagy nagy nagy közepes nagy ritkábban közepes ritkábban Közepes vízbefog. képességû, Erősen víztartó talajok 70-100 40-50 permetező sávos csörg. barázdás max.20 mm/ó közepes közepes közepes közepes közepes gyakran közepes közepes Közepes vízbefog. képességû, Erősen víztartó talajok 70-100 20-40 permetező sávos csörg. barázdás max.10 mm/ó kicsi közepes csak kieg. kicsi kicsi közepes gyakran közepes Rossz vízbefogadó képességû, Erősen víztartó talajok 30-70 20-40 permetező sávos csörg. barázdás max.10 mm/ó kicsi kicsi csak kieg. kicsi kicsi gyakran gyakran Igen rossz vízbefogadó képességû, Igen erősen víztartó talajok Címlapkép: Getty ImagesNEKED AJÁNLJUK
Víz, ami kincs
A 2022. év tavasza és nyara durván bizonyította, hogy hazánkban a növénytermesztésben minimum tényező a csapadék, a növények által a talajból felvehet...
Végre jöhet a csapadék!
A szombaton érkező hullámzó frontrendszer végre változást hozhat az időjárásban. Ehhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont...
Még mindig nem ér véget az aszály
Tovább folytatódik az aszály, a legfontosabb az ivóvíz biztosítása, de sorra készülnek el az ütemezett öntözési menetrendek is a mezőgazdasági felhasz...
Ez a módszer segíthet a talaj jobb vízellátásában
A jelenlegi aszályos periódusban nagyon fontos, hogy a talaj nedvességtartalmát kellő szinten tartsuk az esetenként csekély csapadék megőrzésével, a v...
Medárd után: most negyven napig esik?
Medárd napján sokfelé esett, de ez nem jelenti egy hosszan tartó csapadékos időszak kezdetét. Ma és holnap még maradnak a záporok, zivatarok, majd szo...
Északkeleten még mindig nincs elég eső
Véget ért a május, és az ilyenkor aranyat érő esőkből sajnos országszerte kevesebb hullott a kelleténél. Bár a hónap utolsó hetében a déli, délnyugati...
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Most lehull a lepel: durva, mennyi műtrágyát vettek nyáron a magyar gazdák
Csaknem kétszer annyi műtrágyát vettek július, augusztus és szeptember hónapokban a magyar gazdák, mint egy éve ugyanekkor.
Fontos módosítás történt: ez sok magyar vállalkozást érinthet
Módosult a „Társadalmi vállalkozások fejlesztésének támogatása” című pályázati felhívás.
A következő napok időjárásának senki sem fog örülni: mutatjuk, mi várható
Változékonnyá válik az időjárás, a következő napokban nemcsak eső, de akár havas eső és hózápor is előfordulhat hazánkban.
Fordulat állt be a csöngei állatkínzás ügyében: a szálak külföldre vezetnek
A legfrissebb információk szerint egy osztrák állatorvos segíthette a szörnyűséges magyarországi állatkínzási ügy elkövetőit.
Nagy változás jöhet ezeken a piacokon karácsonykor: ennek sokan örülhetnek
A karácsonyi ünnepkör adhatja meg a lökést a hagymának az osztrák nagybani piacokon.
- Kiderült: ezen a hőmérsékleten terjed leginkább a szúnyogok által terjesztett halálos kór
- Amiről senki sem beszél: a hazatérő orosz katonák otthon sem hagynak fel a kegyetlenkedésekkel
- Itt a törvénymódosítás: új munkaszüneti nap jöhet Magyarországon?
- Ferenc pápa: Vizsgálni kellene, népirtás folyik-e Gázában
- Remek számokat hozott a BÉT: jól járt, aki ide rakta a pénzét
NÉPSZERŰ CIKKEKKONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
