A párizsi tőzsde ezek okán visszakorrigálta a malmi minőséget, ami azt jelenti, hogy a 170–220-as esésszámot és 10,5-ös fehérjét már elfogad (hazánkban ezt a 22-23-as takarmánybúza tudja produkálni). Ukrajnában jó minőségű a búzatermés, a társult tagság alapján tudna is szállítani, viszont a szakember jelenleg nem érzi ennek „veszélyét”. Nagy árkülönbség alakult ki az étkezési és a takarmánybúza ára között: az étkezési búza 42 ezer Ft-ról indult, jelenleg 52-53 ezer Ft között tart, de már vannak 55 ezer Ft-os vételek is, a takarmánybúza ára 38–40 ezer Ft/t. A malmok több búzát vásároltak: részben az olcsó finanszírozás generálta ezt, részben a félelem, hogy fogy a malmi búza az országban. A kereskedők kis intenzitással vannak jelen a búzapiacon, a nagy termelők pedig még magasabb árat várnak és nem adják el a búzájukat. Lakatos véleménye szerint a búzatermesztésnek nem fog használni, hogy az 1200 hektár feletti földterületekre nem adnak földalapú támogatást, mert szerinte a nagy táblákban lehet professzionálisan búzát termelni. A világ egyre több lisztes terméket igényel, elsősorban az ázsiai térség fogyasztásának növekedése miatt. Magyarország alapvető érdeke, hogy ebből a piacból minél nagyobb szelet jusson nekünk, ehhez pedig minden adottságunk megvan.