Az előbb említett technikai korlátok csak 15 év múlva szűntek meg. A tapasztalatainkra alapozva a cégnél 2008-tól fokozatosan kiépítettük a Jó Gazda Program® nevű gazdálkodási rendszert, amely a precíziós gazdálkodás általunk fejlesztett változata, ahol a talajmintavételtől a tanácsadáson át a műtrágyaszórásig, hozamtérképezésig illetve az Ag Leader precíziós GPS eszközök biztosításáig komplett rendszert kínálunk a partnereinknek. Mivel nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is használjuk ezeket az eszközöket, ezért a legtöbb esetben életszerűbb megoldásokat tudunk ajánlani, mint más, hasonló tevékenységgel foglalkozó cégek.
A rendszer lényege, hogy távérzékelési adatok alapján azonos termőképességű zónákra osztjuk a táblákat és azokon belül jelöljük ki a mintavételi tereket és a műveleti egységeket. Ezen az úton egy adott célterméshez egy adott tápanyagkészletet tudunk rendelni és csak azt kell kiegészíteni műtrágyázással a célterméshez szükséges szintre.
Természetesen a költségek csökkentése mellett a terméseredmények emelése is cél. Erre a növelésre csak a tábla közepes és magasabb termőképességű területein van mód, hiszen a gyengébb táblarészeken nem a mű- trágya mennyisége a korlátozó tényező, hanem a vízhiány vagy a víztelítettség, esetleg a vadkár vagy a gombafertőzés, gyomborítottság. Ez kukorica esetén azt jelenti, hogy 13-14 t/ha terméseredményt kell biztosítani a jobb táblarészeken, ami nem fog sikerülni megfelelő mikroelem-ellátás és jó tápanyag-reakciókkal rendelkező fajták nélkül. Ez a szám búzánál 10 t/ha felett, repcénél 4-5 t/ha körül van. A mikroelem-ellátás nem alapozódhat a lombtrágyázásra, mert megfelelő időben csak mikroelemes starter és alapműtrágyákban lehet differenciálható módon megfelelő mennyiségű mikroelemet kijuttatni a növények alá. Így például az általunk fejlesztett Sileno® műtrágya család gyártástechnológiája lehetővé teszi, hogy már 5 tonnánként változtathassuk a gyártási recepten, mind a 12 tápelem tekintetében.
Partnereink a Jó Gazda Program alkalmazásával folyamatosan csökkenteni tudják a műtrágya költségeiket, ugyanakkor növelhetik a termésszintjüket, a hatékonyságukat és a nyereségességüket. Az a ritka helyzet áll elő, hogy ezzel a környezetet szennyező műtrágya felhasználás is csökken, hiszen a megfelelő és arányos foszfor, kálium és mikroelem ellátás miatt több nitrogén épül be a növényekbe és csökken a talajvíz nitrát szennyezése.
A programunkban való részvétel nagy fegyelmet, precíz tervezést, illetve szoros együttműködést kíván, de ez könnyen és sokszorosan megtérül a hatékonyabb inputanyag-felhasználásnak köszönhetően.
A cikk szerzője: Dr. Szabó Balázs
