Az idén hatodszor került sor az MKKE talán legfontosabb, a termelőket rangsoroló eseményére. A korábbi évektől eltérően ezúttal október utolsó hetében kezdték meg tömegesen a kukorica aratását. Mégis, „a kedvező időjárásnak, a versenyzők jó hozzáállásának és kitűnő szervezőkészségének köszönhetően, a kései érés ellenére nagyot léptünk előre a versenyterületek ellenőrzött betakarításában. Példaértékűnek említhető az Október 6 Gazda Kft. (Nagyszénás) és a Hartmann Farm Kft. (Szákszend) hozzáállása” – olvashatjuk Szieberth Dénesnek a betakarítás félidejében nyilvánosságra hozott értékelésében.

A településen gazdálkodó és mindenre ügyelő házigazda, Hartmann Imre úgy fogalmazott, hogy igazi, klasszikus családi vállalkozás feje is egyben. A Hartmann Farm Kft. családi tulajdonban van, Hartmann Imre veje Takács András fiatal gazda, s mellettük két őstermelő családtag teszi teljessé az ötszáz hektárnyi földet művelő vállalkozást. Kis túlzással mindent „kukorica szemüvegen” át szemlélnek.

Nincsen nálunk semmiféle szabadalom – tiltakozik a gazda, amikor az ikersoros termesztési kísérleteikről faggatom. – Minthogy a termőföld egyre szűkebb keresztmetszete a gazdálkodásnak, ezért a többlettermést az egységnyi hozamok növelésével érhetjük el. A tenyészterület jobb kihasználásán spekulálva jutottunk el az ikersoros kukoricavetéshez, amivel még csak két éve próbálkozunk. Az ikersoros technológiával a hektáronkénti 75–80 ezres tőszám akár 100 ezerre is növelhető. Tapasztalataink szerint a csövek rövidebbek, tömöttebbek és vastagabbak a zömében normál kukorica sortávra vetett tábláinkhoz viszonyítva. Nem feledhetjük azonban, hogy a mezőgazdaságban legalább 3–5 esztendő szükséges bármilyen technológiai elem, fajta, vagy más gazdálkodási módszer felelősségteljes megítéléséhez.

Hartmann Imre szerint rendkívül hátrányosan érintette őket a szákszendi határ nitrátérzékeny területté nyilvánítása. Rendszeresen vizsgáltatják földjeik tápanyag-ellátottságát, ám az elemzések nem igazolják vissza a nitrát-túlterheltséget. De a „szabály, az szabály” alapon rájuk is érvényes a hektáronként legfeljebb 170 kilós N hatóanyagdózis. Ez korlátozza a gazdákat: 17–18 tonnás kukoricatermést ilyen kevés nitrogénnel nem lehet elérni. Szerencsére baktériumtrágyázással törvényesen ki lehet játszani a szabályozást. A Mikro-Vital baktériumtrágya nitrogénkötő alkotói a levegő nitrogénjéből évente és hektáronként átlagosan 50–60 kiló N hatóanyagot kötnek meg.
A 220–230 kiló nitrogén nagyobb mozgásteret nyújt, s csökkenti a korlátozás előnytelen hatásait.

Míg 2013-ban 53 versenyző jelentkezett, addig az idén 56 versenyző 60 parcellával állt starthoz. A termésátlagok alsó szintje magasabb, mint a korábbi években volt, gyakori a hektáronkénti 13–14 tonnás eredmény. Ám hiába vizionáltak sokan nagy termést, csak kevesek jutnak 15 tonna fölé. A termésátlagok természetesen 14,5 százalékos nedvességtartalomra korrigáltak, tájékoztatott dr. Szieberth Dénes.

Hartmann Imre földjeinek 85–90 százalékán hosszú évek óta rendszeresen alkalmazza a Mikro-Vitalt. Az évről évre történő tartamos kezelés hozhat csak eredményt, az „egyszer kipróbáltam, nem jött be” véleményt hangoztatók nem rendelkeznek biológiai szemlélettel, s vélhetően talajélettani ismereteik is kívánnivalót hagynak maguk után.

Mi öt éve „szögre akasztottuk az ekét”, és szántás nélküli, úgynevezett mulcsos művelést folytatunk. Nekünk olyan munkagépeink vannak, amelyeknek művelőtagjai 32 cm mélyen meglazítják a talajt, miközben bedolgozzák a földbe a gyökér- és szármaradványok egy részét. A Mikro-Vital rendszeres alkalmazásával a táblákon visszamaradó hatalmas mennyiségű szerves anyag lebomlása gyorsul. Szinte hihetetlen, de tavasszal majdnem feketék a szántatlan területeink – zárta a mulcstechnológia elemeiről szóló fejtegetését beszélgető partnerem.

Dr. Dögei Imre,

területi képviselő, Bio-Nat Kft.

www.mikro-vital.hu | bionatkft@yahoo.com

Tel.: 06-30/747-5544

A cikk szerzője: Dr. Dögei Imre