A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem követelményeinek célja a mezőgazdasági tevékenységből származó nitrát vegyületek által okozott vízszennyezés csökkentése, illetve megelőzése a nitrátérzékeny területeken. Nitrátérzékeny területen a helyes mezőgazdasági gyakorlat (HMGY) szabályainak betartását ellenőrzi a hatóság. A HMGY előírásai a következőkre terjednek ki (59/2008 (IV. 29.) FVM rendelet):

• Szerves trágyával kijuttatható nitrogén (N) hatóanyag mennyiségi korlátozásának betartása;
• Lejtős területen, felszíni vizek környezetében történő trágyázás feltételei;
• Trágyakijuttatási tilalmak;
• Hígtrágya mezőgazdasági területen történő felhasználására vonatkozó engedély megléte;
• A műtrágya felhasználásához szükséges talajvizsgálati eredmények megléte;
• Trágyatárolóra vonatkozó követelmények betartása.

Legfontosabb követelmények

Nyilvántartás-vezetés

A nitrátérzékeny területen gazdálkodónak folyamatos nyilvántartást kell vezetnie (Gazdálkodási Napló vonatkozó lapjai).

A szervestrágya-kijuttatás mennyiségi korlátjának betartása

Mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott N hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szenny-
vizekkel, szennyvíziszapokkal és szennyvíziszap-komposzttal kijuttatott mennyiséget is.

Lejtős területen történő trágyázás

Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak a külön jogszabály szerinti talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki.

Hígtrágya-kijuttatás

Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel mezőgazdasági területen.

Műtrágyázás

Nitrátérzékeny területen a műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel. A tápanyag-kijuttatás tervezésénél az 59/2008. FVM rendelet 3-4. mellékletében szereplő növényi tápanyagigényeket kell figyelembe venni.

Szerves trágya használata

Istállótrágya mezőgazdasági területen történő tárolása során be kell tartani az ideiglenes tárolásra vonatkozó előírásokat.

Ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn:

• vízjárta, pangóvizes területen, valamint alagcsövezett táblán,
• október 31. és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon.

Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha:

• felszíni víz nincs 100 m távolságon belül,
• a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerint 1,5 méter alatt van, illetve
• a talajvíz legmagasabb szintje a MePAR szerinti egységben 1,5 méter felett van ugyan, de a tárolt trágyakazal közvetlen környezetében a talajvíz szintje 1,5 méter alatt van.

Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani. Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható. A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni.

Trágyatárolóra vonatkozó előírások

Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni. A trágyatároló kapacitásának legalább 6 havi trágya befogadására kell elegendőnek lennie.

2013. szeptember 1. előtt nitrátérzékeny területen üzemelő, vagy nitrátérzékenynek számító állattartó telepek 6 havi kapacitással bíró trágyatárolóit 2014. december 31-ig kell megvalósítani. 2013. szeptember 1-től kijelölt nitrátérzékeny területeken a 6 havi trágyatároló kapacitást, illetve a nem nitrátérzékeny területen lévő állattartó telepek hígtrágyatárolóit 2014. december 31-ig, míg az istállótrágya-tárolókat 2015. december 22-ig kell létrehozni.

Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.

Silótároló

Amennyiben a gazdálkodó rendelkezik silótárolóval, akkor annak aljzatának és a keletkező silólé összegyűjtésére szolgáló aknának meg kell felelnie a szivárgásmentességi előírásoknak.

Nitrátérzékeny területen

• A trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig tilos. Ezen időszakban a legeltetés csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget.
• Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1-től lehetséges.
• Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát nem szabad kijuttatni, a tilalmi időszakon kívül sem.
• Nem juttatható ki:

-műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában;

-szerves trágya: tavak partvonalától mért 20 méteres sávban; egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban (a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű); forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.

• A védőtávolságok nem vonatkoznak a legeltetett állatok által elhullatott trágyára, amennyiben az az itatóhely megközelítése miatt következik be.
• Adott területen betakarítás után a megfelelő talajfedettséget biztosító növény alá csak abban az esetben juttatható ki könnyen oldódó nitrogéntrágya, így különösen hígtrágya, trágyalé, ammónium- és nitráttartalmú műtrágya, ha a trágyázás és vetés közötti időszak a 15 napot nem haladja meg.

Adatszolgáltatás

A nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak, illetve az ország egész területén magánszemély háztartási igényét meghaladóan állatot tartóknak (vegyes állattartás esetében összesen 5 számosállat/ingatlan, baromfi esetében 3 számosállat/ingatlan felett) minden évben szeptember 1. és december 31. között adatot kell szolgáltatniuk (nitrát jelentés).

Az adatszolgáltatási kötelezettség az elmúlt gazdálkodási évre, tehát a 2013. szeptember 1. és 2014. augusztus 31. közötti időszakra vonatkozik, és a gazdálkodási évben vezetett gazdálkodási napló – vagy azzal egyenértékű adattartalommal rendelkező – nyilvántartásán alapul.

Az adatszolgáltatás 2014-től csak elektronikus formában, a NÉBIH honlapján tehető meg.

Ez az adatszolgáltatás 2014. év végén még nem vonatkozik azokra a gazdálkodókra, akiknek területe 2013. szeptember 1-től vált nitrátérzékennyé, mivel ezen területeken a HMGY előírásait csak 2014. szeptember 1-től kell betartaniuk. Számukra az első adatszolgáltatás határideje 2015. december 31. lesz.

Forrás: www.nak.hu, www.kolcsonosmegfeleltetes.hu

 Dr. Weisz Miklós, AGRION Vállalkozásfejlesztő Iroda

A cikk szerzője: Dr. Weisz Miklós