Békés Megye – az ország éléskamrája

Agro Napló
Békés megye az ország délkeletei csücskében fekszik, az Alföldön, területe sík. A legmagasabb pontja 106 méter, míg a legalacsonyabb 81 méter. Termőtalaja nagyon jó minőségű, akár 35 aranykorona is lehet.

Éghajlata kontinentális, nagyon meleg nyár és hideg tél a jellemző. A napsütéses órák mennyisége is magasabb az országos átlagnál. A csapadékháztartása jobb az alföldi átlagnál, ennek oka, hogy légvonalban 60–70 km-re magasodik a határ túloldalán az erdélyi Szigethegység. Az éves csapadék mennyisége éppen ezért magas, 550–600 mm közötti.

A megye nemzetiségi szempontból nagyon sokszínű, a magyarokon kívül románok, szerbek, szlovákok és romák is élnek itt.

A mezőgazdasághoz közvetlenül kapcsolódó feldolgozóipar fejlett a megyében, főleg a húsfeldolgozók. Híres a gyulai, csabai kolbász, illetve az orosházi húsüzem.

Turisztikai érdekesség a Gyulai vár és várfürdő, ahol rengeteg külföldi is megfordul.

Az ország földgázkitermelésének több mint 20%-a Békés megyéből származik.

Mezőgazdaság

A megyét az ország éléskamrájának hívják, nem véletlenül, hiszen a legtöbb szántóföldi és egyéb kultúrában a termesztési területe az országos átlag felett van. Kivétel ezek közül a gyümölcsök, cukorrépa és a burgonya.

Kukorica

A kukorica termesztéstechnológiájában a legfontosabb a herbicid kezelés. Békés megyében a terület 99%-át kezelték gyomirtóval. Minden száz kezelt hektárból 27-en kétszer kezeltek. A kezelések több mint felében egy kezelés alkalmával 2 növényvédő szert juttattak ki. A szerköltség egy hektárra vetítve az országos átlag felett volt. A kezelések általában a 19–21. hét folyamán történtek.

Az idei év csapadékos időjárása, illetve a meleg tél megváltoztatta a kukoricában alkalmazott kezelések típusait is. Míg az előző években az ország szinte 100%-án fungicid kezelés nélkül folyt a termesztés, addig ebben az évben az országban kénytelenek voltak a gazdák gombaölő szert alkalmazni. Békés megyében a kukoricaterület 2%-án végeztek valamilyen gombaölő kezelést. Az enyhe téli időjárás miatt a vetésterület rovarölő szeres kezelése is megnövekedett, míg kukoricában 2013-ban a vetésterület csupán 7%-án használtak insecticideket, addig 2014-ben ez már 12%-ra emelkedett a megyében.

Búza

A kalászos gabonák közül a legfontosabb az őszi búza, ennek vetésterülete a megyében az országban vetett terület csaknem 10%-a.

Herbiciddel a terület 90%-át kezelték a gazdák, és száz hektár kezelt területből tizenhaton kétszer kezeltek. A kijuttatott szerköltség az országos átlag felett volt.

Az időjárásnak köszönhetően a fungicid és insecticid szerek kijuttatásának mennyisége területarányosan itt is megnövekedett. A fungiciddal kezelt búzaterület 2013-ban 65% volt, míg 2014-ben 84%-ra emelkedett. Az idei évben 100 hektárnyi területből 68-on kétszer használtak gombaölőt. A kezelt terület 83%-án egy tankkeverékben 2 szert juttattak ki. A hektárköltség az országos átlagnál 2%-kal magasabb.

A rovarölő szerrel kezelt terület mennyisége is emelkedett, 2013-ban 44% volt, míg 2014-ben 53%-ot mért a Kleffmann & Partner Kft. az országos reprezentatív felmérésében, melyet május–június hónapban végeztünk. Az idei évben 100 kezelt hektárból a gazdák negyvenet kétszer kezeltek, és a kijuttatások 40%-ában a tank kétféle szert tartalmazott.

Napraforgó

A harmadik legnagyobb területen vetett kultúra a napraforgó. Békés megyében vetik a második legnagyobb területen az országban.

Az alábbi grafikon azt mutatja be a vetett terület arányában, hogy a gazdák az elmúlt három évben döntő többségében express vagy clearfield toleráns fajtákat választottak. A clearfield vetőmag választása az országban átlagosan 61%, ez Békés megyében 70% felett van.

 

Dinnye

A megye speciális kultúrája a dinnye. Az országban termesztett 6 ezer hektárból 2800 hektár itt található. Ez köszönhető a talaj- és időjárási viszonyoknak is. A termesztés nagyüzemi viszonyok között zajlik.

Csemegekukorica

Az utóbbi években a csemegekukorica mennyisége is növekedett kis mértékben. Ennek a termesztéstechnológiája teljes mértékben eltér a takarmány- vagy silókukoricáétól. Míg a csemegekukorica rovarölő szeres kezelésére minden évben nagy hangsúlyt fektetnek a gazdák, addig az egyéb gazdasági felhasználású kukoricában nem jellemző. A csemegekukoricában a terület 90%-át kezelik, míg egyéb esetben csupán 12%-ot. 100 kezelt hektárból 22 az amelyik a siló, szemes és egyéb kukoricában kétszeri kezelést kapott, ugyanezt a területet figyelembe véve csemegekukoricában 100 hektárból 69-en négyszer, míg a fennmaradón háromszor kezelték a területet.

A Kleffmann & partner Kft. által végzett országos reprezentatív gépfelmérés alapján Békés megyében a gazdaságméretek nagysága miatt kevesebb a gép, mint országosan. Országosan a gazdaságok 31%-a válaszolta azt, hogy rendelkezik traktorral, míg Békés megyében ez csak 26%. Kombájnnal csupán 2% rendelkezik a 4%-kal szemben. Vetőgépből 9%, míg az országos átlag 12%. Permetezőgépes megkérdezésre a gazdaságok 26%-a válaszolt igennel a megyében, míg ennek aránya az országban 30%.


Árvai Gabriella

A cikk szerzője: Árvai Gabriella

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Kiút lehet a szója?

Kiút lehet a szója?

A szójával az idei évben a gazdák biztonságosabb terméseredményt és ezáltal stabilabb profitot tudtak realizálni. Konkrét számokat említve elmondhatju...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?