Az utóbbi időben a traktorgyártók körében is egyre nagyobb figyelmet kap a kertészeti és ültetvénytraktorok fejlesztése, folyamatosan jönnek ki új típusokkal. Ez a kategória a traktorpiaci szegmensben is fontos helyet foglal el. Az utóbbi években Nyugat-Európában és az USA-ban is növekedtek az eladások. Ez részben annak tudható be, hogy a könnyű univerzális traktorkategóriában bevált fejlesztések átkerültek az ültetvénytraktorokba is, másrészt a kertészeti, szőlő- és gyümölcstermések iránt a fejlett országokban nőtt a kereslet és a termelők egyre korszerűbb technológiával állítják elő ezeket a termékeket és ehhez korszerű erőgépek is szükségesek.

A kertészeti és ültetvénytraktorok legnagyobb gyártói a világon az olasz (A.Carraro, Carraro, BCS, Ferrari, Galdoni, Lamborghini, Landini, McCormick, New Holland, Pasquali, Same, Valpadana stb.) és a távol-keleti – elsősorban a japán és dél-koreai traktorgyártók (Branson, Iseki, Kioti, Kubota, LS traktor, Shibaura, TYM, Yanmar stb.). A világ vezető traktorgyártói is vagy kooperálnak ezekkel a gyártókkal, vagy egyszerűen velük gyártatják le a saját modelljeiket (John-Deere-Carraro-Yanmar, CLAAS-SAME, Valtra-Hattat stb.). A fejlesztésüknél az alábbi fő tendenciák figyelhetők meg:

• Növekedtek a motorteljesítmények, kisebb lökettérfogatú motorokból egyre nagyobb teljesítményeket és nyomatékot hoznak ki;
• Korszerűbb hajtóművek és sebességváltók kerülnek beépítésre. A maximális sebességük 40 km/h-ra növekedett;
• A fordulékonyságot javító kormányzási rendszerek (DualSteer, SuperSteer stb.) kerülnek alkalmazásra;
• Nagyobb teljesítményű, erősebb lett a hidraulikus rendszerük, több hidraulikus szolgáltatást nyújtanak a munkagépek működtetéséhez;
• Új futóművek és járószerkezetek jelentek meg a traktorokon;
• Geometriai méreteik jobban alkalmazkodnak a kertészeti kultúrák technológiai igényeihez (szélesség, magasság, nyomtáv stb.);
• Jelentősen egyszerűsödött a kezelésük és növekedett a vezetési komfortjuk;
• Egyre elegánsabb külsőt (dizájnt) kapnak a traktorok, amelyben érvényesül a forma, a funkció és a tartalom egysége.

A kertészeti és ültetvénytraktorok műszaki felépítése

Ezek a traktorok többféle alvázkonstrukcióra épülnek – orrnehéz törzscsuklós, hagyományos hátsókerék hajtású vagy összkerékhajtású, alvázas, vagy darázsderekas kompakt, előre-hátra üzemmódban használható fordítható kezelőtérrel, ráépített vezetőfülkével, vagy nyitott bukócsöves kezelőtérrel. Meghajtó motorjuk általában három, vagy négyhengeres 1,2 és 4,0 liter közötti lökettérfogatú, hagyományos szívórendszerű, vagy turbófeltöltős dízelmotor. A turbófeltöltőkkel elsősorban az 50 LE feletti motorokon lehet találkozni. A traktorokban található motorok teljesítménye 24 és 110 LE között változik. Szabadföldi, ill. melegházi és fóliás kertészetekben a 24–50 LE-s motorral rendelkező traktorok a használatosabbak, míg a szőlő- és gyümölcsültetvények kiszolgálásához a nagyobb, 50–110 LE-s traktorok a megfelelőbbek. A motorok nyomatéka a lökettérfogatuk függvényében 60 és 410 Nm között, a nyomatéki rugalmasságuk 15 és 35% között változik. A 30% feletti rugalmasságú motorok sokkal jobban viselik a terhelési ingadozásokat.

A motorok olajcsere (szerviz) ciklusa az utóbbi időben folyamatosan emelkedik, a 200 üzemórás ciklusidő már csak a kevésbé korszerűekre jellemző, a legkorszerűbbek már 600 üzemórát képesek teljesíteni egy-egy olajcsere között. A traktorok üzemanyagtartályának térfogata 20–100 liter között változik a motorteljesítményük függvényében.
A traktorokba beépítésre kerülő motorok többnyire a Tier 4a, ill. a Stage III. vagy III.a. levegőtisztasági előírásokat teljesíti, ugyanis ezekre kedvezőbb direktívák vonatkoznak, mint a nagyobb teljesítménykategóriákra.
A traktorokba a funkcióktól és az alkalmazási területtől függően sokféle sebességváltóval lehet találkozni. A kisebb motorteljesítményű, egyszerűbb konstrukciókban mechanikus, vagy jobb esetben szinkronizált mechanikus, 8 előre és 4 hátra (8/4) fokozatú, illetve 8/8 vagy 12/12 fokozatú sebességváltók találhatók 30 km/h körüli végsebességgel. Az előre és hátra üzemben is használatos traktorok sebességváltója mindig szimmetrikus reverzibilis felépítésű. A traktorok motorteljesítményének és alkalmazási területének növekedésével a sebességváltók fokozatainak a száma is növekszik, akár 30/30 vagy 40/40 fokozatra is. Ezek a sebességváltók már szinkronizált változatban kerülnek beépítésre és néhány traktoron terhelés alatt kapcsolható (powershift) fokozatok is rendelkezésre állnak. A fokozat nélküli (CVT/Vario) sebességváltók csak kevés típuson (Fendt 200 Vario család) lelhetők fel, annál több traktoron lehet találkozni fokozat nélküli hidrosztatikus hajtásokkal (A. Carraro, Iseki, John Deere, Kubota, LS Tractor stb.).

A traktorok egy részének legnagyobb sebessége eléri a 40 km/h-t. A mellső tengelyrugózást ezeken nem, vagy csak nagyon ritkán (Fendt) alkalmazzák, akkor is opciós lehetőségként érhető el, a fülkéknél is csak gumibakos vibráció csökkentéssel lehet találkozni.
A járószerkezeti megoldásaik között dominálnak a kerekes változatok, de készülnek hagyományos lánctalpas (Lamborghini, Same, New Holland stb.) és gumihevederes (BCS, A. Carraro Fendt stb.) járószerkezetekkel is. Újabb tendencia, hogy kombináltan alkalmazzák elől a kormányzott kerekeket, hátul pedig a gumihevederkocsis megoldásokat.

A traktorok zöme összkerékhajtással készül, de a kisebb teljesítményű változatokkal a csak hátsókerékhajtású – olcsóbb – műszaki megoldások is választhatók. A mellső kerekeken jellemzően 15, 16 vagy 18 collos diagonális, vagy radiál gumiabroncsok találhatók, hátul változatosabbak, 16, 18, 20, 24 collosok a gumiabroncsméretek és gyakoribb a radiál kivitel. A járószerkezeti hajtásokban (elöl és hátul) megtalálhatók a hidraulikusan, vagy elektrohidraulikusan működtetett differenciálzárak is. A traktorok egy része alacsony súlyponttal orrnehéz kivitelben elöl-hátul azonos járószerkezettel és egyforma kerekekkel készül (A.Carraro, BCS, Ferrari, Pasquali, Valpadana) míg a többség a hagyományos
traktorépítési konstrukciókat követi. Háromféle kormányzási móddal lehet náluk találkozni: mellsőkerék-kormányzással, törzscsuklós kormányzással és ezek együttes (Dual Steer) kombinált alkalmazásával. A kormányberendezések túlnyomó része hidrosztatikus működtetésű. Egyes traktormárkák extra nagy mellsőkerék-elkormányzási szöggel rendelkeznek (Super Steer), ezáltal kis sugarú fordulókörön képesek kanyarodni. A traktoroknak fontos tartozéka a TLT (Teljesítményleadó tengely) hajtás, amelyen keresztül a munkagépeket hajtják meg. Többféle TLT is előfordul rajtuk. A legegyszerűbbeknél motorfordulatszám-arányos, 540 f/min fordulatú hátsó TLT áll rendelkezésre. A korszerűbb kiviteleknél 540/540 Eco f/min, illetve 540/540 Eco 1000 f/min fordulatszámmal működő hátsó TLT található, ill. gyakori az opcionálisan választható variáció is. A mellső TLT hajtás, szinte mindig opciós lehetőségként érhető el 540, vagy 1000 f/min fordulattal. Ritkábban ezektől eltérő (pl. 750 f/min) fordulatszámú TLT-vel is lehet találkozni, mint ahogy ritkának számít a traktorokon az útarányos TLT is.

A traktorok hidraulikus rendszere zárt vagy nyitott központú lehet, amelyet egy, vagy két, összesen 36 és 100 l/min szállítási teljesítményű szivattyú szolgál ki 150–200 bar nyomáson. Ezzel a hidraulikus teljesítménnyel a traktorok I. vagy II. kategóriás hátsó függesztőszerkezete 700 és 3000 kg között terhelhető. A mellső hidraulikus függesztőszerkezet opciós lehetőség és 500–1000 kg között terhelhető.

A függesztőszerkezetek többsége mechanikusan (MHR) vezérelhető, csak a legkorszerűbb traktorok rendelkeznek elektro-hidraulikus (EHR) vezérléssel. Az ültetvénytraktorok többféle hidraulikusan működtethető munkagépet üzemeltetnek, ezért a külső hidraulika kivezetések száma viszonylag magas, 4–8 (9) közötti. Ebben a teljesítménykategóriában a traktorok kisebbik részén található vezetőfülke, de opciósan a legtöbb típus rendelhető vezetőfülkével is.

A többnyire nyitott kezelőtérrel, bukócsővel és rugózott vezetőüléssel rendelkező traktoroknál jól áttekinthetőek, kézre állóak a kezelőszervek és vezetőhöz állítható a kormányoszlop. A kezelőtér mindkét oldalról megközelíthető. A fedélzeti műszerezettségük is egyszerű. Az alapműszeren (tracto-
meter) kívül ellenőrzőlámpák informálják a vezetőt a traktor működéséről. A traktorokhoz, geometriai méretükhöz igazodó vezetőfülke áll rendelkezésre, azaz a keskeny sortávú szőlőművelőkhöz keskeny, de normál belmagasságú, míg a gyümölcsösökben alkalmazhatókhoz alacsonyabb belmagasságú, szélesebb fülke választható.

A fülkék fűthetőek és szellőztethetőek, opciósan klímaberendezés is kérhető beléjük, illetve a gyakori permetezéshez túlnyomásos fülkével is rendelhetők. Az ültetvénytraktorok többféle geometriai méretben készülnek. A V-jelű (Vineyard) traktorok legnagyobb szélessége 1,0–1,2 m és az 1,5–1,6 m szélességű, keskeny sortávú ültetvényekben is képesek dolgozni. Az F-jelű (Frucht, Frutteto) traktorok intenzív gyümölcsültetvényekben 2,0 m feletti sortávolságnál is megfelelőek. Az N (Normál) jelűek 1,8–2,0 m között, az L (Long) jelűek 2,2 m feletti ültetvényekben képesek dolgozni. Ezért gyakori, hogy egy ugyanazon műszaki paraméterekkel készülő traktort nem ritkán 3-4 geometriai (külső) méretben is gyártják és forgalmazzák, alkalmazkodva a technológiai igényekhez.

A kertészeti és ültetvénytraktorok kiválasztásának főbb szempontjai

• Első legfontosabb mérlegelendő kérdés, milyen kultúrákban, milyen technológiákban és munkákban, mekkora terület művelésére, milyen éves kihasználás mellett kívánják alkalmazni? Ez eldönti a méretet és a teljesítmény nagyságrendet.
• Milyen munkagéppark áll már rendelkezésre, vagy milyen elképzelt munkagépekkel kívánják üzemeltetni majd a traktort? Mekkora azok teljesítményigénye? Kapcsolási, hajtási, működtetési követelmények. Ezek befolyásolják a kivitelt és felszereltséget.
• A traktor kezeléséhez, üzemeltetéséhez milyen kezelőszemélyzet és műszaki háttér áll rendelkezésre? Ez befolyásolhatja a traktor műszaki bonyolultságát, üzemfenntartási igényét, időszükségletét.
• A gyakori és egyidejű használat milyen vezetési komfortot igényel? Ennek függvényében kell eldönteni a vezetőfülke szükségét és annak belső felszerelését, kiépítettségét.
• Nem utolsó sorban fontos szempont az ár és használati érték arányának mérlegelése is. Amennyiben hosszú távra és tartós üzemre, illetve megbízhatóságra törekednek, nagy éves kihasználás mellett, akkor a magasabb műszaki színvonalú, ezáltal sokszor drágább konstrukciókat érdemes választani.

Dr. Hajdú József

.

Kiben bízhat a vásárló?

A megfelelő ültetvénytraktor kiválasztásához elengedhetetlen szempont a termékhez kapcsolódó hozzáadott értékek, szolgáltatások felmérése. A gyártó cég elérhetősége (képviselőiken, weboldalukon keresztül) és hosszú távú piaci jelenléte garantálja a megbízhatóságot, a folyamatos alkatrész utánpótlást. A kereskedő vállalatnál a munkatársak többéves tapasztalata, az üzletkötő és a szervizes kollégák utolérhetősége, az általuk biztosított szakmai tanácsadás mind-mind a stabilitás és a megbízhatóság forrásai. A meglévő ügyfelek elégedettsége, a weboldalon megjelenő pénzügyi stabilitást igazoló minősítések alapján egyértelműen mérhető egy szervezet hitelessége. A vállalkozás telephelyét felkeresve, a szervizműhely megtekintésével ellenőrizhető a rendezettség, a tisztaság; a szervizvezetővel kapcsolatba lépve felmérhető a munkavégzés pontossága, a dolgozók emberiessége, szakértelme. Amennyiben az említetteket figyelembe véve pozitív döntésre jut, biztos lehet benne, hogy nincs mitől tartania, nyugodt szívvel belevághat egy gépbeszerzésbe.

Szemerei Károly

Agrolánc Kft.

...

..

Forgalmazói tanácsok:

Mit vegyünk figyelembe egy ültetvénytraktor megvásárlása előtt?

Egy ültetvény tulajdonos életében nagyon nagy lépés az erőgép megvásárlása. Ennek kiválasztása adott esetben évekre meghatározza az ültetvényen alkalmazható eszközöket is. A kiválasztás során nagyon sokféle szempontot figyelembe kell vegyünk: milyen ültetvényen kell dolgoznunk? Mekkora területen kell dolgoznia a gépnek? Milyen domborzati és talajviszonyok között? Milyen feladatokat szeretnénk a traktorra bízni? Erre és a 2. kérdésre adott válaszok alapján már az is meghatározható, hogy az adott ültetvényen a munkák elvégzéséhez egy vagy több gépre van szükség. Az eszközök meghatározzák a kiválasztandó gép felszereltségét is. Ha kiválasztottuk a számunkra optimális teljesítményű, felszereltségű gépet, akkor a következő kérdés a megfelelő tömeg meghatározása.
Az előző kérdésekre adott válaszok itt is segítenek a választásban.

Ha megvagyunk a teljesítmény/tömeg arányukkal jöhet a márka kiválasztása, ez már egy komolyabb feladat. Nyilván a fiktív vásárló fiktív pénztárcáját nem ismerjük, és nem is szeretnék sztereotípiákkal előállni, a választás során az árat, mint szempontot figyelmen kívül hagynám. A teljesítmény, tömeg, felszereltség egyrészt már behatárolja a lehetőségeinket, de azért maradnak még kérdések.

A márka kiválasztásánál fontos annak megbízhatósága, strapabírása, tartóssága, fogyasztása, alkatrész- és szervizellátása. Figyelembe kell venni a másodlagos piacot is:
eladás esetén nem mindegy, hogy a piacon hogyan fogadják. Kapcsolószerkezetek megfelelősége a meglévő, tervezett eszközök normájának. Kezelhetőség és kezelő viszonya, – gondolok itt arra, hogy ha idegenkedünk a sok elektronikától, akkor ne vegyünk „űrhajót”.

Javíthatóság kérdése: ha a gépünkhöz hozzá akarunk nyúlni, akkor rá vagyunk-e utalva a márkaszervizre, avagy magunk is – megfelelő ismeretek birtokában –, elvégezhetjük a javítást (számítógép, szoftver igényes-e a gép, vagy „full mechanikus”).

Kényelem, extrák: természetesen attól, hogy munkaeszközt vásárolunk, nem kell lemondanunk a kényelemről. Szinte minden gyártó kínál többféle ülést, légkondicionálót, Hi-Fi berendezést. Ide sorolnám az ergonómia kérdését is.

Ezekről együttesen lehet tájékozódni referenciák alapján, talán ezek a leghitelesebb források, főleg ha az adott referenciát még ismerjük is.

Hernek Gábor

Odisys Bt.