„Ha a talaj él, akkor teremni is fog!”
A magyarországi mezőgazdasági piacon egyre jelentősebb szerepet kapnak a növénytermesztést támogató mikrobiológiai készítmények. Nemrégiben megkerestük azt a ma már nyugdíjas biotechnológust, aki annak idején oroszlánrészt vállalt hazánk első, és mindmáig piacvezető baktériumkészítménye, a Phylazonit kifejlesztésében.
A Phylazonit elődje már az 1960-as évek óta elérhető volt Magyarországon. Ez volt a Rizonit termékcsalád, amelyet a budapesti Phylaxia szakemberei fejlesztettek ki. A kutatómunkának annak felismerése adott lendületet, hogy a hazánkban robbanásszerűen terjedő növényvédőszer- és műtrágyahasználat, hosszútávon el fogja savanyítani a talajokat.
Knolmár Tibor biológus, biotechnológus, állatfiziológus szinte teljes aktív életpályáját a talajbaktériumokkal kapcsolatos kutatásoknak, s végső soron a Phylazonit talajoltóanyag kifejlesztésének és továbbfejlesztésének szentelte.
Hogyan csöppent a talajbaktériumokkal kapcsolatos kutatásokba?
A hatvanas-hetvenes években, az akkori szovjet partnerünkkel közös program volt talajbaktériumok, a biotechnikai preparátumok kutatása és kísérleti termelése. A közös munkánkban a baktériumkultúrák kísérleti gyártására, aktivitásuk mérésére, a kultúrák cseréjére volt lehetőségünk. Egy idő után ezen belül a B2-vitamin gyártását befejeztük, és a fermentációs technológiát és a vitamintermelő mikrobatörzset is átadtuk a szovjeteknek.
Tulajdonképpen ennek fejében kaptuk meg az Azotobacter chroococcum talajbaktériumot. Rizobium baktériumokkal már korábban is végeztünk talajjavító kísérleteket, és ezekbe a kutatásokba illesztettük később a szovjetektől kapott Azotobactertörzseket is.
Ez azt jelenti, hogy ma is azoknak a törzseknek a leszármazottai találhatók a talajoltóanyagokban – így a Phylazonitban?
Nem, dehogy! Azok a baktériumok inkább csak az ősei voltak a mai Phylazonitnak. A legtöbbet annak idején egy Mongóliából származó törzsből gyártottuk, de a mai, korszerű készítményben már javarészt hazai eredetű baktériumok „dolgoznak”.
Miért nélkülözhetetlen napjainkban a talajoltás?
A kérdés jó. Mindaddig, amíg műtrágyáznak, a terméknek nagy jövője van. Sőt, még azt követően is, mert a talajéletet tönkretevő nitrát magától nem fog olyan egyszerűen eltűnni a talajból.
Megjósolni sem lehet, hogy ha egy területen abbahagyják a szintetikus műtrágyák intenzív alkalmazását, akkor mennyi időnek kell eltelnie addig, amíg ezek a talajok rendbe jönnek.
Milyennek látja most a Phylazonit jövőjét?
Ma is azt vallom, hogy a jövő a talajoltás és a biológiai növényvédelem alkalmazásában van. Nyugaton már elindult a biológiai forradalom. Ezt a folyamatot megállítani nem lehet, és már nálunk is vannak jelei e szemléletmód meghonosodásának. A csodálatos magyar föld nitrátok nélkül is kiválóan tudott produkálni, és ma is remekül terem ott, ahol ökológiai szemléletű gazdálkodás folyik. Ha a talaj él, akkor teremni is fog.
Knolmár Tibor, mintegy útravalóul azt ajánlja a jövő mezőgazdászainak, hogy használjanak minél több biológiai készítményt. A talajoltás, a növénytermesztésben alkalmazott baktériumkészítmények egyik hazai meghonosítója szerint idehaza és külföldön is ennek a szemléletmódnak van jövője. Ha természetes módszerekkel helyreállítjuk a talajéletet, akkor a baktériumok dolgoznak a földben, és garantáltan „békés” módon segítik hozzá a termelőket a magasabb hozamokhoz és a jövedelmezőbb gazdálkodáshoz. Ezt felismerte az ENSZ is, amikor a világszervezet 68. közgyűlése A Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította 2015-öt. Egészséges talajokat az egészséges életért – ez a mottója az egész éves programsorozatnak, ami rámutat arra, hogy a mezőgazdasági termelők hol tehetnek a legtöbbet egy egészségesebb, élhetőbb jövőért.
