A svájci nemzeti bank január 15-én úgy döntött, nem tartja tovább az euróval szembeni 1,20-as támaszt, ami megakadályozta a frank erősödését. Az EUR/CHF percek leforgása alatt 0,9 alá esett, majd 1,0 körül stabilizálódott. Az SNB -0,75%-ra csökkentette az irányadó kamatláb (három hónapos CHF Libor) célsávjának középértékét, ezzel a fejlett világban minden korábbi kísérletnél messzebb merészkedett a negatív hitelkamatláb alkalmazásának irányában. Egyelőre kevés sikerrel: a hatalmasat erősödő frank fokozza majd a svájci gazdaság eddigi problémáit, a lassuló növekedést tovább hátráltatja az erősebb árfolyam exportvisszafogó hatása, és a deflációs nyomás is fokozódik. Kérdéses, hogy hol fog stabilizálódni az EUR/CHF kereszt, egyelőre a paritás körül mozog a kurzus és a döntést követő legtöbb előrejelzés is arra számít, hogy a közeljövőben az 1,00-ás szint körül maradhat.
Az Európai Központi Bank ezúttal beváltotta a vele kapcsolatos várakozásokat, sőt azt némiképp túl is teljesítve havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot jelentett be. A márciusban induló és 2016 szeptemberéig előirányzott, összesen 1140 milliárd eurós program a vártnál, illetve az előzetesen kiszivárogtatottnál nagyobb mennyiségi lazítást jelent.
Az európai pénzpumpa is nyílt végű, vagyis amennyiben szükséges, 2016 szeptemberét követően is folytatódhatnak az eszközvásárlások. A program keretében vásárolt eszközök egyaránt lehetnek szuverén és vállalati papírok, alapvetően csak befektetésre ajánlott kategória, de egyéb feltételek teljesülése esetén az IMF-program alatt levő országok is részt vehetnek.
Az eszközvásárlást az EKB tőkehányad (ami az eurózóna GDP-jéből való részesedés alapján határozódik meg) alapján osztják meg, egy kibocsátótól maximum 33%; egy papírból maximum 25% a limit. A vásárolandó papírok lejárata 2 és 30 év között lesz és a negatív kamatú papírok sincsenek kizárva a programból.
A bejelentésre az EUR/USD keresztértéke tovább csökkent, 1,12-ig esett a kurzus. Hiszen míg Európában izzítják a bankóprést, addig Amerikában már tavaly leállt a pénzpumpa, és az a kérdés, hogy mikor jöhet az első kamatemelés. Az olajár nagymértékű csökkenése következtében – 50 dollár alatt található a WTI és a Brent hordónkénti ára is – az inflációs mutató elbizonytalaníthatja a döntéshozókat, azonban a reálgazdasági folyamatokat szemlélve úgy tűnik, hogy az amerikai gazdaság magára talált. A munkanélküliségi ráta 5,6% és a többi mutatóban is a válság előtti, vagy azt meghaladó szinteket láthatunk.
A már beérkezett adatok alapján, főként az olajárak gyors esésének köszönhetően nagyon robusztus lehetett a háztartási fogyasztás bővülése, s bár az erősödő dollár miatt vélhetően csökkent a nettó export növekedési hozzájárulása, a várakozások alapján a tavalyi utolsó negyedévben 3,3%-kal bővülhetett az amerikai gazdaság. Mindezek ellenére, június előtt nem várható kamatemelés.
A svájci frank árfolyama az euróval, ill. a kereskedelmi partnerek devizakosarával szemben (1999. január = 100)
Forrás: Datastream
A svájci jegybank devizatartaléka és a monetáris bázis (havi, milliárd frank)
Forrás: Datastream
Euró árfolyamok
Forrás: Datastream
Jegybanki pénzmennyiség-növelés a fejlett világban (havi átlag, milliárd dollárban)
Forrás: Datastream
Alapkamat várakozások (Fed Fund Futures-ökből és EUR FRA-kból,%)
Forrás: Datastream
Inflációs várakozások alakulása (inflációs swapokból, öt évvel későbbi egyéves CPI,%)
Forrás: Datastream
