Az általános gyakorlat szerint a trágya eltávolítását követően az istálló felületeit hideg vízzel mossák le, majd fertőtlenítenek. Ahhoz, hogy hatékony fertőtlenítést végezhessünk, a falakra, padozatra, technológiai berendezésekre rakódott szennyeződéstől teljesen meg kell szabadulnunk, melyre kizárólag vizet használva esélyünk sincs. A szerves (pl. trágya, takarmánypor) szennyeződések eltávolítására lúgos, a szervetlen (pl. rozsda) szennyeződések eltávolítására savas kémhatású tisztító vegyszerek alkalmasak. A nagy létszámú állattartó telepeken a magas állománysűrűség és a speciális mikroklimatikus viszonyok (meleg, párás környezet) következtében főként szerves anyagok rakódnak le az istállóban. Ezekben a szerves anyag rétegekben a mikroorganizmusok jelentős ideig képesek túlélni, fokozott veszélyt jelentve a soron következő állomány egyedeire. A tisztítószer használata teszi lehetővé a fertőtlenítőszer számára, hogy elérje a még épületekben maradt kórokozókat. Termelési körülmények között elvégzett vizsgálatok igazolják, hogy eredményesen fertőtleníteni kizárólag a szennyeződésektől megtisztított felületeket lehetséges, tehát az előbb említett rétegeket feltétlenül el kell távolítani a fertőtlenítés megkezdése előtt. Természetesen az ivóvízrendszerben előforduló egyéb szerves (pl. biofilm) és szervetlen (pl. vízkő) eredetű szennyeződések eltávolítása, és az ivóvízrendszer (és ahol szükséges, ott az ivóvíz) fertőtlenítése, valamint a telepi személy-, jármű-, anyag- és eszközforgalom szintén kiemelt fontosságú. Cikkünkben az istálló felületeire és a technológiai berendezésekre rakódott szerves szennyeződésekre koncentrálunk, ezért tekintsük át, hogy miként működnek a legújabb generációs lúgos tisztítószerek.

A jó tisztítószer ismérve, hogy már a lehető legkisebb vegyszer koncentrációban egyszerű kolloid részecskék (stabil micellák) képződjenek, mely révén az oldat felületi feszültsége csökken, így sokkal jobban benedvesíti az adott felületet. A „CMC” (Critical Micelle Concentration=kritikus micella koncentráció) az a pont, ahonnan már a koncentráció növelése nem csökkenti tovább a felületi feszültséget.

Minél alacsonyabb tehát a „CMC” pont, annál gazdaságosabban alkalmazható a vegyszer. A felületen hosszan megmaradó habot képez a tisztítószer (kiválóan tapad), mellyel jelentősen növelhető a kontaktidő.

A kiváló penetráló képesség révén a kijuttatást követően a szennyeződés mélyebb rétegeibe hatolva fellazulnak a lerakódások, barnuló hab jelzi a szennyoldás folyamatát, így vékonyabb trágyaréteg esetén akár az előáztatás is feleslegessé válhat.

Lúgos tisztítószer alkalmazása előtt gyakran aggódnak az állattartók a technológiai berendezések épségéért. Ezek a vegyszerek azonban rendkívül alacsony koncentrációjú munkaoldatban kerülnek kijuttatásra (0,5–1%). A különösen felületbarát formula következtében a mezőgazdaságban általánosan használt legtöbb felülettípuson (pl. rozsdamentes acél, vörös- és sárgaréz, nyers és eloxált alumínium, galvanizált vas) hosszú használatot követően sem jelentkezik korrózió.

A korszerű lúgos tisztítószerek gyártása során kiemelt figyelmet kap a környezetvédelem, így a munkaoldat több mint 95%-a a lemosást követően a környezetbe jutva gyorsan lebomlik.

A tisztítószerek használatakor a következőkre érdemes figyelmet fordítani:

Ügyelni kell a munkabiztonságra: elengedhetetlen az egyéni védőfelszerelés használata (pl. vízhatlan overál, kesztyű, maszk, védőszemüveg stb.).

Alkalmazás előtt a vegyszert mindig ki kell próbálni egy kis felületrészen, meggyőződve arról, hogy nem károsítja a kezelendő felületeket.

Kijuttatáskor alaposan be kell fedni a habbal a tisztítandó felületet, de a gazdaságosság miatt ügyelni kell arra is, hogy egy-egy felületrészt kétszer-háromszor már ne érintsünk. Túl vastag habot nem kell képezni, mert a vegyszer így lecsúszik a felületről, és nem lesz elég ideje arra, hogy kifejtse hatását.

Mindig a gyártó vagy a forgalmazó által előírt koncentrációt használjuk. Sok esetben a drágább termékből alacsonyabb töménységű munkaoldattal kell dolgozni, így végül relatíve olcsóbb lesz a munkafolyamat költségigénye.

Tartsuk be a hatóidőt. Amennyiben megfelelő vastagságú és állagú habot képeztünk, akkor általában 30 perc elegendő a szennyoldáshoz. A jó minőségű tisztító vegyszerek habja még ennyi idő eltelte után is a felületeken marad, nem csepeg és nem csúszik le.

Zárt rendszerek (pl. itatórendszer) tisztításához habképző vegyszer nem használható, mert károsíthatja az alkatrészeket.

A hatóidő letelte után a tisztítószert alaposan le kell öblíteni, majd a felületeknek teljesen meg kell száradni.

A mosóberendezésből alaposan ki kell üríteni a tisztítószert, mert az a habosító fejbe száradhat.

 A tisztítást követő fertőtlenítést csak a már száraz felületeken lehet elkezdeni, így a fertőtlenítőszer felhígulásától nem kell tartani.

Látható, hogy a szervizperiódusban nem elég kizárólag fertőtlenítő vegyszert használni a kórokozók elleni küzdelemben. A legjobb fertőtlenítőszer használatát is meg kell előznie egy hatékony tisztítószer alkalmazásának. Megfelelő tisztítószer használatával egyáltalán nem szükséges a tisztítást követően a gyártó vagy a forgalmazó által javasoltnál két-háromszor nagyobb mennyiségű fertőtlenítőszert használni.

A korszerű tisztítószerek számos fontos kritériumnak megfelelnek, melyek közvetve fokozzák a telepi hatékonyságot, használatuk számos előnnyel jár: egyfelől jelentősen növelhető a fertőtlenítés hatásfoka, másfelől vizet, energiát, időt és munkaerőt takaríthat meg a gazda.

Litz Tamás

HAT-AGRO Higiénia Kft.

A cikk szerzője: Litz Tamás