A befektetők már jó ideje várták a Fed márciusi ülését, amellyel kapcsolatban arra számítottak, hogy eldől a kamatemelés elindulásának időpontja. A Fed közleményéből eltűnt a „mágikus” patient szó, ezzel utat nyitva a júniusban induló kamatemelésnek. Ugyanakkor a Fed által közzétett kamatpálya szerint a tagok által 2015, 2016 és 2017 végére várt kamatszint jóval, kb. 50 bázisponttal alacsonyabbra került, mint decemberben (2015: 0,63% vs. 1,13%, 2016: 1,88% vs. 2,38%, 2017: 3,13% vs. 3,63%). Ez viszont az idei évre vonatkozóan lényegében azt jelentené, hogy a júniusi kamatemelést követően már csak 1 további lépés történik majd, ami így inkább hasonlít egy olyan szcenárióhoz, mintha csak szeptemberben indulna meg a kamatemelés.

A Wall Street-i nagybankok körében végzett legfrissebb felmérés már azt mutatja, hogy inkább szeptemberre várják az első kamatemelést.

A közzétett makrogazdasági prognózisokon is rontott a Fed, legalábbis a növekedés és az infláció tekintetében, a munkanélküliségre vonatkozó várakozásuk csökkent. Érdekesség, hogy a növekedés esetében nemcsak az idei, hanem a 2016-2017-es növekedéseket is lefelé revideálták (2016: 2,5% vs. 2,7%, 2017: 2,2% vs. 2,4%). Az előrejelzésben ugyanakkor csökkentették a hosszú távú egyensúlyi munkanélküliségre vonatkozó becslésüket, amit úgy lehet értelmezni, hogy a béremelkedés gyorsulásához a korábbi várakozásokhoz képest alacsonyabb munkanélküliségre lehet szükség. Az előrejelzések is azt sugallják, hogy nemcsak arról van szó, hogy a rövid távú bizonytalanságok miatt lassabban indul el a kamatemelési ciklus.

Összefoglalva: a korábban vártnál alacsonyabb lehet az elkövetkezendő 3 évben az USA kamat, és a kamatemelések eddigi legfőbb támaszát adó munkaerő-piaci adatok esetében a Fed döntéshozók úgy gondolják, hogy a korábban vártnál nagyobb javulás szükséges a bérinfláció beindulásához.

Március 9-én elkezdte eszközvásárlásait az EKB, azaz elindult az európai pénzpumpa. Ennek részleteiről még nem jelentek meg információk, továbbra is annyit tudni, hogy havi 60 milliárd euró értékben vesznek majd eszközöket az eurózóna jegybankjai.

Jól sikerült a harmadik TLTRO tender, közel 100 milliárd eurós érdeklődés mutatkozott a szigorú feltételek ellenére, ami jelentősen meghaladta a 40 milliárd euró körüli várakozásokat.

Mindezek tovább segíthetik az eurózóna növekedését, ami ezzel együtt továbbra is jelentős mértékben elmarad az amerikaitól. Kérdés, hogy a jelentős pénzmennyiség gazdaságba pumpálása milyen hatásfokkal tudja segíteni a növekedést.

Mindeközben a Bank of Japan kitart a mennyiségi lazítás eddigi üteme mellett, hiába várták többen is, hogy a legutóbbi gyengébb növekedési adatok és csökkenő infláció következtében tovább növelik a program keretösszegét.