Első szakmai előadóként Dr. Mézes Miklós, a SZIE Takarmányozástani professzora, az Európai Élelmiszer Biztonsági Hatóság szakértője a fuzáriumtoxinok állati szervezetre gyakorolt hatásairól beszélt. A fő hatások között az alábbiakat emelte ki az előadó: 1. az idegrendszert károsítók (főleg Fumonizin), 2. az emésztőrendszerre hatók (DON), 3. a szaporító szervekre gyakorolt negatív hatásúak (Zearalenon) és 4. az immunszupresszív (a Zearalenon kivételével mindegyik) hatást kifejtők. Nem szabad megfeledkezni a fuzáriumtoxinok humán élelmiszerbiztonsági kockázatáról sem. Számos emberi megbetegedés hátterében is feltételezhető volt ezen mikotoxinok károsítása. A nyelőcső rák kockázatát fokozzák bizonyos országokban a Fumonizinek, és a korai nemi érés okaként is felvetődött a Zearalenon toxinok jelenléte. A fuzáriumtoxinok a klinikai tünetekben megjelenő negatív folyamatokon kívül károsan hatnak a szervezetben zajló biokémiai szintézisekre is. Ezek a termeléskiesésben nyilvánulnak meg, amit a tápláló anyagok felszívódásának gátlásával fejtenek ki. A máj méregtelenítő kapacitásának csökkentésével szintén kedvezőtlen folyamatok indulnak el a szervezetben. A mikotoxikózisok hatására csökken a bélhámsejtek felszívódási és védelmi funkciója. Ez utóbbi következményeként bakteriális- és vírusfertőzések lépnek fel. A szervezet immunválaszát károsító toxikózisok negatív befolyást fejtenek ki a fehérjeszintézisre, különösen a vakcinázások eredményességét rontják.
A toxinfertőzöttség mértékének laboratóriumi meghatározásában az első hibalehetőség a mintavétel módszerében, végrehajtásában van. Tanyi Ervin, a Romer Labs Diagnostic GmbH régióvezetője előadásában a helyes mintavétel metodikáját ismertette. A folyamatot 3 részre bontják a szakemberek: 1. mintavétel (kb. 2 kg mennyiség), 2. részminta képzés (az előző mennyiségből 5–25 gramm), 3. az analitikai vizsgálat.
A hibák „oroszlán részét” az első két pontnál követik el. Az ok az, hogy a mikroszkopikus gombák eloszlása – így az általuk termelt toxinoké is – nem egyenletes a vizsgált terményekben. Egy-két fertőzött kukoricaszem, a mintába kerülve, jelentősen módosíthatja a kapott eredményeket. A hiba kiküszöbölésére akkor van esélyünk, ha törekszünk a reprezentatív mintavétel megvalósítására, vagyis „minden kukoricaszemnek egyenlő esélye van a mintába kerülésre”. A vett minta mennyiségének növelése lehet az egyik út a megbízhatóság növelésére.
Franz Berthiller (az ausztriai Christian Doppler Laboratórium vezetője) a mikotoxin-vizsgálati módszereket vázolta a hallgatóságnak. Ő is kiemelte a reprezentatív mintavétel fontosságát, ami alapvető a vizsgálat szempontjából. Az extrakciót követően egy mintatisztítás után kell eldönteni, hogy a mintát valamilyen „gyors” módszernek, vagy referencia kromatográfiás vizsgálatnak vetjük alá, az elvárt pontosságnak megfelelően. Ma legmagasabb analitikai színvonalat a folyadék kromatográfiás eljárások jelentik, melyek segítségével a toxinok nagy pontosságú meghatározására van lehetőség. A gyors módszerek (pl. Elisa-tesztek, tesztcsíkok stb.) is meglehetős biztonsággal használhatóak (elsősorban az „igen-nem” kérdések eldöntésére) az ismert korlátaik figyelembe vételével. Az előadó megismertette a „maszkolt” toxinok kimutatásának metodikáját.
Dr. Mesterházy Ákos, a Gabonakutató Nonprofit Kft. kutatója a Toxinszennyezés, rezisztencia viszonyok és agronómia a takarmánybiztonság növelése érdekében címet adta előadásának. A Gabonakutatóban évente 100.000 kukoricacsövet fertőznek meg mesterségesen, és értékelik, dokumentálják a fertőzések mértékét. A tapasztalatok alapján a késői érésű fajták fertőződései erőteljesebbek, de problémát jelent (a már említett mintavételnél is), hogy a gazdák a különböző fajtákat a tárolás során nem különítik el, az egészséges tételekhez hozzákeverik az aggályosakat. Kívánatos lenne a terményt táblánként és fajtánként külön tárolni, megmintázni, a szárítást azonnal elvégezni („már fél nap is sok”) a toxintermelő gombák szaporodásának leállítása érdekében. Kritikus pontként a következőket kell kiemelni: 1. növényi sorrend, 2. optimális talajállapot létrehozása, 3. fajtaválasztás, 4. egyenletes kelés, növényállomány, virágzás és érés 5. aratás – szárítás – tárolás. A rezisztencia kutatásuk és nemesítésük jelenleg három gombát vizsgál, a Fusarium graminearum, F. verticillioides és Aspergillus flavus. A kukoricahibridek velük szembeni ellenállóságát vizsgálják, feladatuk a termelők informálása alacsonyabb kockázatú hibridekről. A problémakör fontos kérdése a gombaölő szerek használata. Kukorica esetében ez még csak 20-30%-os hatékonyságú. A védekezés kulcsa a permetezés idejének megválasztása, és a szer csőmagasságban való kijuttatása. Nemcsak a nemesítés, hanem a fajtaelismerés és a piacon lévő fajták rezisztenciakontrollja is fontos, mert a fogékony-nagyon fogékony fajták kivonásával az élelmiszerbiztonság ettől már akár 50%-kal nőhet.
Gerd Schatzmayr, a BIOMIN GmbH kutatási központjának igazgatója az újgenerációs mikotoxin inaktiválás lehetőségeiről beszélt. A kérdés aktualitását az adja, hogy 2014-ben a megvizsgált takarmányok 72%-ában több mint egy toxin volt kimutatható. A hagyományos toxinkötők korlátaival már a gyakorló szakemberek is tisztában vannak, ezért a kutatások a speciális méregtelenítő képességű baktériumokra, élesztőkre és tisztított enzimek izolálására fókuszál.
A Biomin FUMzyme nevű készítménye egy olyan enzim, ami elsőként kapott regisztrációt az EU-ban, mint hatékony termék a fumonizin toxin méregtelenítésére a takarmányokban.
